A Naprendszerbe érkezett második és egyben legutóbb észlelt üstökös, a 2I/Boriszov az egyik valaha megfigyelt legősibb üstökös lehet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjának (VLT) új megfigyelései szerint. A csillagászok szerint a 2I/Boriszov valószínűleg korábban sohasem repült közel csillaghoz, mielőtt 2019-ben elhaladt a Nap mellett, ezáltal háborítatlan maradványa annak a gáz- és porfelhőnek, amelyből létrejött. Az üstököst Gennagyij Boriszov amatőr csillagász fedezte fel a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban 2019 augusztusában, néhány héttel később nyilvánították a Naprendszeren túlról érkezett égitestnek.
(Kép: ESO, CC BY 4.0, link)
“A 2I/Boriszov lehet a valaha megfigyelt első igazi ősi üstökös” – mondta Stefano Bagnulo, az észak-írországi Armagh Obszervatórium és Csillagvizsgáló szakértője, a Nature Communications című tudományos lapban kedden megjelent tanulmány vezető szerzője. Bagnulo és kollegái a poliametria nevű technikát használták az üstökös részletes elemzésére. Ennek segítségével össze tudják hasonlítani a csillagközi látogatókat a “helyi” üstökösökkel – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Arra jutottak, hogy a 2I/Boriszov poliametrikai jellemzői különböznek a Naprendszer üstököseitől a Hale-Bopp üstökös kivételével. Ezt 1997-ben rekordideig, 18 hónapig lehetett megfigyelni szabad szemmel, és ez volt az egyik legősibb üstökös, melyet addig a csillagászok valaha láttak. A Hale-Boppról úgy vélik, hogy csak egyszer haladt el a Nap mellett, ezáltal alig volt rá hatással a napszél és a Napból érkező sugárzás. Ez azt jelenti, hogy ősi, tehát összetétele nagyon hasonlatos ahhoz a gáz- és porfelhőéhez, melyből 4,5 milliárd évvel ezelőtt kialakult.
A polarizáció, az üstökös színe és összetétele elemzésével a tudósok arra jutottak, hogy a 2I/Boriszov még ősibb, mint a Hale-Bopp.
“A 2I/Boriszov csillagközi térből érkezése az első lehetőség egy másik bolygórendszerből érkező üstökös összetételének tanulmányozására” – mondta Ludmilla Kolokolova, a Marylandi Egyetem tudósa.
A jövőben Bagnulo reményei szerint a csillagászoknak új, jobb lehetőségük is nyílhat egy vándorló üstökös vizsgálatára, az ESA ugyanis 2029-re tervezi a Comet Interceptor program indítását, mellyel képesek lehetnek eljutni egy másik csillagközi objektumhoz, amennyiben azt elérhető röppályán fedezik fel.
A földi teleszkópok használatával is lehet azonban információkat szerezni a 2I/Boriszovról. Bin Jang, az ESO csillagásza és csapata a Nature Astronomy című tudományos lapban mutatta be eredményeit.
A chilei Atacama sivatagban működő ALMA (Atacama LargeMillimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével megállapították, hogy a 2I/Boriszov csóvája kompakt kavicsokat is tartalmaz, mintegy 1 milliméteres vagy annál nagyobb szemcséket.
Megállapították, hogy a szén-monoxid és víz relatív mennyisége drámai módon megváltozott az üstökösben, ahogy közeledett a Nap felé. Ez azt sugallja a szakértők szerint, hogy az üstökös olyan anyagokból áll, melyek a bolygórendszer különböző helyszínein alakultak ki.
Bár a 2I/Boriszov volt az első bolygóközi üstökös, amely elhaladt a Nap mellett, nem ez volt az első csillagközi látogató. Az első az Oumuamua volt, az objektumot 2017-ben észlelték. A szivaralakú űrszikla a Naptól 38 millió kilométerre haladt el, majd elhagyta a Naprendszert. Eredetileg üstökösnek nyilvánították, később az aszteroidák közé sorolták, mivel nem volt csóvája.
(MTI)