Az egyesült államokbeli Minneapolis városában a fehér tanárokat bocsáthatják el elsőként, ha leépítésre kerül sor – erről is megállapodott a város tanárszakszervezete és az állami iskolakerület a kollektív szerződésről zajló tárgyaláson, amely lezárta a tanárok kéthetes sztrájkját.

A minneapolisi tanárszövetség és a minneapolisi állami iskolák szervezetének megállapodása szerint elbocsátáskor alapesetben az életkor számít, de ha egy tanár a “tankerület képzettséggel rendelkező tanárai között alulreprezentált csoport tagja”, akkor leépítéskor, illetve áthelyezéskor a tankerület eltérhet az életkoralapú elbírálástól.
    
Az új intézkedés 2023 tavaszától lép életbe az állami iskolákban.
    
A megállapodásban az is szerepel, hogy az iskolákban újabb rasszizmus- és előítélet-ellenes intézkedések is életbe lépnek, megalakul például az Antirasszista és Előítélet-ellenes Fejlesztő Tanács, amelynek feladata az lesz, hogy csökkentse a megkülönböztető gyakorlatot és viselkedést az oktatási intézetekben.
    
A dokumentum azt is kimondja, hogy “a diákoknak hozzájuk hasonló oktatókra van szükségük, olyanokra, akikkel azonosulni tudnak”.
    
A Star Tribune című helyi napilap a döntés nyomán rámutat: a megállapodás annak fényében jelentős, hogy a minneapolisi tankerület a diákok csökkenő száma miatt szűkülő költségvetése okán elbocsátásokra kényszerülhet a közeljövőben.
    
2020. májusában Minneapolisból indult a “black lives matter (fekete életek számítanak) mozgalom” – valójában inkább terrorszervezet – erőszakba forduló tiltakozássorozata, miután egy jogos rendőri intézkedés során életét vesztette George Floyd, egy bűnöző néger – akinek a letartóztatáskor a halálos adagot meghaladó drog volt a szervezetében. Az eladásra szánt drogot azért nyelhette le a drogos ügyek miatt visszaesőnek számító bűnöző, hogy elkerülhesse a visszaesőként igen súlyosnak ígérkező börtönbüntetést.

Az érintett rendőrt, Derek Chauvint súlyosan meghurcolták: “emberölés” miatt tavaly 22 és fél év börtönre ítélte egy állami bíróság, idén júniusban pedig egy szövetségi bíróság 21 év börtönbüntetést állapított meg a nőbántalmazó, visszaeső drogárus “emberi jogainak megsértése” miatt.


(Az MTI jelentésének felhasználásával / DÉL-AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük