Tisztelt Előfizetőink! A kialakult európai háborús helyzet és a 2022-es magyarországi választások miatt az április elsejei és a rá következő Hírlap is 32 oldalon jelenik meg. Hiába az emelt oldalszám, most sem maradt hely minden folytatásos cikksorozatunknak – azonban most már nem kell sokat várni a folytatásra! Közkedvelt sorozataink a tervek szerint a választások eredményével foglalkozó lapszám után, április 15-től folytatásra kerülnek.
VÁLASZTÁS ÉS NÉPSZAVAZÁS 2022
Mese a “szeretetországot” gyűlölettel építő észak-amerikai ügynökről
Tanulságos történet.
Választás 2022 – Hogyan szavazzunk? V. rész
Befejező rész. A sorozat első négy részben bemutattuk, milyen pártra miért-, vagy épp miért nem érdemes szavaznia egy dél-amerikai magyarnak. A zárócikkben összefoglaltuk a lényegi pontokat. Magyarországon a pártok, pártszövetségek alaptevően térhetnek el a Dél-Amerikában megszokott politikai blokkoktól. Sorozatunk a választás hetéig igyekszik bemutatni, ki mit tett korábban, és mit tenne a megválasztása esetén – különös figyelmet fordítva a minket is közvetlenül érintő nemzetpolitikai kérdésekre. Kérjük, befejezésképp olvassák el a szerző személyes zárógondolatait is!
A választások tétje az óhazában – III. rész
A magyar demokrácia 1990-es visszaállítása óta nem volt még ilyen nagy tétje a parlamenti választásoknak Magyarországon. A kialakult háborús helyzet a végletekig emelte a tétet: bemutatjuk azt is, hogy miért.
Miről szól a magyarországi népszavazás?
Dél-Amerikából nehezen mérhető fel az, ami Észak-Amerikában és Nyugat-Európában folyik gender-ügyben. Cikkünk betekintést ad abba, miként próbálja az Orbán-kormány Magyarországot normális országként megőrizni.
HÁBORÚ MAGYARORSZÁG SZOMSZÉDSÁGÁBAN
A háború ötödik hete
Az ukrán-orosz fegyveres konfliktus ötödik hetének történéseit vettük górcső alá. A haderők, valamint a frontvonal mozgásait napról-napra térképekkel illusztráltuk.
Egyre gusztustalanabbá váló ukrán politikai támadások Magyarország ellen
Ukrajna budapesti nagykövete és miniszterelnök-helyettese után most már a diktatúra elnöke intézett minősíthetetlen fenyegetéseket Magyarország ellen. Az ellen a Magyarország ellen, aki éveken át segítette az országot gázexporttal. Az ellen a Magyarország ellen, aki – az ukrán kormány helyett – orvosi rendelőket, iskolákat és óvodákat épített, ill. újított fel Kárpátalján. A héten kiderült: az ukrán diktatórikus rezsim összejátszhatott a megválasztása esetén háborúba beavatkozni szándékozó magyar baloldallal.
Rátámadhat-e Ukrajna a (kárpátaljai) magyarságra?
Egyre erősödik a magyargyűlölet Ukrajnában. A magyar közösség eddigi elnyomása egyre inkább nyílt fenyegetésbe fordul át. Borús politikai helyzetelemzés külpolitikai szakértőnk tollából.
Szemben álló felek – Ez maradhatott az ukrán katonai potenciálból
Elemzésünk az elérhető leghitelesebb információk alapján járt utána, mi maradhatott a háború előtt még félelmetes méretű, bár igencsak lerongyolódott állapotú ukrán haderőből. Ukrajna egyre hangosabban követeli a világról az ország teljes felfegyverzését, ami félreérthetetlen jele annak, hogy sokáig már nem tarthatnak ki hadviselő félként – pedig a Szovjetunió széthullásakor hatalmas eszközállományt örököltek meg. Azóta azonban eltelt 30 év, viszont modern technika csak mutatóba jutott a fegyveres erőknek. Nem úgy az oroszoknak…
Szemben álló felek – Az orosz hadsereg – I. rész
A világ egyik legnagyobb hadigépezete hatalmas szervezeti és technikai változásokon ment át Putyin elnöksége alatt. Sorozatunk bevezető része az előzményeket göngyölíti fel, a Szovjetunió széthullástól Putyin hatalomra kerüléséig – különös tekintettel a csecsenföldi háborúkra, és az abból leszűrt konzekvenciákra.
