Egy, a Csűry István református püspök által a közösségi médiában közzétett péntek esti oláh nyelvű nyilatkozatban elutasítják a szegregáció vádját a nagyváradi Nicolae Balcescu Általános Iskola ügyében érintett magyar vezetők.

A nyilatkozat aláírói – Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, Rácz Beáta, az oláh és magyar tagozattal működő Nicolae Balcescu Általános Iskola igazgatóhelyettese és Bíró Emese, a magyar szülői szövetség elnöke – az oktatási miniszter 2016/6134-es szegregációellenes rendeletére hivatkoznak, amely rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatási egységek szervezése nem minősül szegregációnak. Az aláírók egyben azt is közlik, hogy kikérték a bukaresti Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) véleményét a kérdésben.
    
Nagyváradon a hétfői iskolakezdés előtti napokban az keltett indulatokat, hogy az oktatásügyi minisztérium – szegregáció gyanúja miatt – nem járult hozzá ahhoz, hogy a Nicolae Balcescu Általános Iskola magyar tannyelvű osztályai a református püspökség által ingyenesen felajánlott, újonnan felújított épületbe költözzenek. Ezért az iskolában hétfőtől – a megfelelő számú tanterem hiányában – két váltásban indul a tanítás.
    
A péntek este közzétett nyilatkozat aláírói közlik: a református püspökség 2021-ben vásárolta a Balcescu iskola számára felajánlott épületet és eredetileg diákotthont és szegénykonyhát szeretett volna berendezni benne, de 2021 februárjában a magyar közösség, az iskola tanári és szülői közössége, valamint az önkormányzat részéről érkező megkeresések nyomán módosították a terveket. Az épület felújítása során úgy alakították át a belső teret, hogy osztálytermeket lehessen bennük létrehozni; 2021 márciusában aláírták a polgármesteri hivatallal azt a szerződést, amelynek értelmében az egyház díjmentesen haszonkölcsönbe adja a saját költségén felújított és bebútorozott épületet, hogy ebben működhessenek a Balcescu iskola magyar osztályai.
    
Az épület felújítása ez év februárjában fejeződött be. Ekkor az oktatás körülményeit ellenőrző hatóság (ARACIP) szakértői kiszálltak a helyszínre, és megállapították, hogy az épület minden szempontból megfelel az oktatási céloknak. Ahhoz azonban, hogy az iskola használatba vegye az épületet, az ARACIP jóváhagyását miniszteri rendeletben kellett volna kihirdetni, amelyet a bukaresti “hivatalos közlönyben” is közzé kellett volna tenni. E miniszteri rendelet, mely a nagyváradi mellett további négyszáz “romániai” oktatási helyszín helyzetét tisztázná, mindeddig nem jelent meg.
    
A nyilatkozat aláírói arra is kitértek, hogy a magyar osztályoknak a református egyház által felajánlott épületbe való elköltöztetésével valamennyi érintett fél egyetértett. Az iskolán kívülről érkezett a szegregációs vád, amely alapján augusztus végén egy minisztériumi bizottság megvizsgálta a költözés ügyét. Az aláírók úgy vélték, a törvény téves értelmezéséből fakad a Bihar megyei tanfelügyelőségnek az az értelmezése, hogy a költözés kapcsán fennáll a szegregáció veszélye. Leszögezték: az ügyben eljáró valamennyi fél a helyi közösség érdekét nézve, jóhiszeműen járt el.
    
Csűry István püspök szombaton az MTI kérdésére úgy értékelte, hogy valakik ráütöttek az egyház kinyújtott segítő kezére. “Nem adjuk fel azt a küzdelmet, hogy a jót adni kell, és a jót adjuk, még akkor is, ha ilyen nehézségekkel szembesülünk.”
    
A püspök elmondta, a Balcescu iskola magyar osztályai eddig is külön épületben működtek, azt az épületet viszont már nem kívánta tovább bérelni az önkormányzat. Ezáltal viszont csak a magyar osztályok “kerültek az utcára”, az ő segítségükre sietett az egyház. A püspök érthetetlennek tartja a szegregáció vádját ilyen körülmények között. Hozzátette: minden rászorulónak szívesen nyújtanak segítséget, de ehhez becsületesnek és őszintének kell lenni.


(MTI nyomán)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük