Szerbiának “következetesen folytatnia kell a reformokat, és eredményeket kell elérnie, különösen a jogállamiság, a sajtószabadság erősítése, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem területén” – követelte Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Aleksandar Vucic szerb elnökkel folytatott megbeszélése után. A két politikus sajtótájékoztatóján a német kancellár kiemelte, hogy a Szerbia és a függetlenségét kikiáltó, de Belgrád és a világ államainak többsége által függetlenként el nem ismert koszovói entitáns közötti párbeszéd folytatásának is “hatalmas jelentősége” van.
Elvárásainak ultimátumszerű ismertetése közben Scholz kifejezte aggodalmát a szerb elnöknek Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagjának “szecesszionista törekvései” miatt is – amely a két szerb államalakulat egyesülésére vonatkozna. Ez súlyosan sértené a német érdekeket. Olaf Scholz előzőleg Albin Kurti un. “koszovói miniszterelnökkel” tárgyalt. Kettejük közös tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy “az egész Nyugat-Balkán Európához tartozik” – úgy fest, annak egészére igényt formál Scholz IV. Birodalma – és “a térség minden országának EU-taggá kell válnia”. Ebbe a körbe “természetesen Koszovó is beletartozik, amelynek nemzetközi elismerését Németország mindig is támogatta” – mondta a harmincas-negyvenes évek német külpolitikáját idézően a németországi szocialista kancellár.
Németország 1999-ben részt vett az akkor még Jugoszlávia néven létező balkáni ország ENSZ-felhatalmazás nélküli, “kőkörszakba való visszabombázásában”.
(Az MTI jelentésének felhasználásával)
