Tisztelt Előfizetőink! A kialakult európai háborús helyzet miatt – ahogy az előző lapszám, úgy – a március 4-én megjelenő új Hírlap is plusz négy-, összesen 24 oldalon jelenik meg. Ennek ellenére sem maradt hely minden folytatásos cikksorozatunknak.
A “Híres magyarok Dél-Amerikában”, a “Hasznos tanácsok kivándorlóknak” és az “Értékmentők” c. sorozataink az ukrajnai háborús események miatt későbbi időpontban kerülnek folytatásra.
A háború első hete
Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus első hetének történéseit vettük górcső alá. A haderők, valamint a frontvonal mozgásait napról-napra térképekkel illusztráltuk.
Mi vezetett a háború kirobbanásához?
Nem ma és nem tegnap kezdődött a történet: Ukrajna 31 éves történelmének “mínusz kettedik” événél kezdődik cikkünk történelemidézése. Nyolc oldalas megacikk a Dél-amerikai Magyar Hírlap hasábjain!
Betiltott médiák
Úgy tűnik – modern idők és szólásszabadság, a média szabadsága ide, vagy oda – médiák háborúban nem működhetnek szabadon. Kivéve persze, ha a háborút egy nyugati ország indította. Olyan időket idéznek ezek az intézkedések, amelyeket már azt hittük, végleg maguk mögött hagyott a történelem. Az idősebbek még jól emlékeznek: Dél-Amerikában, de még inkább a szovjet megszállás alatt lévő Magyarországon is súlyosan korlátozták a média szabadságát az elnyomó diktatúrák.
Az RT spanyol nyelvű adása nem állt le, de a szankciók miatt új műholdra költözött
Az oroszországi, több nyelven sugárzó és Dél-Amerikában különösen népszerű RT nem szüntette be a sugárzást a nyugati szankciók ellenére sem – azonban műholdas elosztása új vételi helyekre kényszerült. Ez Dél-Amerikában nem minden államban jelent változást azok számára, akik kábeltelevíziós vagy fizetős “tányéros tévé” segítségével nézték az adást – azon országokban, ahol nem tiltották be az RT terjesztését – azonban másutt egyéni műholdvevő berendezésre lesz szüksége azoknak, akik továbbra is követni akarják a hírcsatorna műsorát.
Elképesztő méreteket öltött a hamis hírek áramlása és a hazug háborús propaganda
Nem könnyű kiigazodni a Fake News (hamis hírek) tengerében. Az ukrán elnök elképesztő háborús veszteségeket hazudott az “ellenséges” orosz haderő soraiban, valamint a polgári áldozatok számát tekintve is. Az ukrán harci morált erősíteni próbáló “híreket” gondolkodás nélkül átvették a nyugati médiák is. Még aggasztóbb, hogy “megemelkedett csernobili sugárzásról” szóló hamis ukrán hírek is gond nélkül átmentek a nyugati médiák szűrőin. Persze vannak sokkal mulatságosabb ukrán hazugságok is: ilyen volt “Kijev Szelleme” – egy ukrán felségjelű, cirka 35 éves vadászrepülőgép mesebeli története, amely ukrán állítások szerint hat modern szovjet gépet lőtt le. Az ukránok egy számítógépes játékból kivett videóval próbálták “bizonyítani” a “légi győzelmeket”…
A Sportot kérjük a politikán kívül hagyni!
Sorra tiltották ki az orosz és fehérorosz sportolókat a különböző sportágak nemzetközi szervezetei. Karrierek, álmok – egész életen át tartó felkészülések vesztek a semmibe néhány nap alatt. Sportolóké, akiknek soha, semmi közük nem volt semmiféle háborúhoz…
Minden, ami orosz – pária lett a nyugati világban
Az orosz macska és Dosztojevszkij is.
Az Álom vége
Nem kaphatott volna találóbb nevet a világ – most már csak valaha volt – legnagyobb repülőgépe, az egyetlen példányban repült szovjet Mirja (Álom). A gép a szovjet gazdaság nehézségei ellenére megvalósult, majd hátán a frissen az űrben járt Burán szovjet űrsiklóval a Szovjetúnió dicsőségét tán utoljára hirdette a ’89-es Párizsi Légiszalonon. Az Álom azonban sok vonzatában továbbra is csak álom maradt. Előbb a szovjet űrrepülőgép-programról vetett álmoknak vetett véget az ország gazdasági összeomlása, majd ennek következtében gépet életre hívó Szovjetunió nevű (rém-) álom is a múlté lett. A Mirja azonban túlélte a Szovjetunió bukását: a ’90-es években egy ukrán hangár mélyén Csipkerózsika-álmát alvó, hajtóműveitől megfosztott gépben fantáziát láttak az akkoriban erőre kapó nemzetközi légifuvarozási piacon egyre erősebb pozíciót betöltő Antonov Airlines emberei. A Mirja az ezredfordulón – talán utoljára – feltámadt hamvaiból. Az ukrán-orosz konfliktus következtében azonban szó szerint hamvába holt a szovjet óriás. Hogy lesz-e még valaha feltámadás, az már valószínűleg az oroszokon múlik majd. A gép a centroplánjának sérülésével szinte egészen biztosan javíthatatlan károsodást szenvedett. Az egyetlen példányban megépült An-225-ös azonban mégsem volt teljes mértékben “egyetlen”: a Mirja második, befejezetlen példánya továbbra is Ukrajnában várja sorsa jobbra fordulását, immáron 31 éve…
Tíz éve hunyt el Csurka István
1934 március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, emiatt fél évre Kistarcsára internálták.
Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Igen fiatalon, 1954-ben debütált, 1956-ban kiadták első elbeszéléskötetét, a Tűzugratást. Egyéni hangjára a látszat és valóság szembeállítására épülő, ironikus-groteszk novellákban talált rá (Nász és pofon, Kint az életben, Utasok, Létezés-technika, Vasárnapi menü – elbeszéléskötetek). Az elbeszélések mellett írt még regényeket (Hamis Tanú, Moór és Paál, A kard, Dagonyázás), filmforgatókönyvet (Hét tonna dollár, Amerikai cigaretta) és rádióhangjátékokat is.
Legnagyobb sikereit drámáival (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Döglött aknák, Házmestersirató) aratta, művei meghatározó jelentőségűek a 20. századi kortárs magyar drámairodalomban. Az 1962-ben írt, hét évvel később bemutatott Ki lesz a bálanya? című komédiája az értelmiség portréjának megrajzolása mellett a fennálló rendszert is bírálta. A közönség vevő volt a társadalomkritikára, a pártközpont azonban nem annyira, igyekeztek megregulázni az írót. A Döglött aknák 1971-es ősbemutatójának engedélyezéséhez a kommunista elkötelezettségű színész-rendező Major Tamás legmagasabb szintű pártkapcsolatainak az igénybevételére volt szükség; Major és Kállai Ferenc aztán teltházak előtt lubickoltak a kórterembe összezárt Paál és Moór alakjának megformálásában. Csurka Istvánnak az 1980-as években esszé- és tárcakötetei is megjelentek, de az évtized végétől csak politikai írásokat közölt, szépíróként több évtizedre elhallgatott. Új drámával, A hatodik koporsó című darabbal 2011-ben jelentkezett, utolsó drámáját, az Írószövetségek harcát 2013-ban a Térszínház mutatta be.
Választás 2022 – Március 9-ig regisztrálhatunk
Március 9-én magyar idő szerint 16 óráig kell regisztrálnunk a névjegyzékbe, amennyiben szavazni szeretnénk a 2022-es magyarországi parlamenti választáson.
Választás 2022 – Hogyan szavazzunk? I. rész
Bemutatjuk, milyen pártra miért-, vagy épp miért nem érdemes szavaznia egy dél-amerikai magyarnak. Magyarországon a pártok, pártszövetségek alaptevően térhetnek el a Dél-Amerikában megszokott politikai blokkoktól. Sorozatunk a választás hetéig igyekszik bemutatni, ki mit tett korábban, és mit tenne a megválasztása esetén – különös figyelmet fordítva a minket is közvetlenül érintő nemzetpolitikai kérdésekre.
(folyt. a Dél-amerikai Magyar Hírlap március 4-i számában)
