Elhunyt tizenhat beteg, és újabb 848 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu csütörtökön. A kormányzati portálon azt írták: 27 309-re nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 781-re emelkedett, 6118-an már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 20 410. Az aktív fertőzöttek 37 százaléka, az elhunytak 53 százaléka, a gyógyultak 37 százaléka budapesti. 757 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 52-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 21 930-an vannak, a mintavételek száma 727 649-re nőtt.
Kiemelték: a járvány második hulláma zajlik Magyarországon. A kormány célja, hogy az ország működőképességét megtartsák, és ne hagyják, hogy a vírus megbénítsa a mindennapokat, ezért a könnyen betartható általános szabályoknak most még nagyobb a jelentőségük. Tartsuk be a szabályokat, és akkor együtt újra sikerülni fog – írták.
Kötelező a maszk használata az üzletek és a tömegközlekedési eszközök mellett a mozikban, színházakban, a bevásárlóközpontok területén, az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint az ügyfélfogadási irodákban is. A vendéglátóhelyeket és szórakozóhelyeket 23 óra után be kell zárni.
A közösségi terjedés megfékezéséért továbbra is azt kérik mindenkitől, kerüljék azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsák a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossanak kezet. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, szigorúan tartsa be. Akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe, maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát.
Kiemelten fontos az idősek és krónikus betegek védelme. Az időseket is kérik, fokozottan figyeljenek magukra és az általános óvintézkedések betartására. A kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom van. Az idősotthonok fenntartóinak mindent meg kell tenniük a fertőzések elkerüléséért – hangsúlyozták.
Szeptemberben hagyományos munkarendben, de szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdődött el a tanév, csaknem hatezer köznevelési intézmény több mint tizenháromezer feladatellátási helyén. Az operatív törzs jelenleg 29 óvodában és 5 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 121 osztálynál és 3 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt.
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (10 293) és Pest megyében (3737) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (1367), Fejér (1231), Csongrád-Csanád (1178) Hajdú-Bihar (1060) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye(1056). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (272).
Magyar Nemzet – Vályi-Nagy István: több szerv károsodását okozó gyulladást okozhat a koronavírus-fertőzés
Hosszan tartó testi-lelki betegséget is okozhat a koronavírus-fertőzés – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott, csütörtökön megjelent interjúban Vályi-Nagy István, a súlyos koronavírus-betegek kezelésére első helyen kijelölt Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója. Leszögezte, nem igaz, hogy egyszerű betegségről van szó, olyanról, mint egy szimpla tüdőgyulladás. A lélegeztetés, az oxigénterápia nagyon fontos, de nem befolyásolja azokat a tényezőket, amelyek komplex szervi károsodásokat okoznak, és amibe végül belehalnak a betegek. A koronavírus-fertőzés szövődményeként súlyos, több szerv károsodását okozó gyulladás alakulhat ki – fejtette ki hozzátéve, hogy ezek megelőzésére, illetve kezelésére többféle, innovatív terápia is rendelkezésre áll.
Vályi-Nagy István elmondta, hogy a Dél-pesti Centrumkórházban a járvány kezdete óta 689 igazolt koronavírus-fertőzött fekvőbeteget láttak el, ami több mint kétszer annyi, mint a sorban második ellátó intézményben kezeltek száma. Kijelentette, hogy a középsúlyos és súlyos koronavírus-betegek kezelésére első helyen kijelölt intézmény mind technológiailag, mind szakmailag, mind a megszerzett rutin szempontjából a legfelkészültebb kórház.
A főigazgató kitért arra, hogy a 689 páciens közül százkilencen kerültek intenzív osztályra, és szinte mindenkit lélegeztetni kellett, 95 százalékukat gép által. Beszámolt arról, hogy az intenzív osztályon átlagosan 35-40 nap a kezelési idő, a két szélsőérték 21 és 60 nap volt. Az innovatív terápiák hatására mindazonáltal lényegesen lerövidül a lélegeztetés ideje, sok betegüket viszonylag hamar le tudták venni a gépről.
Beszélt Vályi-Nagy István arról is, hogy genetikailag nem vagyunk egyformán fogékonyak erre a betegségre: egyesek akkor sem kapják el, ha szoros kontaktszemélyként élnek együtt egy fertőzöttel, míg másoknál a gyógyulást követően is huzamosabb ideig fennmaradnak bizonyos maradványtünetek. Hozzátette, mivel az idősebb emberek szervei már elhasználódottabbak, mint a fiataloké, ezért válnak főként ők a járvány áldozataivá. Ha pedig ehhez még valamilyen krónikus betegség is társul, akkor tovább csökken a túlélés esélye.
A főigazgató emlékeztetett arra is, hogy márciusban Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének kezdeményezésére kutatási konzorcium alakult, melynek tevékenységét Vályi-Nagy István koordinálja. “Jelenleg mind a Dél-pesti Centrumkórházban, mind a többi kijelölt kórházban emelkedik a Covid-betegek száma, ezért a kutatási célok mellett a terápiás eljárásokat is össze kell hangolni, illetve frissíteni kell, mert ezekben van némi változás a járvány első hullámához képest. Célunk, hogy a legrövidebb időn belül összeállítsuk és rögzítsük a betegek diagnosztikus és kezelési lehetőségeit, illetve algoritmusát, és ezeket eljuttassuk a többi kórháznak is” – emelte ki.
