Wagner monumentális Ring-ciklusának záródarabját, Az istenek alkonyát mutatja be május 15-én a Magyar Állami Operaház M. Tóth Géza rendezésében.
Az előadás szerepeit Kovácsházi István (Siegfried), Rálik Szilvia (Brünnhilde), Szemerédy Károly (Gunther), Horti Lilla (Gutrune), Gábor Géza (Hagen), Kelemen Zoltán (Alberich), Szántó Andrea (Waltraute), Wiedemann Bernadett, Ulbrich Andrea, Ádám Zsuzsanna (Nornák), Váradi Zita (Woglinde), Tuznik Natália (Wellgunde) és Mester Viktória (Flosshilde) énekli, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató Csiki Gábor) Kocsár Balázs főzeneigazgató dirigálja – közölte a dalszínház csütörtökön az MTI-vel.
A május 15-i premiert A Rajna kincse 2015-ös, A walkür 2016-os és a Siegfried 2017-es bemutatójához hasonlóan M. Tóth Géza rendezi. A fogyasztói társadalommal kritikus, vetített animációkkal kísért színrevitel díszleteit Zöldy Z Gergely, extravagáns jelmezeit Bárdosi Ibolya készítette, a vetített látvány a KEDD Vizuális Műhely, míg a koreográfia Venekei Marianna munkája.
A bemutatót követően az évadban május 19-én, 22-én, 25-én és 29-én, valamint június 1-jén látható Az istenek alkonya az Operaházban, majd november végén, immár a teljes Ring-ciklus részeként tér vissza az Andrássy úti Ybl-palota repertoárjára.
Wagner germán és skandináv mítoszok nyomán több mint negyedszázadon át dolgozott A Nibelung gyűrűje című, négy operából álló ciklusán. Az 1848-as forradalmak idején aktívan politizáló zeneszerző az események hatására alakította ki koncepcióját Siegfriedről, a jövő hőséről, aki elpusztítja az arany és erőszak társadalmát, és megjósolja az azt felváltót, amit a szeretet ural. A forradalmak bukása sötétebb hangvételt adott a tervezett műnek, aminek címe Siegfried halála lett volna. Wagnerben a librettó megírásakor tudatosult, hogy koncepciója megvalósításához szüksége lesz az ifjú Siegfried történetének elmesélésére, valamint arra, hogy bemutassa a régi világ bűneiért felelős isten, Wotan bukását is.
A tetralógia kiindulási pontját így Az istenek alkonya hordozza. A hős Siegfried és a szereleméért isteni mivoltát feladó walkür, Brünnhilde szerelmi zálogává vált az a nagy hatalmú gyűrű, amit Alberich, a niebelung a rajnai sellőktől lopott aranyból kovácsolt, ám maga is elvesztett. A megátkozott ékszert Alberich fia, a gyűlölködő Hagen igyekszik visszaszerezni, kihasználva jószándékú féltestvéreit, Gunthert és Gutrunét.
A zenei és filozófiai motívumokban gazdag alkotást a Ring-tetralógia részeként, a darab bemutatása céljából megépített bayreuthi Festspielhausban mutatták be először 1876-ban. A magyarországi premiert a Magyar Királyi Operaházban tartották 1892-ben, ahol 1945-ig többek közt Alszeghy Kálmán és Márkus László rendezésében is színpadra állították. Később a tetralógia felújításainak részeként 1969-ben Békés András, majd 1998-ban Nagy Viktor vitte színre, utoljára 2007-ben szerepelt a dalszínház repertoárján, és összesen 162 alkalommal tűzték műsorra.
(MTI / A címlapkép illusztráció: MTI/Szigetváry Zsolt)
