Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját. A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni.
Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő mintájának szekvenciáiban nagy hézagokat találtak. A friss tanulmány megjelenéséig a pompeji emberi és állati maradványokból csak a mitokondriális DNS rövid szakaszait sikerült szekvenálni.
A férfi 35-40 éves volt, amikor a hatalmas erejű vulkánkitörés a halálát okozta. DNS-ét összevetették 1030 ősi emberi és 471 mai nyugat-eurázsiai ember génkészletével, és azt találták, hogy a pompeji férfi DNS-e a legtöbb hasonlóságot a közép-olaszországi modern emberekkel és az ókori római korban éltekkel mutatta. Mitokondriális DNS-e és az Y-kromoszómájának DNS-e elemzésével olyan géncsoportokat is azonosítottak, amelyek Szardínia szigetén gyakran előfordulnak, de a császárság idején Itáliában élők között nem, ami arra utal, hogy az egész Appennini-félszigeten nagy lehetett a genetikai sokféleség abban az időben. A férfi csontvázának elemzésekor az egyik csigolyán elváltozásokat is azonosítottak, a DNS-szekvenciák pedig arra utaltak, hogy a férfinak halála előtt tuberkulózisa volt.
A nő elmúlt ötvenéves, és ízületi kopásban szenvedhetett. “Talán ezért várták meg otthonuk biztonságában, míg véget ér az egész, míg a többi áldozat menekülni kezdett, ezért maradványaikat a nyílt terepen találták meg” – mondta Serena Viva, a Salernói Egyetem antropológusa, a kutatócsoport tagja.
A tudósok azért reméltek, hogy ősi DNS-t tudnak kinyerni a maradványokból, mert a kitöréssel a levegőbe kerülő, úgynevezett piroklasztikus anyagok, vagyis vulkáni kőzetek megvédték a maradványokat a DNS-t károsító hatásoktól, többek között az oxigéntől.
(MTI / A címlapkép illusztráció)
