Tisztelt Előfizetőink! A kialakult európai háborús helyzet miatt a március 18-án megjelenő és a rá következő Hírlap közel dupla terjedelemben, 32 oldalon jelenik meg. Hiába az emelt oldalszám, most sem maradt hely minden folytatásos cikksorozatunknak, azonban most már nem kell sokat várni a folytatásra! Közkedvelt sorozataink a tervek szerint hamarosan folytatásra kerülnek: a “Híres magyarok Dél-Amerikában”, a “Hasznos tanácsok kivándorlóknak” és az “Értékmentők” című sorozataink folytatásai az április 15-i lapszámtól újra olvashatóak lesznek a Dél-amerikai Magyar Hírlap hasábjain.
Rettenetes kazettásbomba-támadás Donyeckben – Húsz halott a helyszínen – A civilek elleni kazettásbomba-támadás háborús bűncselekmény
Húsz ember halt szörnyet abban az ukrán támadásban, amely hétfőn a Donyecki Népköztársaság fővárosát, Donyecket érte. A belvárosban becsapódó, kazettás robbanótöltettel felszerelt Tocska-U típusú ukrán rakéta apokaliptikus pusztítást okozott. Súlyos, erősen vérző sebesültek, emberi testrészek, torzók hevertek mindenütt, amerre a szem ellát.
Véletlen támadásról, tévedésről szó sem lehet: kevesebb, mint 48 órán belül egy másik ukrán Tocska-U is bevetésre került a polgári lakosság ellen egy sűrűn lakott városrészben. Csak a vakszerencsének köszönhető, hogy itt a két-tucatnyi sérült mellett nem voltak halálos áldozatok.
A háború harmadik hete
Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus harmadik hetének történéseit vettük górcső alá. A haderők, valamint a frontvonal mozgásait napról-napra térképekkel illusztráltuk. Ahogy az ukrán rezsim helyzete katonailag egyre kétségbeesettebbé válik, úgy folyamodik egyre brutálisabb eszközökhöz a hatalmához a végsőkig ragaszkodó Zelenszkij elnök.
3 millió menekült
Magyarország közel 300 ezer ukrajnai menekülőt fogadott be. Helyszíni képes tudósításunk a határról.
Rendkívül súlyos vádak az amerikai-ukrán biofegyver programmal kapcsolatban
Amerikai finanszírozással fejlesztettek biológiai fegyvereket Ukrajnában és Grúziában – közölte csütörtökön az orosz védelmi tárca. A felmutatott bizonyítékok szerint s krími-kongói vérzéses láz, a leptoszpirózis és a hantavírus kórokozójával kísérleteztek.
Putyin: a Nyugat globális politikai és gazdasági dominanciája véget ér
“A nyugati jóléti állam, az úgynevezett arany milliárd mítosza omladozik”
A kontinensünkön oly’ népszerű RT csatornák továbbra is vehetőek Dél-Amerikában
Az adások csupán új műholdakra költöztek, nem szűnnek meg. A legtöbb dél-amerikai szolgáltató esetében nincs teendőnk: az adások a megszokott helyen nézhetőek a kábeltelevíziós és műholdas szolgáltatók kínálatában. Az egyéni műholdvevőkkel rendelkezők számára azonban más műholdra kell átállni.
Fake News-figyelő
Rengeteg átlátszó hazugság került be a fősodratú médiákba a háborúval kapcsolatban. Az ukránok – ha valamiben tényleg erősebbek – nyilvánvalóan hathatós nyugati támogatással – akkor az a háborús propaganda és dezinformáció. Összeszedtük, ki mit hazudott az elmúlt héten. Előre annyit elárulhatjuk: volt bőven hamis hír ezen a héten is! – talán mindeddig a legtöbb.
Zelenszkij az őrület határán
A kérdés már csak, hogy azon még innen, vagy már azon túl? A világ közben a harmadik világháború felé sodródik…
Putyin legnagyobb bombája
Sokan azt hitték eddig, hogy Oroszország legerősebb és legfontosabb fegyvere a nukleáris arzenálja. A fegyver, amely minden körülmények közt garantálja az ország túlélését – avagy Oroszország megtámadása esetén a támadók biztos pusztulását. Eláruljuk: bizony tévedtek. Hatalmasat tévedtek! Putyin Oroszországa – a legnagyobb tudatossággal – már legalább 15 éve építette a “pénzügyi atomfegyvert”, amelyet most le is dobott a csőbe húzott nyugati blokk országaira…
Éhínség söpörhet végig a világon a szankciók nyomán
Az élelmiszer- és energiahordozó árak az egekben, és további emelkedés várható. A Nyugat elszámolta magát a szankciókkal: Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, míg napraforgó-olaj előállításában Ukrajna mögött a második. Spanyolországban pánik tört ki, több helyen teljesen felvásárolták az étolajat a vásárlók. Németországból olyan képeket kaptunk, ahol az élelmiszerüzletek 1-2 darabban korlátozzák egyes élelmiszerfélék megvásárolható mennyiségét. Közben Egyiptom és Tunézia már jelezte: csak néhány hónapra elegendő búzatartalékkal rendelkezik, miközben új szállítmányokhoz nem tud jutni a piacon.
Az utolsó pápa
IN PERSECUTIONE EXTREMA S.R. ECCLESIAE SEBEDIT PETRUS ROMANUS, QUI PASCET OVES IN MULTIS TRIBULATIONIBUS, QUIBUS TRANSACTIS CIVITAS SEPTICOLLIS DIRUETUR ET JUDEX TREMENDUS JUDICAVIT POPULUM SUUM. FINIS.
Avagy: “Az Anyaszentegyház utolsó üldözése idején Péter, a római fog uralkodni. A juhokat sok szorongattatás közepette fogja legeltetni. Ezután a Hét domb városát elpusztítják, és a rettenetes Bíró megítéli népét. Vége.”
Választás 2022 – Hogyan szavazzunk? III. rész
Bemutatjuk, milyen pártra miért-, vagy épp miért nem érdemes szavaznia egy dél-amerikai magyarnak. Magyarországon a pártok, pártszövetségek alaptevően térhetnek el a Dél-Amerikában megszokott politikai blokkoktól. Sorozatunk a választás hetéig igyekszik bemutatni, ki mit tett korábban, és mit tenne a megválasztása esetén – különös figyelmet fordítva a minket is közvetlenül érintő nemzetpolitikai kérdésekre.
Március 15-e Dél-Amerikában, Március 15-e az óhazában…
Számos megemlékezést tartottak Március 15-e kapcsán mind az óhazában, mind Dél-Amerikában. Lehetőségeink és legjobb információnk szerint az összes dél-amerikai megemlékezésről beszámolunk kedves Olvasóinknak.
Békemenet Budapesten
Soha nem látott tömeg hömpölygött végig Budapest utcáin ez év Március 15-én. Még soha nem volt ennyire aktuális a Békemenet üzenete sem: mi magyarok nem akarunk háborút!
A választások tétje az óhazában
A magyar demokrácia 1990-es visszaállítása óta nem volt még ilyen nagy tétje a parlamenti választásoknak Magyarországon.
100 éves a Dél-amerikai Magyar Hírlap
1922-ben jelent meg a Délamerikai Magyar Hírlap első száma. Számos átalakuláson, főszerkesztő- és kiadócserén, fúzión át jutott el oda, amit ma is úgy hívunk, Dél-amerikai Magyar Hírlap. A név, amely kötelez – kötelezte a mindenkori kiadóját, főszerkesztőjét és az alkalmazottait. A Hírlap, amely ma már az egyetlen magyar nyelvű hetilapként viszi tovább a “magyar lángot” a kontinensen.
Volt idő, nem is oly nagyon régen – még ma is élnek köztünk olyanok szép számmal, akik emlékezhetnek rá – amikor tucatnyi magyar nyelvű lap jelent meg Dél-Amerikában. A dél-amerikai magyar aranykorban, amely talán már soha nem tér vissza…
Vagy talán mégis? Mi hisszük, hogy igen.
(folyt. a Dél-amerikai Magyar Hírlap március 18-i számában)