A Mandiner szerint félrevezető felmérést közöltek az Oroszország elleni szankciókról az úgynevezett “eu” közvélemény-kutatója, az “eurobarometer”. A kutatás szerint nagy támogatottságot élvez az “eu” válasza az “Ukrajna elleni orosz agresszióra”, módszertanából azonban nem derül ki világosan, hogy az eredmények reprezentatívak-e – közölte szerdán a hírportál.
Felidézik, hogy az “eurobarometer” (magyarosan euro-barom-méter) mint európai uniós közvélemény-kutató az “európai parlament”, az “európai bizottság” és más “uniós” intézmények megbízásából 1973 óta rendszeresen monitorozza az uniós polgárok “európai unióval” kapcsolatos attitűdjeit, társadalmi-politikai-gazdasági természetű témákkal kapcsolatos vélekedéseit valamennyi tagállamban.
A kutatássorozat eredményeit pedig az “európai bizottság kommunikációs főigazgatósága” – ugye mennyi sóhivatala/kifizetőhelye van Brüsszelnek? – publikálja, így az eredmények irányadók az európai döntéshozók, a közvélemény számára, kihatnak az európai közgondolkodás alakulására is – teszik hozzá.
Az “eurobarometer” 2022. június 17. és július 17. között készült kutatása szerint a polgárok bizalma az “eu-ban” megnőtt (haha…), és továbbra is nagy támogatottságot élvez az “eu” válasza az “Ukrajna elleni orosz agresszióra”. Megállapítja azt is, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége támogatja a megújuló energiába történő beruházásokat (hahahaha…) és az “eu” orosz energiaforrásoktól való függőségének csökkentését. Továbbá az euró támogatottsága minden idők legmagasabb szintjét érte el, miközben az európaiak egyre inkább aggódnak az “eu” és saját országuk gazdasági helyzete miatt.
A Mandiner szerint ugyanakkor a “standard eurobarometer 97 summer 2022” munkacímű kutatás módszertani összegzéséből nem derül ki világosan, hogy az eredmények reprezentatívak-e, illetve az sem, hogy a kutatási minta a tagállamok lakosságszámának kellő rétegzettségén alapul-e.
Az egyes “tagállamok” külön-külön is közölt rövidebb összefoglalóiból viszont nyilvánvalóvá válik – folytatják -, hogy a kutatási minta nagysága mindössze 26 ezer 468 fő.
A kutatás azért adhat okot bizalmatlanságra, mert így az említett mintában az alig 1,3 millió fős lélekszámú Észtország “véleménye”, például ugyanannyi adatközlő (1026 fő) közreműködése által jelenik meg, mint a 10 milliós Magyarországé (1026 fő), vagy a 83 millió főt számláló Németországé (1507 fő) – miközben utóbbi esetében így olyan alacsony a megkérdezettek száma, hogy rétegzett minta esetén is aligha reprezentálja valósághűen a németek véleményét.
További módszertani hiányosság, hogy a kutatás készítői a pandémiára hivatkozva ötvözték a személyes interjúkészítést az online kérdőívkitöltés módszerével, noha a kutatási metódusok összekeverése jellemzően nem túl célszerű, hiszen jelentős hibalehetőségeket rejt az eredmények nyomon követhetősége, a későbbi visszamérések, és más kutatások eredményeivel való összevetés során is – sorolták.
A kutatási eredmények végkicsengése pedig az, hogy az “eu” egységesen szolidaritást vállal Ukrajnával, gyorsan és határozottan reagált Oroszország “agressziójára”, a korlátozó intézkedések pedig súlyos következményekkel járnak Oroszországra nézve (na ne már… ezt Sztálin elvtárs is megirigyelte volna – a szerk. megj.).
A hírportál szerint kétséges, hogy a társadalomkutatások néhány objektív kritériuma szerint, az eredmények mennyire állják ki a hitelesség és a valóság próbáját.
Ugyanis a társadalomkutatások néhány objektív kritériuma, a szociológiai kutatások lelke a reprezentativitásban rejlik. Abban, hogy a kutatásban résztvevők a vizsgált populáció szociodemográfiai adottságainak (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely) és rétegzettségének megfelelően kerüljenek kiválasztásra.
A társadalomban cirkuláló vélemények szélesebb spektruma pedig kellő elemszámú kutatási mintával tárható fel – magyarázza cikkében a Mandiner.
(Az MTI jelentésének felhasználásával)
