Aleksandar Vucic szerb elnök szerint kettős mércét alkalmaz az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Biztonsági Tanácsa (BT), amikor azért bírálja Szerbiát, mert nem tartotta be az ENSZ BT egyik határozatát, miközben a legtöbb tagország semmibe vette a testület egy másik határozatát. A szerb elnök a Biztonsági Tanács kedd késő esti online ülésén szólalt fel azt követően, hogy az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) kedden elvetette a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a “Balkán mészárosának” is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet. Mint mondta: számos ország azzal vádolja Szerbiát, hogy nem tartja be az ENSZ BT 1966-as határozatát, amely a hágai nemzetközi törvényszékkel való együttműködésre vonatkozik, miközben ugyanezek az országok “brutálisan megszegték az ENSZ BT 1244-es határozatát – amely Jugoszlávia területi integritására vonatkozik -, amikor elismerték Koszovó függetlenségét”.
Hozzátette, Szerbia komolyan veszi ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) iránti kötelezettségeit. A szerb elnök ezzel arra reagált, hogy Carmel Agius, az MICT elnöke a Biztonsági Tanács ülésének a kezdetén felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia nem teljesítette Petar Jojic és Vjerica Radeta letartóztatásának és átadásának a kötelezettségeit. A szerb elnök szerint viszont Belgrád letartóztatta és átadta mindazokat, akiket a nemzetközi törvényszék mindeddig háborús bűnökkel gyanúsított, a két említett személy ügyében pedig a belgrádi illetékes bíróság döntött úgy, hogy nincs alapja a kiadásuknak.
Aleksandar Vucic arra is kitért, hogy a törvényszék igazságtétele “szelektív”, az ítélethirdetésekből úgy tűnik, hogy a szerb nép terhére elkövetett bűntettekért senki sem felelős. A szerb elkövetőket összesen 1138 évre ítélték el, míg a horvát, a bosnyák és az albán elkövetőkkel szemben sokkal elnézőbbek voltak a bíróságok, és ha első fokon el is ítélték őket, később felmentést kaptak. “A hágai törvényszék szelektív igazságtétele ellenére Szerbia a jövő felé tekint, nem pedig a múltba” – fogalmazott a szerb köztársasági elnök. Hozzáfűzte: Szerbia továbbra is együttműködő lesz, ugyanakkor arra kérte az ENSZ BT tagjait, hogy ne Szerbia megalázására, hanem partneri viszony elérésére törekedjenek.
Aleksandar Vucic arra is kitért, hogy Szerbiát és a szerb népet semmiért nem ítélték el, ezért mindenki emelt fővel járhat. A szerb elnök azt is nyomatékosította, hogy Szerbia elítélte a térségben történt összes bűncselekményt, azt a “szörnyű bűntettet” is, ami Srebrenicában történt, a saját népe bűneit is elismerte, míg a térség többi népe ezt nem tette meg.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) első fokon 2017 novemberében hirdetett ítéletet Ratko Mladic ellen a délszláv háború idején a bosnyákok terhére elkövetett etnikai tisztogatás ügyében. Mladic vezetésével a boszniai szerb hadsereg 1995 júliusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló törvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát. A történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.
Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek ügyének tárgyalására jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa vette át.
(MTI)
