Csillagászok bizonyítékot találtak arra, hogy még egy bolygó kering a Proxima Centauri, a Naphoz legközelebbi csillag körül. Az égitest tömege a Föld negyede, és csillagához szélsőségesen közel, naprendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr és a Nap távolságának tizedére kering – írta az Astronomy and Astrophysics című szaklap friss számát idézve a The Guardian online kiadása.
A Proxima Centauri mozgásának kis imbolygásait kutatva fedezték fel az új bolygót. Az imbolygásokat a csillag körül keringő égitest gravitációs vonzása okozza. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope, VLT) végzett megfigyelések arra utalnak, hogy a bolygó ötnaponta kerüli meg a csillagát.
A felfedezés azt mutatja, hogy legközelebbi csillagszomszédunk “teli van érdekes új bolygókkal” és közelsége miatt folytatni lehet a kutatást – mondta Joao Faria, a portugál asztrofizikai és űrkutatási intézet tudósa, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók úgy vélik, a bolygó mintegy négymillió kilométerre kering a Proxima Centauritól, vagyis közelebb, mint ahol az élhető zóna lenne, amelynek hőmérsékleti tartományában létezhetne folyékony víz.
A Proxima d-nek elnevezett bolygó a harmadik – egyben a legkönnyebb -, amelyet a naprendszerünktől négy fényévre található Proxima Centauri körül felfedeztek. Két bolygót már észleltek a csillag körül, az egyik a Proxima b, egy Földhöz hasonló tömegű égitest 11 napos csillag körüli pályával, a másik a Proxima c, amelyikről úgy vélik, öt év alatt teszi meg az utat a Centauri körül.
Az új bolygó első jeleit 2020-ban észlelték, amikor azért figyelték a csillagot, hogy a Proxima b létét bizonyítsák. A mérések a csillag mozgásában kimutattak egy gyenge jelet, amely a Centauri körül ötnaponta keringő bolygó miatt keletkezhetett.
Az ESO Espresso nevű űrtávcsövével végzett megfigyelések megerősítették a csillagászok sejtését: egy bolygó okozta a jeleket, nem magának a csillagnak a változása.
“Nagyon kis tömegű bolygó, a harmadik a hozzánk legközelebbi csillag körül. Azt mutatja, hogy ezek a Földhöz hasonló bolygók elterjedtek lehetnek a galaxisunkban, ráadásul a közelünkben. Kíváncsiak vagyunk, milyenek az élet feltételei ezekben a bolygórendszerekben, és lehetséges-e, hogy az univerzum más helyein felbukkanhat az élet” – magyarázta Faria.
A Centauri hármascsillag-rendszer szabad szemmel – az egymáshoz való közelségük okán egyetlen fényes pontként – Dél-Amerika bármely pontjáról megpillantható, de Magyarországról soha. Legfeljebb a 29. északi szélességi körig lehet megfigyelni ezeket a csillagokat. 29 fok dél szélesség és a dél-sark közt cirkumpoláris.
(MTI nyomán / címlapképen a Proxima Centauri: ESA/Hubble, CC BY 4.0, link)
