A német fogyasztók fizetik a legmagasabb áramdíjat a világon, több mint a dupláját a globális átlagnak a Verivox összehasonlító portál és a Global Petrol Prices energiaipari adatszolgáltató felmérése alapján. A német fogyasztók a felmérés szerint átlagosan 32,10 eurócentet fizetnek az elektromos áram kilowattórájáért, 163 százalékkal többet a 12,22 centes globális átlagnál.
“Az ezredforduló óta Németországban több mint megduplázódott az áramdíj” – mutatott rá Thorsten Storck, a Verivox energiaipari szakértője. A megújulókat mentegetve hozzátette, hogy ez elsősorban az adók, díjak és járulékok magas arányának tulajdonítható, ami mostanra az áramdíjnak már több mint 50 százalékát teszi ki.
No igen, de ezek az adók a megújulók piactorzító támogatása miatt emelkedtek meg: a megújítható energiaforrások támogatására a vonatkozó törvény (Erneuerbare-Energien-Gesetz) értelmében kivetett járulék, az EEG-Umlage például 2004 óta, amióta a Verivox a németországi energiaárakat nyilvántartja, több mint tízszeresére emelkedett.
A világon a második legnagyobb áramdíj Dániában van – szintén a megújulók miatt – 27,81 cent kilowattóránként. A Bahama-szigeteken 27,73 cent, Belgiumban 26,60 cent, Portugáliában 26,40 cent, Japánban 24,65 cent, Ruandában 23,86 cent és Írországban 23,70 cent az áramdíj kilowattóránként.
Legolcsóbban Szudánban lehet áramhoz jutni, ahol 0,24 cent egy kilowattóra elektromos áram ára. Etiópiában 0,90 cent, Kirgizisztánban 1,03 cent, Zimbabwében 1,22 cent, Líbiában 1,24 cent, Angolában 1,77 cent, Ománban 2,30 cent, Irakban és Kuvaitban 2,59 cent, Üzbegisztánban pedig 2,66 cent.
A nagyobb iparosodott országokban is jóval olcsóbb az elektromos áram, mint Németországban. Az Egyesült Államokban például kevesebb mint a felét kell fizetni a németországinak, 13,03 centet kilowattóránként. De 10 centnél kevesebb az áramdíj Szaúd-Arábiában, Oroszországban, Mexikóban, Kínában, Indiában, Argentínában, Indonéziában, Törökországban, Kanadában és Dél-Koreában is.
A helyi árszínvonalat is figyelembe véve, a vásárlóerő arányában Németország a 16. a világranglistán, de a G20-ak között így is a legdrágább hely az áramfogyasztók számára. A G20-akon belül Olaszország és Törökország nagy lemaradással a második és harmadik legdrágább hely az áramdíjat tekintve.
A vásárlóerőt is figyelembe véve Ruandában a legdrágább az elektromos áram a világon. A második helyen Nicaragua, a harmadikon Burkina Faso áll. Az áram Szudánban, Etiópiában és Zimbabwében a legolcsóbb.
https://www.verivox.de/strom/nachrichten/deutschland-hat-weltweit-den-hoechsten-strompreis-1117480/
Paraguayból nézve igazán rémisztőek ezek az energiaárak. Talán Magyarországon nem közismert, de Paraguay a világ legnagyobb (netto-) energiaexportőre. Annak ellenére – vagy inkább amiatt – alacsonyak az energiaárai, hogy gyakorlatilag 100%-ban megújuló energiát termel – persze nem mindegy, hogy milyet. A kiszámíthatatlan, méregdrága nap- és szélerőművek helyett az ország a vízi energiába ruházott az elmúlt fél évszázadban. Az ország vízi erőművei gazdaságos, kiszámítható termelést tesznek lehetővé. Szerencsére a kormány energiapolitikája is olyan, hogy a fogyasztók és az ipar számára a lehető legalacsonyabban biztosítsa az elektromos áramot.
Európai viszonylatban Magyarország lakóssága is nagyon szerencsésnek érezheti magát – mindenek előtt a 2010-óta regnáló magyar kormányok energiastratégiája miatt. A “rezsicsökkentés” nevű programnak hála ma alig több, mint fele annyiba kerül a villanyáram és a gáz a lakóssági fogyasztók számára, mint került volna a FIDESZ-KDNP rezsicsökkentő programja nélkül.
Magyarország nem rendelkezik nagyesésű folyókkal, de okosan alapoz az olcsó, biztonságos, környezetkímélő és megbízhatóan rendelkezésre álló atomenergiára. A négy korábbi paksi blokk mellé két nagyobb teljesítményű építése kezdődött meg a város atomerőművében. Remélhetőleg további két blokk megéíptésére is sor kerül majd a ’30-as években, így nem csak kapacitásfenntartásról, hanem az olcsó energia arányának növeléséről is beszélhetünk majd az idősödő blokkok leállítása után. Brüsszeli nyomásra sajnos Magyarországon is megkezdődött a megújulók erőszakos bevezetése: sok száz hektár minőségi termőföld lett már napelem”-erdővel” lefedve, amik persze néveleges kapacitásuk közelében sem termelnek az év több, mint 98%-ában – és azt is csak rendkívül ingadozó teljesítménnyel, óriási terhelést róva ezzel az elosztóhálózatra, jelentősen rontva a termelés gerincét adó nagyerőművek hatásossági mutatóit.
Németország “zöld”-vörös politikai nyomásra sorra leállítja az összes – egyébként világszínvonalú és átlagéletkorát tekintve fiatalnak mondható – atomerőművi blokkját. Ennek folyamányaként Németországban alig maradt érintetlen táj az azt elcsúfító, végeláthatatlan napelem-tenger és a java rész tétlenül ácsorgó szélerőművek látványa nélkül.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap/MTI / a címlapfotón egy németországi szélturbina építése)