ITM: fenntartották Magyarország működőképességét a bértámogatások
A kormány a koronavírus-válság hatásainak enyhítését célzó Gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett bértámogatásokkal összesen már 280 ezer munkavállalón segített. A 2020. augusztus 31-én lezárult pályázatok feldolgozása és elbírálásuk a befejező szakaszához érkezett az augusztus legvégén beadott pályázatok esetén is – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A minisztérium csütörtöki közleménye felidézi: a vírusválság káros következményeit a kormány komplex intézkedésekkel mérsékelte és mérsékeli. A Gazdaságvédelmi akcióterv az adó- és járulékkedvezményeken, a hatékonyságnövelő és versenyképesség-javító támogatásokon túl munkaerőpiaci lépésekkel is védi az elmúlt évtizedben elért eredményeket. A munkahelyvédelmi bértámogatást közel 18 ezer vállalkozás igényelte 207 ezer munkavállaló foglalkoztatásához, összesen közel 35 milliárd forint értékben. Időtartama 3+1 hónap, így azok a munkaadók, akik augusztus végén adták be pályázatukat, még az év végéig, január elejéig támogatásban részesülnek.
A munkahelyteremtő bértámogatás az álláskeresők elhelyezkedését segítette, az állam 6 hónapos bértámogatás mellé 3 hónapos továbbfoglalkoztatást vár el a vállalkozásoktól. A programban résztvevők állása így akár 2021 első felében is biztosított lehet. Az 57 milliárd forintos összköltségű munkahelyteremtő bértámogatásra közel 37 ezer vállalkozás pályázott, a munkaadók 49 ezer álláskeresőnek tudtak munkahelyet biztosítani. Az általános bértámogatási programok iránt a turizmus és vendéglátás, a kereskedelem és feldolgozóipar cégei érdeklődtek leginkább.
Az államtitkár szerint a kormány számára kiemelten fontos a kutatás-fejlesztés, innováció területén a versenyszférában dolgozók támogatása, hiszen a magasan képzett szakemberek teljesítménye határozza meg Magyarország jövőjét. A nemzetközi kitekintésben is egyedülálló kutatás-fejlesztési bértámogatást közel 1300 vállalkozás igényelte. A kormány majdnem 23 ezer kutató, fejlesztőmérnök munkahelyének megtartásához járult hozzá. A támogatás összköltsége meghaladta a 17 milliárd forintot, a legtöbb pályázat az egyetemi városokból érkezett. “A bértámogatások és a Gazdaságvédelmi akcióterv egyéb intézkedései összesen mintegy 1 millió munkavállaló kilátásait, lehetőségeit javították. A kormányzati lépéseknek köszönhetően Magyarországon változatlanul az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség az Európai Unióban” – tette hozzá Bodó Sándor.
Négy éve először csökkent az euróövezeti fogyasztói árindex augusztusban
Augusztusban az energiaárak csökkenése miatt négy éve első alkalommal az előző havinál kisebb fogyasztói árindex alakult ki az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön publikált jelentése alapján. Az euróövezet 19 tagállamában augusztusban négy éve, 2016 májusa óta első alkalommal csökkentek a fogyasztói árak éves bázison: a fogyasztói árindex 0,2 százalékkal csökkent a júliusi 0,4 százalékos éves emelkedés után.
Egy évvel korábban, 2019 augusztusában 1,0 százalékos volt a fogyasztói árindex éves emelkedése (infláció) az euróövezetben.
A legnagyobb mértékben az energiaárak csökkentek augusztusban, 7,8 százalékkal éves bázison a júliusi 8,4 százalékos csökkenés után. Az energiaiparon kívül az iparcikkek ára 0,1 százalékkal csökkent, míg júliusban 1,6 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások árának emelkedési üteme augusztusban 0,7 százalékra lassult a júliusi 0,9 százalékról. Az élelmiszerek, élvezeti cikkek és alkoholos italok ára 1,7 százalékkal emelkedett augusztusban a júliusi 2,0 százalék után.
Az energia, élelmiszer, élvezeti cikkek és alkoholos italok ára nélkül kalkulált éves fogyasztói árindex (maginfláció) a valaha regisztrált legkisebb, 0,4 százalék lett az idén augusztusban.
Az Európai Unió 27 tagállamában 0,4 százalékos infláció alakult ki augusztusban, alacsonyabb a júliusi 0,9 százaléknál. A tavaly augusztusi infláció 1,4 százalék volt az EU-ban.
Az éves fogyasztói árindex Cipruson csökkent a legnagyobb mértékben, 2,9 százalékkal. Görögországban 2,3 százalékkal, Észtországban 1,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak éves bázison augusztusban.
A legmagasabb inflációt, 4,0 százalékosat Magyarországon regisztrálták augusztusban. Lengyelországban 3,7 százalékkal, Csehországban 3,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak augusztusban.
