— A Dél-amerikai Magyar Hírlap nyomtatott számából —
2019 Október 27-én mindannyian a képernyők előtt ültünk, és az argentin választás eredményeit vártuk. A számok aztán igazolták az előrejelzéseket – és ha nem is akkora mértékben, mint jósolták, de nyert a baloldal – a peronista, kirchnerista Alberto Fernández elnökjelölttel, és ezzel gyakorlatilag meg is pecsételődött a hatalmas ország sorsa. Persze akkor még nem gondoltuk, hogy ennyire nagy lenne a baj, mint amekkora lett végül…
A populista baloldali tempó hatalmas lejtmenetet indított meg a gazdaságban. Mauricio Macri, az előző elnök alatt sikerült az ország gazdaságát stabilizálni, fizetőképességét megőrizni – azonban távozásával minden remény szertefoszlott Argentína gazdasága számára. Miközben az ország megállíthatatlanul robogott az államcsőd felé, a Fernández (no de melyik? – erre még visszatérünk) vezette rezsim elkezdte valóra váltani nemzetellenes választási ígéreteit.
2020 december 11-én döntés született a parlamentben az abortusz legalizálásáról. A katolikus, rendszerint mélyen vallásos Dél-Amerikában az abortusz, a magzat életének elvétele Uruguay kivételével tiltott volt mind ez idáig. Uruguayban 2012-ben legalizálták a magzatgyilkosságot, amit a várandósság 12. hétig lehet legálisan elvégezni, kérvény elbírálása után. Argentínában a 14. hét lett a határ, és a magzat életének elvétele is sokkal “bürokráciamentesebb” lett, mint a “haladó” szomszéd esetében. 131 peronista képviselő mondott határozott nemet a születendő gyermekek életének védelmére, és egyúttal igent az magzatgyilkosságra. A 117 ellenszavazat az ellenzék soraiból érkezett.
Az Argentínával gyorsvonat tempójával a csőd felé vágtató Fenrándeznek óriási szerencséje volt a pandémia érkezésével: így országos lezárásokkal, “csendben”, komolyabb incidens és tüntetéshullám kirobbanása nélkül vihette csődbe 2020 májusára Dél-Amerika egykor legjobban prosperáló gazdaságát. Ami jól jött Fernándeznek, az óriási sebet ütött Argentínán: a 45,6 milliós lakosságú országban ma már 4 919 408 az igazolt fertőzöttek és 105 586 a halottak száma. Maholnap ötmillió igazolt (és ki tudja, hány rejtve maradt) fertőzött, ez a lakosság 1/9-ed része. Sokan az elhunytak számát is a közöltnél magasabbra teszik – no nem, mintha a hivatalos szám, a 105 és fél ezer elhunyt ne lenne már így is nagyon sok. Az oltási program – ha nyögvenyelősen is – de végül tömeges méretekben megindult – holott sokáig az sem volt világos, hogy tudnak-e fizetni az argentinok a vakcinagyártóknak. Ki ne emlékezne Argentínában a nap mint nap közvetített repülőtéri képekre, amikor is az állami légitársaság egy-egy gépe újabb vakcinaszállítmánnyal landolt, aminek kirakodását aztán órákon át közvetítette a közszolgálati TVP csatorna. Nem véletlenül közvetítették ezt minden egyes alkalommal: kellett a meggyötört népnek a remény, hogy idővel ő is sorra kerülhet majd az oltási kampány során.
Visszatérve az egy évvel ezelőtt történtekre, hónapokon át mentek a tárgyalások az ország külső hitelezőivel, hogy az államcsőd rendezett legyen – és ezzel esély nyíljon arra, hogy Argentína továbbra is hozzáférjen a nemzetközi piacokhoz. Természetesen a nemzeti fizetőeszköz is óriási mélyrepülésbe kezdett a csődhelyzetben, amire az emberek csakhamar dollárra és más, megbízhatónak gondolt valutákra váltással próbáltak válaszolni – mentendő megtakarításaikat. Már akinek volt. Azért csak próbáltak, mert a Fernández-rezsim szinte azonnal bevezette a valuta-stoppot, így egészen elenyésző mennyiségű argentin peso-t lehetett innentől fogva (legálisan) dollárra vagy épp euróra váltani. Erre természetesen a feketepiaci pénzváltás elharapódzása, és ezzel a hivatalostól eltérő, párhuzamos árfolyam létrejötte lett a természetes reakció.
Kendőzendő a hatalmas gazdasági problémákat, Fernández bedobott még jó néhány gumicsontot a közélet megosztó témákkal való lekötése céljából. Így lett kiemelten fontos ügy az argentin LMBTQPNZ+ helyzet, és innentől szinte napi rendszerességgel láthattunk valamilyen, a kérdést boncolgató műsort a televízióban is. Júliusra “elhatározódott” az is, hogy Argentína bevezeti az “X-nemet”. Argentína megkezdte az olyan igazolványok kiállítását, ahol férfi vagy nő helyett az X-nemet is meg lehet jelölni. A roppant fontos, tömegeket érintő (sic!) változtatás persze megint jó volt arra, hogy lekösse az állampolgárok figyelmét a háttérben azóta is folyó gazdasági romlásról. Az élet persze nem áll meg, van labdarúgó világbajnoki selejtező, volt Copa Americá is – és az élet minden területén próbálják az embereknek azt sugallni, hogy a lehetőségekhez képest, de minden rendben van.
(Kép: Casa Rosada, CC BY 2.5 ar, link)
Ezzel szemben a valóság sokkal szomorúbb képet mutat. Mára kijelenthető, hogy Argentínában a peronizmus legszélsőségesebben-szélsőbaloldali irányzatának akarata érvényesül minden fontos kérdésben. Sokak szerint az országban nem is Alberto Fernández elnök, hanem egy másik Fernández, a korábbi elnök, valamint korábbi elnökfeleség, a 2017 decemberében hazaárulás vádjával letartóztatási parancsot és számos korrupciós botrányt megélt Cristina Fernández de Kirchner tartja a gyeplőt a kezeiben. A kirchneri szélsőbaloldaliság minden esetre ma már aligha tagadható. Kína nem éppen szerető ölelése is egyre inkább nyilvánvalóvá válik: a háttérben folyó alkuk nyomán ki tudja, meddig adósítják el még inkább Argentínát a jelenlegi vezetői – generációkra elvéve az érdemi gazdasági fejlődés lehetőségét az ország népétől. Az adók már most is az egekben vannak, miközben a középosztály gyakorlatilag eltűnt mára Argentínából: milliók szegényedtek el, vagy állnak az elszegényedés szélén. Ha valaki még ezek után megkérdezné, “miért sírsz Argentína?” – jussanak eszünkbe a fent leírtak.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap / címlapkép: Luis Argerich, CC BY 2.0, link)
Kína argentínai befolyásszerzéséről következő lapszámunkban olvashatnak.
Kapcsolódó:
Alberto Fernández: “A brazilok a dzsungelből jöttek” (2021.06.17.)
Kis híján meglincselték az argentin elnököt Patagóniában (2021.03.14.)
Egyszeri vagyonadó jöhet Argentínában (2020.12.05.)
Latin-amerikai államcsődök sora előtt állunk? (2020.08.07.)
Argentin államcsőd: nincs előrelépés (2020.07.30.)