Az Egyesült Államok robothelikoptert és nagy méretű, nukleáris energiaellátású marsjárót küld a vörös bolygóra
A NASA 2020-ban a Perseverance (kitartás, állhatatosság) nevű Mars-szonda indításával próbálkozik majd meg, legkorábban július 30-án. Csakúgy, mint más bolygók felé, a Mars felé is létezik egy “legkevesebb befektetett energiával” megtehető útvonal, amit az űrkutatásban Hohmann transzfer pályának neveznek. Nem ez a leggyorsabb út, de ehhez szükséges a legkevesebb üzemanyag – a legkisebb, azaz a legolcsóbb indítórakéta. Az igazság az, hogy a mai, tisztán kémiai hajtóanyagú rakéták teljesítőképessége miatt ez nem csak a legolcsóbb, hanem a legtöbb esetben egyben az egyetlen lehetséges útvonal is. A Mars esetében az út így körülbelül 7 hónapot vesz igénybe. A pálya hátránya, hogy a Mars esetében csak 2 év 2 hónaponként, néhány hetes időintervallumban kínálkozik rá mód. Ezt hívjuk indítási ablaknak. Ha ezen belül nem sikerül elindítani a szondát, úgy bő két év múlva lesz majd rá már csak alkalom.

Az elsődleges hasznos teher a korábbi – a marsi felszínen már 8 éve lankadatlanul dolgozó – Curiosity terveire, illetve annak tartalék alkatrészeire épülő, de attól eltérő műszerezettségű Perseverance Mars-járó. Az alapoknál így nem találunk komolyabb eltérést; az energiaellátásról nem napelemek, hanem egy radioizotópos termoelektromos generátor gondoskodik. Az eszköz 4,8 kg Plútónium-238-dioxid hasadóanyagot tartalmaz, amellyel a Perseverance akár másfél évtizedig, vagy még azon is túl is a Mars felszínén dolgozhatna. A generátor kezdő elektromos teljesítménye 120 Watt, de 14 év elteltével is 100 Wattot képes leadni – amelyet a napelemekkel ellentétben sem a marsi évszakok, sem az éjszakák nem befolyásolnak. A Plútónium-238 felezési ideje 87 év 8 hónap, így a rover hasznos élettartalmát minden bizonnyal nem az energiaellátás, hanem az egyéb, mechanikus behatásoknak is kitett komponensek időtállósága fogja befolyásolni. A misszió tervezett időtartama 1 marsi év (668 sol, azaz marsi nap), ami közel 2 földi év, egészen pontosan 687 nap – amit a Curiosity-hez hasonlóan minden bizonnyal a Perseverance is jócskán túl fog szárnyalni.
Érdekesség, hogy a marsi napok csaknem ugyanolyan hosszúak, mint a földiek – ez mindenképp unikum a Naprendszer bolygói közt. Az összesen 23 kamera (!) mellett röntgennel és a talajba 10 méter mélyen lelátó radarral is felszerelt rover kétséget kizáróan az idei év legambíciózusabb küldetése akkor is, ha nagyrészt egy korábbi küldetés műszaki alapjaira épül.

(NASA)

(NASA)
Az idei misszió érdekessége – és egyúttal a világon elsőként kerül sor egy ilyen eszköz marsi bevetésére – egy helikopter kipróbálása lesz. A hangsúly kimondottan a kipróbáláson van, hiszen a Mars rendkívül ritka légköre komoly kihívás elé állította a mérnököket. A nem véletlenül Ingenuity (találékonyság) nevet kapott minihelikopter próbáját kiemelt figyelemmel várja a tudományos élet.


Kína már a spájzban úton van
Kína útnak indította a Mars-szondáját csütörtökön a dél-kínai Hajnan-szigeten lévő Vencsang felbocsátóközpontból – adta hírül a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.
A Tienven-1 (Égi kérdések) elnevezésű űrhajót Július 23-án, helyi idő szerint 12 óra 41 perckor bocsátották fel a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta segítségével, és várhatóan 2021 februárjában érhet a vörös bolygó vonzáskörébe. Az űrhajóval egy mars-járót, és egy orbitális pályán keringő szondát küldenek a Marsra.

(China News Service)
A küldetés célja a vörös bolygó felszínének tanulmányozása, amelyet a mars-járó a leszállást követően végezne, a szonda segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal. Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán végeztek mintavételt és teszteket.
“A sikeres felbocsátás csupán Kína Mars-missziójának az első lépése” – idézte a Hszinhua kínai hírügynökség Keng Jent, a kínai űrhivatal egyik tisztviselőjét, aki reményét fejezte ki, hogy az út minden kulcsfontosságú szakaszát sikerrel teljesíti majd az űrhajó. Az út “mérföldkövei” közé sorolta Keng a Mars megközelítését, a bolygó körüli pályára állást, a leszálló platform és a Marsjáró leválását a szondáról, valamint az óvatos landolást és a felszínen közlekedést.
A tisztviselő hangsúlyozta: a legnagyobb kihívást a leszállás jelenti majd, ezt a hét-nyolc perces feladatot ugyanis a szondának önállóan kell teljesítenie. Az ideális leszállóhely kiválasztásához a bolygó körüli pályán keringő egység nagyfelbontású kamerával pásztázza majd a Mars felszínét a tervek szerint két-három hónapon keresztül, így a felszínre érkezés jövő májusra várható. Az aerodinamikus alakú szondát ekkor egy ejtőernyő és egy fékezőrakéta segíti majd a lassulásban, és ütközőlábakkal éri el a felszint. Az ez után kiváló rover élettartama 90 marsi nap, vagyis mintegy három földi hónap, míg a szondát egy marsi évnyi (687 földi nap) működésre tervezték.
Az űrhajó célba érésével Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadikként működtetne leszállóegységet a Marson, közelebb jutva ahhoz a célhoz, hogy meghatározó űrhatalommá váljék. Az első, 2012-ben megkísérelt kínai Mars-misszió sikertelen volt, ugyanis az orosz űrhajóval felbocsátott Jinghuo-1 szonda lezuhant.
A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A három fős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.
Az Egyesült Arab Emírségek Amerikában épített, Japánból felbocsátott Mars-szondával ünnepli függetlensége 50. évfordulóját

(JAXA)
Nem csak Kína és az Egyesült Államok indít az idei indítási ablakban szondát a Mars felé. Ugyan az ambiciózus, közös európai-orosz Mars-küldetés, a második ExoMars indítása műszaki problémák és a világjárvány miatti csúszások következtében két évvel el lett halasztva, de így is akadt egy harmadik próbálkozó 2020-ban. Az Emirátusokban nagyszabású programok zajlanak az ország ötvenedik “születésnapját” ünnepelendő – ennek része az ország Mars-programja is. Az Egyesült Államokbeli Laboratory for Atmospheric and Space Physics (LASP) által épített és a japán űrügynökség, a JAXA által felbocsátott Hope (Reménység) megalkotásában két amerikai egyetem, az Arizóniai Állami Egyetem és a Berkley-i központú Kaliforniai Egyetem is részt vett. A munkába a Mohammed Bin Rashid Space Centre (MBRSC) fiatal arab kutatói, egyetemistái is bekapcsolódtak. Bár nem lehet a fenti programokkal összehasonlítani a küldetés célkitűzéseit, azonban megsüvegelendő, hogy az ország tetemes mennyiségű pénzt és energiát áldozott az űrkutatásra.

(MBRSC)
A Hope leszállóegységet nem visz magával, kizárólag egy keringő egység alkotja a küldetés űrbe juttatott szegmensét. A program célja egy kisebb méretű, 550 kg üres tömegű űrszonda Mars körüli pályára állítása, ahonnan három tudományos műszere segítségével különböző spektrumokban készít majd felvételeket a vörös bolygóról. A tervezett pálya igen magasan húzódik, a felszíntől számított 40000 x 22000 km magasságban – így igazán nagy felszíni részlegességgel bíró képeket nem várhatunk az arab űrszondától. A cél elismerten nem is annyira tudományos, mind inkább egy tanulási folyamat kezdetét jelenti, ami a remények szerint segít majd kitermelni egy helyi szakemberréteget az országban. A szonda a három idei küldetés közül elsőként, már július 19-én elstartolt. Az hírek szerint minden jól sikerült a startnál, a szonda rendben útirányt vett a Mars felé.
Megérkezésére – csak úgy, mint a többi 2020-as program esetében – 2021 első negyedévében lehet számítani.
Dél-amerikai űrszektor
Dél-Amerikában két ország, Brazília és Argentína rendelkezik számottevő űrprogrammal – azonban mindkét ország a kereskedelmi telekommunikációs szektorra, illetve a katonai célú távérzékelésre helyezi a fókuszpontját. A jelenlegi dél-amerikai, és különösen az argentin gazdasági helyzetben nem is várható, hogy bármelyik ország komolyabb űrkutatási programba fogna.

(Casa Rosada)
(Kínai rész: MTI / egyéb részek: Dél-amerikai Magyar Hírlap – Szilvai / Képek: NASA, JAXA, MBRSC, CNS, Casa Rosada)