A júliusihoz képest az éves áremelkedés mértéke 16 tagországban lett kisebb augusztusban, ötben nem változott és hatban emelkedett.
https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/10568619/2-17092020-AP-EN.pdf
Szijjártó: több mint 7 milliárd forintból bővül a Sanofi miskolci gyára
(MTI/Bruzák Noémi)
A Sanofi több mint 7 milliárd forintból, 1,2 milliárd forintos állami hozzájárulással bővíti a miskolci üzemét – jelentette be a beruházás csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter közölte, hogy a vállalat jelentősen, csaknem 50 százalékkal bővíti a gyár termelési kapacitását a kormányzati támogatás segítségével. Az új gyártósor óránként 90 ezer fecskendőt is előállíthat. A Sanofi a termékek 95 százalékát a világ 65 országában fogja értékesíteni 2022 tavaszától
A miniszter szerencsés helyzetnek nevezte, hogy az országban a nagy múltú magyar gyógyszeripari cégek mellett nemzetközi nagyvállalatok is termelnek, összesen csaknem 25 ezer munkavállaló megélhetését biztosítva. A Sanofi 2013 óta a kormány stratégiai partnere, és – mint mondta – az eltelt évek igazolták a megállapodás létjogosultságát. A gyógyszeripart a járvány megjelenése még inkább felértékelte, és a világ szeme most is a gyártókon van, hiszen mindenki az oltóanyagot várja – tette hozzá.
Szijjártó Péter a hatékony védekezés jelentősége mellett a gazdasági előnyöket is kiemelte. Magyarországon, a bevételükhöz képest, a gyógyszeripari gyártók költik a legtöbbet kutatásokra, a belföldön gyártott gyógyszerek a világ 129 országába jutnak el, a kivitel összege pedig elérte az 5,5 milliárd eurót, ami a 2010-es értéknek csaknem a kétszerese. A Sanofi részesedése különösen jelentős az exportból, hiszen a Magyarországon működő vállalatok sorában a 15. legnagyobb kiviteli teljesítménnyel büszkélkedhet – hangsúlyozta a miniszter.
Rónay Tamás, a Sanofi magyarországi vezérigazgatója elmondta, hogy a beruházással Európa egyik legkorszerűbb fecskendőgyárát fogják létrehozni. Az üzem ugyanakkor már most is jelentős szerepet tölt be a vállalaton belül, hiszen az elmúlt csaknem 3 évtizedben 24 milliárd forintot költöttek rá. A hosszú távú vállalati elköteleződést igazolja Magyarország iránt az is, hogy a cégcsoport összes stratégiai tevékenysége megtalálható belföldön, így többek között a hatóanyaggyártás, a kémiai kutatás, és az orvosi eszközök gyártása – tette hozzá.
Hubay György, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) üdvözölte, hogy a kormány felismerte a gyógyszeriparban rejlő lehetőségeket, és stratégiai partnerként tekint a Sanofira. A vállalat fontos szerepet játszik a miskolciak életében, hiszen a helyi üzem csaknem 400 helyi munkavállaló megélhetését biztosítja – hangsúlyozta.
A Sanofi Magyarországon 5 telephelyet működtet, és több mint 2 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Gyárai a miskolci Csanyikvölgyben, Újpesten, és Veresegyházon működnek. A Sanofi-Aventis Magyarország Zrt. adózott eredménye 2018-ban meghaladta a 4,6 milliárd forintot, 2019-ben az 5,9 milliárd forintot. 200 milliárd forintot meghaladó forgalmának csaknem háromnegyede külföldi értékesítésből származik.
A francia anyavállalat a rendszerváltást követően jelent meg Magyarországon. 1991-ben a nagy múltú Chinoin gyógyszergyárban 40 százalékos tulajdonrészt szereztek, amit 1998-ban 98 százalékosra növeltek.
Mérsékelte idei német GDP-csökkenési becslését az IfW
Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere továbbra is Németország. Ezért is fontos, hogy a korábban vártnál enyhébb recessziót vár az idén Németországban az IfW Kiel gazdaságkutató intézet csütörtökön publikált felülvizsgált prognózisa szerint. Az Institut für Weltwirtschaft (IfW Kiel) kutatóintézet szerint az idei német gazdasági visszaesés nem lesz olyan súlyos, mint 2009-ben, a globális pénzügyi válság idején volt. Az intézet a júniusban a GDP 6,8 százalékos visszaeséséről tett előrejelzését 5,5 százalékos csökkenésre mérsékelte. A német GDP 2009-ben 5,7 százalékkal csökkent a nemzetközi pénzügyi válság közepette.
“Növekedési pályára állt a német gazdaság” – szögezte le a felmérés eredményét összefoglalva Stefan Kooths, az IfW konjunktúrakutatási vezetője. A német gazdaság hamar kibontakozott a járványvédelmi korlátozások szorításából és az áprilisi mélypont után néhány hónap alatt már visszaszerezte az elszenvedett veszteségek jó részét – mondta. Hozzátette, hogy a kapacitáskihasználtság mértéke azonban még messze elmarad a krízis előttitől.