EBRD: a működési térség lakosságának háromnegyede érzi személyesen a koronavírus-járvány hatásait
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) működési területén élők csaknem háromnegyedének személyes sorsát befolyásolja a koronavírus-járvány okozta válság – áll a nemzetközi pénzintézet csütörtökön Londonban ismertetett őszi regionális felmérésében és előrejelzésében. A közép-európai EU-térségen belül az EBRD a magyar és a lengyel gazdaság teljesítményére szóló prognózisait rontotta a legkisebb mértékben, ugyanakkor a balti gazdaságokat tartja a leginkább ellenállóképesnek.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet a 36 oldalas tanulmányban közölte: számítási modellje szerint a tevékenységi térségében működő gazdaságok hazai összterméke (GDP) átlagosan 8,2 százalékkal zuhant az idei második negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest.
Az EBRD hangsúlyozza: ez meredekebb visszaesés az előző, májusi prognózisban valószínűsítettnél, ugyanakkor kevésbé meredek, mint a fejlett ipari térségekben, amelyekben a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások hosszabb ideig tartottak.
Csütörtökön bemutatott regionális előrejelzésében a bank közölte: működési területének egészében az idén átlagosan 3,9 százalékos gazdasági visszaeséssel, jövőre 3,6 százalékos növekedéssel számol.
Az EBRD mindkét előrejelzést rontotta a tavaszi prognózishoz képest, akkor ugyanis 2020-ra átlagosan 3,5 százalékos regionális visszaesést, 2021-re 4,8 százalékos növekedést jósolt tevékenységi térségének 38 gazdaságában. A bank a közép-európai és a balti térségen belül – az idei és a jövő évi prognózist együtt számolva – a magyar és a lengyel GDP-előrejelzést rontotta a legkisebb mértékben.
Májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest 1,5 százalékponttal csökkentette a magyar gazdaság idei egész éves teljesítményére szóló becslését, és nem módosította a 2021-re szóló magyarországi növekedési prognózist.
Az EBRD 2020-ban 5 százalékos visszaesést, jövőre 4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban. A tavaszi prognózis 3,5 százalékos idei GDP-csökkenést és szintén 4 százalékos jövő évi bővülést valószínűsített Magyarországon.
Lengyelországban az EBRD az idén 3,5 százalékos visszaesést, jövőre 3 százalékos növekedést vár.
A bank az idei lengyel prognózist nem rontotta, a jövő évit 1 százalékponttal csökkentette.
A közép-európai EU-csoporton belül Magyarország az egyetlen, amelynek jövő évi növekedési prognózisát az EBRD a csütörtökön kiadott új előrejelzésben nem korrigálta lefelé a tavaszi becsléshez képest.
Lengyelország az egyetlen térségi gazdaság, amelynek idei előrejelzését a bank nem rontotta.
Az EBRD e régión belül a legnagyobb idei visszaesést Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában várja: ezekben a gazdaságokban 8,5, 7,5, illetve 7 százalékos GDP-zuhanással számol 2020 egészére. Az EBRD várakozása szerint a koronavírus-válságot a közép-európai és a balti térségen belül Litvánia szenvedi meg a legkevésbé: a pénzintézet a litván gazdaságban 2 százalékos idei visszaesést, jövőre 4 százalékos növekedést valószínűsít.
A bank 5 százalékponttal javította a litván gazdaság idei teljesítményére adott prognózisát, mondván: Litvánia és általában a balti térség a leginkább ellenállóképes gazdaságok közé tartozik a térségben.
Az EBRD várakozása szerint a működési terület egészének átlagos GDP-értéke 2022 harmadik negyedévében tér vissza a tavaly mért szintre.
Az átlagon belül Magyarország hazai összterméke a csütörtöki EBRD-előrejelzés szerint 2022 második negyedében, a közép-európai és a balti térség együtt számolt átlagos GDP-je 2022 első negyedében érheti el ismét a tavalyi értéket.
Az EBRD a müncheni székhelyű ifo-Institute gazdaságkutató műhellyel együtt elvégzett felmérésében kimutatta, hogy a tevékenységi területét alkotó országok lakóinak 73 százaléka érzi személyesen is valamilyen módon a koronavírus-válság negatív hatásait. Az EBRD-térségen kívüli magasan fejlett európai gazdaságokban a megkérdezettek 41 százaléka nyilatkozott ugyanígy.
A 14 országban – köztük Magyarországon – 40 ezer ember bevonásával elvégzett vizsgálat szerint az EBRD-térségben megkérdezettek 15 százaléka például arról számolt be, hogy a koronavírus-válság miatt elvesztette állását, a régiós háztartások 15 százaléka pedig családi vállalkozásokat volt kénytelen felszámolni.
(MTI)