Magyarország úgy döntött, hogy újraépíti a kapcsolatait, az együttműködését Venezuelával, méghozzá gyorsan, az elsők között, hogy ebből hazánk minél többet profitálhasson – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Caracasban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-venezuelai kapcsolatok stabil alapjait méltatta, és arra emlékeztetett, hogy a második világháború, majd az 1956-os forradalom után is magyarok tízezrei menekültek Venezuelába, ahol sok segítséget kaptak az életük újrakezdéséhez. Ennek nyomán napjainkban is mintegy háromezer magyar származású ember él az országban, ami a térség harmadik legnépesebb közösségének számít.
    
“Erre a történelmi kapocsra, az itt élő magyarokra, a Venezuela felé megnyilvánuló nemzetközi nyitásra alapozva, és mindezeket kihasználva, úgy döntöttünk, hogy mi is újraépítjük a Venezuelához fűződő kapcsolatainkat, az együttműködésünket, s ezt gyorsan, az elsők között tesszük meg, hogy minél többet profitálhassunk belőle” – hangsúlyozta.
    
Rámutatott, hogy az ország rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, és a magyar technológiák javíthatnak a kitermelés hatékonyságán, ezért a látogatásra elkísérték a Mol képviselői is.
    
Emellett – mint tájékoztatott – Venezuela növeli a földgázkitermelését is, és erős az európai érdeklődés az LNG importja iránt, ezért az MVM képviselői is jelen vannak, akik szakmai egyeztetéseket kezdtek a behozatal lehetőségeiről.
    
“Gyorsnak kell itt lennünk, hiszen a nyitás is gyorsan zajlik, és ahogyan látjuk a nyugat-európaiakat, az amerikaiakat, szeretnek elsők lenni. Fontos, hogy mi is itt legyünk a legelején” – figyelmeztetett.
    
Szijjártó Péter kiemelte, hogy tavaly már 68 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom, és magyar víztisztítási és orvostechnológiai eszközöket is használnak már Venezuelában.
    
Bejelentette, hogy 2024-től évi huszonöt venezuelai diák érkezhet ösztöndíjjal magyar egyetemekre, a két ország pedig emellett nagyköveti szintre emeli a kapcsolattartást, és a caracasi tiszteletbeli konzult tiszteletbeli főkonzullá léptetik elő.
    
Tudatta, hogy legutóbb 1992-ben került sor hasonló látogatásra Venezuelában, a mostani vizit időzítése pedig azért is lényeges, mert egyre súlyosabb konfliktusok uralják a világot, és a nemzetközi politikában leginkább “egymással veszekedő, egymás ellen szankciókat életbe léptető” államokat látni.
    
“Ahelyett, hogy a globális politika visszatérne végre a kölcsönös tisztelet talajára, és egymás kioktatása, szankcionálása, az egymással való veszekedés helyett az együttműködés időszaka jönne el” – mondta.
    
“Magyarország ezt szeretné (…) Mi azt szeretnénk, ha a globális politika a szankciók helyett a kölcsönös tiszteletről szólna az elkövetkezendő időszakban” – szögezte le.
    
Közölte, a hatályban lévő szankciós rezsimek nem igazán érik el a kitűzött célokat, csak nagyon sok kárt, felesleges szenvedést okoznak, főképp azoknak, akik abszolút nem tehetnek a kiváltó okokról.
    
“Mi azt szeretnénk, ha a jövőben minél kevesebb szankciós rezsim keserítené meg a világ életét, s ezek helyett a globális együttműködés, a konnektivitás, az összeköttetések időszaka jönne el” – fogalmazott.
    
Szijjártó Péter ezért üdvözölte, hogy az Egyesült Államok jelentősen lazította a Venezuelával szembeni korábbi korlátozásait, illetve hogy egyre intenzívebb a latin-amerikai ország gazdasági együttműködése Spanyolországgal, Portugáliával és Franciaországgal.
    
“Azt szorgalmazzuk, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan, az Európai Unió is lazítson a Venezuelával szembeni szankciós intézkedéseken” – jelentette ki. Ennek kapcsán pedig érintette, hogy már sikerült elérni az EU-szankciók felülvizsgálati időszakának fél évre csökkentését.
    
A tárcavezető leszögezte, hogy Budapest és Caracas hasonló állásponton van az ukrajnai háború ügyében is, és ez egybeesik a globális többség álláspontjával is.
    
“Mindketten azt szeretnénk, ha mielőbb béke lenne (…) Mindketten úgy látjuk, hogy nincs megoldása a háborúnak a harctéren. A béke esélye napról napra csökken azáltal, hogy még több ember hal meg, még nagyobb pusztításra kerül sor, ezért az öldöklésnek és a rombolásnak minél előbb véget kell vetni” – mondta.
    
A külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán találkozik többek között venezuelai kollégájával, Yván Gillel, illetve az olajipari tárca vezetőjével, Pedro Rafael Tellecheával is.


(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük