Kijev külvárosában lévő katonai objektumokra mért csapásról és egy lengyel zsoldoskülönítmény felszámolásáról tett bejelentést Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek délelőtti hadijelentésében. Nagy hatótávolságú, tengeri indítású Kalibr rakéták mértek csapást egy katonai létesítményre Kijev Zsuljani külvárosában a Vizar gépgyárra, megsemmisítve a létesítményben a nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek, valamint hajó elleni rakéták gyártó- és javítóműhelyeit.
    
Csütörtökön elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Moszkva rakétahordozó cirkáló. Az orosz bejelentette: a hajón lőszerrobbanás történt. Az ukránok közben azt a hamis hírt terjesztik – erősítendő az egyre romló harci morált – hogy a cirkálót ukrán Neptun-rakéták találták el.
    
Az orosz szóvivő pénteken kilátásba helyezte, hogy az orosz haderő fokozni fogja a kijevi célpontokra mért rakétacsapások számát és erejét, válaszul az orosz területet ért terrortámadásokra és szabotázsakciókra.
    
Csütörtökön Brjanszk és Belgorod megyét is ukrán csapások érték. Konasenkov pénteken közölte, hogy egy orosz Sz-400-as rakétarendszer visszatérés közben megsemmisített egy Brjanszkot támadó Mi-8-as helikoptert. Emellett egy Szu-27-es repülőgép és nyolc drón lelövéséről, valamint a Tocska-U rakták egyik indítóállásának felszámolásáról is beszámolt.
    
A tábornok tájékoztatása szerint az orosz rakétaerők a Harkov megyei Izjumszke településen likvidálták egy lengyel katonai magáncég zsoldoskülönítményét. Mint mondta, a csapás következtében akár 30 lengyel zsoldos is életét veszthette.
    
Az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán 221 ukrán katonai célpontra, köztük 12 parancsnoki állásra, 176 erődítményre és élőerő-összpontosulásra, valamint 12 tüzérségi lőállásra mértek csapást.
    
Andrej Klimov orosz parlamenti képviselő, az Egységes Oroszország kormánypárt külügyi bizottságának alelnöke pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrán fegyveres testületek tagjai és külföldi zsoldosok mellett NATO-országok katonái is estek orosz fogságba. Azt ígérte, hogy bírósági eljárás keretében be fogják őket mutatni, és az egész világ meglátja, hogy mi is történt valójában.
    
Alekszandr Basztrikin, a Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke egy Rosztov-na-Donuban megtartott tanácskozáson kijelentette, hogy  brit, amerikai, norvég és kanadai harcosok ellen indult eljárás. Bejelentette, hogy Ukrajnába 25 államból, köztük 21 NATO-tagországból érkeztek fegyverszállítások.
    
Tanúvallomásokkal alátámasztva bejelentette, hogy ukrán katonák és nacionalisták február óta erőszakkal akadályozzák Mariupol lakóit a város elhagyásban: az utakat aláaknázták, és lőtték a távozni próbáló konvojokat, emellett katonai felszerelést telepítettek lakott területre, óvodákat, iskolákat, kórházakat használva fel fedezékként és lőállásként.
    
Az orosz Rosztov megye határőrparancsnoksága pénteken arról számolt be, hogy a Donyec-medence két februárban elismert Népköztársaságából több mint 14 500 menekült érkezett Oroszországba az elmúlt nap folyamán.
    
A donyecki hatóságok tájékoztatása szerint a regionális konfliktus kiéleződésének kezdete óta eltelt 58 nap alatt a Moszkva által is függetlennek elismert Népköztársaságok 79 lakosa vesztette életét – 310 civil, köztük 24 gyermek pedig megsebesült.
    
A területre ebben az időszakban az ukrán erők több mint 20 ezer tüzérségi belövést adtak le. A támadások következtében 2322 lakóépület, 553 polgári infrastrukturális létesítmény és 84 oktatási intézmény sérült meg – összegezte a károkat.
    
A luhanszki hatóságok közleménye szerint a Népköztársaságban február 18. óta 32 polgári személy vesztette életét, további 51 pedig megsebesült. A Népköztársaságot mintegy 1500 ukrán belövés érte, amelyek 526 lakóházat és 63 infrastrukturális létesítményt romboltak le vagy rongáltak meg.
    
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy több mint ezer olyan ukrán katonát tartanak fogva Oroszország területén, aki letette a fegyvert. Túlnyomó többségüket a nyomozók kihallgatták. A közlemény szerint az őrizetesek között van öt olyan dandárnak a parancsnoka, amelyek részt vettek a Donyec-medence lakossága elleni harci cselekményekben.
    
Az SZK közölte, hogy a Donyec-medencében elkövetett népirtás címén újabb 15 ukrán csapatparancsnok ellen indított eljárást. Ezzel az érintettek száma 42-re emelkedett. A genocídiummal vádolt ukrán katonai vezetők között van mások mellett Valerij Geletej volt ukrán védelmi minisztert és Viktor Muszenko ukrán vezérkari főnök is.
    
Valerij Fagyejev, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában szabotázsnak nevezte, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek a nyugtalanságot kifejező nyilatkozatokon kívül nem reagálnak az ukrán fogságba esett orosz katonák megkínzásáról készült videófelvételekre.
    
Az orosz belügyminisztérium pénteken közölte, hogy Moszkvában 18 napi fogva tartásra és 50 ezer rubel bírságra ítéltek egy 37 éves neonáci férfit, aki a metró Kijevszkaja állomásának előcsarnokában nyilvánosan bírálta az orosz fegyveres erők ukrajnai különleges hadműveletét, valamint náci jelszavakat kiabált és  náci tetoválásait mutogatta. A tárca csütörtökön arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők call centereket hoztak létre azzal a céllal, hogy terrortámadással fenyegető hívásokat intézzenek Oroszországba.
    
A belügyminisztérium szerint az ukrajnai háború kirobbantása utáni első hónapban a hamis terrorfenyegetések száma megháromszorozódott és elérte a 2127-et.

Az elmúlt napokban több, Oroszországba tartó polgári repülőgépjáratot ért terrorfenyegetés – köztük Magyarország felett az Air Serbia Moszkvába és Szent-Pétervárra tartó gépeit is. Ezen fenyegetések hátterében is az ukránok állhatnak.


(Az MTI jelentésének felhasználásával/Oroszországi független médiaforrások alapján / A címlapkép illusztráció: mil.ru)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük