Az elhibázott nyugati szankciók és a pandémia gazdasági hatásai miatt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban márciusban átlagosan 8,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a februári 7,8 százalékos növekedés után. Ez a legmagasabb növekedési ráta 1988 októbere óta. Tavaly márciusban az éves infláció 2,4 százalék volt. Idén márciusban kétszámjegyű inflációt jegyeztek fel majd minden ötödik országban, a legjelentősebb áremelkedés Törökországban volt, 61,1 százalékkal.
Az OECD honlapján szereplő adatok szerint Magyarországon az éves infláció 8,5 százalék volt márciusban a februári 8,3 százalék után.
A legnagyobb árnövekedést mutató tétel – az energiahordozóké – közvetlenül is kapcsolódik az Oroszország ellen meghozott szankciókhoz, amikkel tulajdonképp lábon lőtték magukat a szankcionálgató országok. Az energiahordozók drágulása az OECD-országokban átlagosan 33,7 százalék volt a februári 26,6 százalék után, ami 1980 májusa óta a legmagasabb mérték. Az energiahordozók nyomán az élelmiszerárak is 10 százalékkal drágultak a februári 8,7 százalék éves áremelkedés után. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció márciusban 5,9 százalékra nőtt a februári 5,6 százalékról.
A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) mindegyikében gyorsult az infláció. A legjelentősebb növekedés az Oroszország elleni szankciók “élharcosában”, Németországban volt: márciusban 7,3 százalék a februári 5,1 százalék után. Az infláció Japánban nőtt a legkevésbé, márciusban 1,2 százalékra a februári 0,9 százalékról.
Az eurózónában az összehasonlítási célokra kalkulált “harmonizált fogyasztói árindex” (HICP) 7,4 százalék volt márciusban a februári 5,9 százalék után. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció 2,9 százalékra emelkedett az egy hónappal korábbi 2,7 százalékról.
(MTI nyomán)
