A közel 2 milliárd eurós költségvetésű európai–japán űrszonda, a BepiColombo a Merkúr felé “vezető” úton elrepült a Vénusz bolygó mellett. A “találkozóra” – amely nagyjából 10720 km-es legkisebb távolságot jelent – 15-én hajnali 1 előtt 2 perccel került sor (budapesti idő szerint 5:58-kor).
A BepiColombo két évvel ezelőtt, 2018 október 20-án, a francia megszállás alatt lévő, gyarmatból abszurd módon francia megyévé maszkírozott “Francia” Guyanából indult hosszú – vagy a valósághoz közelebb állóan fogalmazva hosszan tartó útjára.
(ESA, beágyazott YouTube-video)
Szégyen-szemre a “nagyon demokratikus”, nagyon liberális – és más országokat demokráciából előszeretettel kioktató Franciaország az, amely még mindig gyarmatokat tart a világ számtalan szegletében. Dél-Amerika kontinentális részén már egyedül csak Franciaország viseli a szégyenletes gyarmattartói címet – és úgy tűnik, esze ágában sincs lemondania erről a “kitüntető” címről, mint ahogy a bitorolt területekről sem. Franciaország mellett Nagy-Britannia és Hollandia bitorol még dél-amerikai területeket, de ezek a gyarmattartók már “csak” a kontinenshez földrajzilag hozzátartozó szigeteket tartanak ellenőrzés, illetve megszállás alatt.
(Indítóállványon egy Ariane 5ES “Francia” Guyanában. Kép: DLR German Aerospace Center link)
Az űrszonda számára nem a távolság jelenti a legnagyobb problémát, hanem a célbolygó, a Merkúr körüli pályára állás. A Merkúr a Marssal vagy a Vénusszal ellentétben nem bolygószomszédunk: a Naphoz legközelebbi bolygó, a Föld és a Merkúr közti pályán pedig ott kering Föld “bolygótestvére”, a Vénusz. A pályára állás nehézségét a kellő sebesség elérése mellett az adja, hogy a Merkúrnak nincs légköre, emiatt az ú.n. “aerobraking”, vagyis a felső-légköri fékezés sem lehetséges. A misszió tervezőinek egyetlen eszköze maradt a pálya kialakításánál: az ú.n. “hintamanőverek” alkalmazása. Ebből kettőt a Vénusznál, míg hatot (!) a Merkúrnál kell végrehajtani, hogy a fedélzeti üzemanyagkészlet felhasználásával pályára tudjon állni az űrszonda. Bár az út közvetlenül egy évig sem tartana, de a hintamanőverekkel együtt több, mint 7 évet fog igénybe venni az utazás. A pályára állás tervezett időpontja 2025 december 5-e. A következő hintamanőverre, egyúttal az utolsó Vénusz-látogatásra 2021 augusztus 11-én kerül sor.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap / Címlapkép és animáció: ESA/BepiColombo/MTM)