A javulás üteme a következő hónapokban lassulni fog – figyelmeztet az IfW prognózisa, ami ennek értelmében a júniusban jelzett 6,3 százalékról 4,8 százalékra szállította le a jövő évre jelzett GDP-növekedés mértékét, 2022-re pedig már csak 2,2 százalékos bővülést tart valószínűnek. A német gazdaság teljesítménye a jövő év végére még mintegy 3 százalékkal marad el attól, amire a krízis előtt még számítani lehetett.
A koronavírus-válság mély nyomokat hagyott a munkaerőpiacon. A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása ellenére is mintegy 810 ezer munkahely szűnhetett meg a német gazdaságban. Az év közepére azonban a munkaerőpiacon is sikerült túljutni a mélyponton az IfW megítélése szerint. A foglalkoztatás krízis során bekövetkezett visszaesésének teljes pótlásához azonban valószínűleg 2022 elejéig kell várni. A munkanélküliségi ráta még ezzel együtt is magasabb lesz a 2019-es 5,0 százaléknál, 2022-ben pedig 5,6 százalékos lehet a mutató.
https://www.ifw-kiel.de/de/publikationen/medieninformationen/2020/ifw-konjunkturprognose-wirtschaft-verliert-nach-aufholjagd-an-tempo/
Az első hét hónapban 14,9 százalékkal csökkent az oláhoknál az ipari termelés
Az első hét hónapban a nyers adatok szerint 14,9 százalékkal csökkent a oláh ipari termelés a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte hétfőn a oláhok országos statisztikai intézete. A szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a csökkenés 15,7 százalék volt a vizsgált időszakban.
A nyers adatok szerinti csökkenés a feldolgozóipar 16,5 százalékos visszaesésének tulajdonítható, de a bányaipar teljesítménye is 11 százalékkal romlott, a villamos-, hőenergia és gáz termelése, illetve szolgáltatása is 6,2 százalékkal csökkent.
Júniushoz képest ugyanakkor az ipari termelés 8 százalékkal nőtt júliusban a nyers adatok szerint, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a bővülés 3,3 százalék volt. A tavaly júliusihoz mérten viszont az ipari termelés a nyers adatok szerint 6,5 százalékkal, a kiigazított érték szerint 9,9 százalékkal esett vissza.
Az első hét hónapban az iparban tevékenykedő vállalatok árbevétele 12,8 százalékkal csökkent.
A statisztikai intézet szintén hétfőn közölte, hogy az új ipari megrendelések 12,7 százalékkal csökkentek az első hét hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten. Júliusban a tavalyi hetedik hónaphoz képest az új megrendelések 4,7 százalékkal csökkentek, ugyanakkor júniushoz mérten 8,8 százalékkal nőttek.
Belehalt a Covid-19-be a háborús bűnökért elítélt Momcilo Krajisnik volt boszniai szerb házelnök
Koronavírus-fertőzésbe halt bele 75 éves korában kedden Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke, akit korábban a kilencvenes években elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt ítéltek el. Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök valamikori jobbkezét néhány nappal ezelőtt szállították kórházba, a helyi sajtó beszámolói szerint életéért napokig küzdöttek az orvosok. Momcilo Krajisnikot 2000 áprilisában fogták el a NATO vezette békefenntartó erők francia kommandósai a kelet-boszniai Pale közelében. A nem szerb lakosság elüldözéséért és deportálásáért a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 20 éves szabadságvesztésre ítélte, ám 2013-ban a büntetés kétharmadának letöltését követően szabadon engedték.
Szabadon bocsátását követően hazájában a szerbek hősként fogadták, és állami kitüntetést is kapott a boszniai Szerb Köztársaság vezetésétől.
Az 1992-1995-ös boszniai háború idején Momcilo Krajisnik volt a boszniai szerb parlament elnöke, egyben egyik legnagyobb szószólója az úgynevezett Nagy-Szerbia megalkotásának, vagyis annak, hogy egyesítsék Bosznia szerbek lakta részét Szerbiával.
A boszniai háborúban több mint százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
Törölték a magyar érdekeltségű korosztályos jégkorong-világbajnokságokat is
A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) törölte a 2020/2021-es szezonból az U20-as férfi divízió 1/A világbajnokságot, melyen a magyar csapat is részt vett volna, valamint a női U18-as divízió 1/A vb-t, melynek Győr lett volna a házigazdája. Az IIHF honlapjának beszámolója szerint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyzetet vizsgáló szakértői csoport javaslatának megfelelően döntöttek úgy, hogy ezekre az eseményekre nem kerülhet sor.
Az U20-as férfi vb Dániában lett volna december 13. és 19. között, míg a női U18-as tornát január 10-től 16-ig tervezték lebonyolítani az új győri csarnokban, ahol ez lett volna az első nemzetközi torna. Az IIHF összesen tíz korosztályos esemény törléséről döntött.
(MTI / címlapkép: MTI/Bruzák Noémi)