Elképesztő erősödésen van túl az orosz rubel
Putyin elnök húzásai zseniálisnak bizonyultak az országa fizetőeszközének védelmére. Úgy fest, a nyugati szankciók leginkább már csak a Nyugatnak fájnak – sőt, ahogy az idő telik, egyre jobban és jobban fájnak. Oroszország nem először szembesül a történelme során szankciókkal, kirekesztési kísérlettel. Csak egy példa: a 2014-es szankciókat egy gabonaimportra szoruló országra szabták ki, mára azonban Oroszország már a világ első számú gabonaexportőrévé vált. Hasonlóan számos egyéb mezőgazdasági termékből, iparcikkből is importőrből exportőrré-, de legalább is öneállátóvá vált az ország – mindez az orosz gazdaságot roppant ütésállóvá tette. Nem elhanyagolható tény, hogy a világban sem az orosz olaj- és gázellátást, sem a gabonaszállításokat nem lehet rövid-, de még középtávon sem kiváltani más forrásokkal. Sorra vettük, mit tett Oroszország gazdasága védelméért és miért lehet valószínűsíthető győztese a Nyugat-Kelet közti gazdasági háborúnak.
Háborúból éhínségbe
A háború mellett a világot súlyos infláció veszélyezteti, különös tekintettel a megélhetési költségekre. Mindezt a mára már igencsak elhibázottnak tűnő nyugati szankciók idézték elő. A hagyományosan élelmiszerimportra szoruló országokat szó szerint heteken, hónapokon belül éhséghullám éri majd el. Egyiptom és Tunézia már korábban jelezte, hogy hamarosan kifogynak a kenyérgabonából. Az elmúlt héten már szinte a teljes Közel-Keletről hasonló hírek érkeztek. A helyzet nagyon súlyosra fordulhat, ha nem történik változás a Nyugat hozzáállásában. Az átgondolatlanul meghozott szankciók Oroszországot szinte teljesen elvágták a nemzetközi kereskedelemtől – miközben a súlyos következményekkel egyik felelőtlen nyugati politikus sem számolt.
Kitörhet-e a harmadik világháború?
Van olyan magyarországi elemző, aki szerint már ki is tört – csak egyenlőre még nem éles fegyverekkel vívják egymás ellen a hadszíntérek többségén, hanem gazdasági hadviseléssel. Az ukrán-orosz konfliktus már teljeskörű, “forró” háborúvá terebélyesedett ki – azonban ebben Oroszország messze nem kötötte le erőinek javát. Vajon mire várhatnak, miért tartalékolják a haderejük 4/5-ét? Kazahsztánban már jártak orosz békefenntartók az újévi zavargások kapcsán. Válhat-e Észak-Kazahsztán “Kelet-Ukrajnává”? Dél-Oszétia elnöke bejelentette, hogy országának szándékában áll Oroszországhoz csatlakoznia. Ez felmérgesítheti az orosz-grúz konfliktust, bár a Kaukázusban alig fél éve egy másik háború is dúlt még, Örményország és Azerbajdzsán közt. Oroszország könnyen a poszt-szovjet térség utódállamaiban élő oroszok megsegítésére siethet – és számottevő orosz kisebbség bizony szinte minden utódállamban van. A volt Szovjetunió térségén kívül számos egyéb konfliktus válhat háborús színtérré a világban: Tajvan-Kína, Dél- és Észak-Korea – ahol Japán is könnyen hadviselő féllé válhat a környező szigetek hovatartozása végett. Japán Oroszország vonatkozásában lépésre szánhatja el magát, hiszen még a II. Világháborút sem sikerült formális jogi aktussal lezárnia a világ legnagyobb országával – és akkor még nem is beszéltünk a világ “elsőszámú bajkeverőjéről”, az elmúlt hetvenöt év szinte összes háborújában részt vevő Egyesült Államokról. A legfontosabb kérdés a dél-amerikai magyarság számára mégis az, lesz, lehet-e háború az Óhazában, vagy épp Dél-Amerikában? Milyen hatásai lennének egy újabb világháborúra ránk nézve? – ennek próbáltunk a maratoni, hatoldalas elemzésünkben utána járni.
Fake News-figyelő
Rengeteg átlátszó hazugság került be a fősodratú médiákba a háborúval kapcsolatban. Az ukránok – ha valamiben tényleg erősebbek – nyilvánvalóan hathatós nyugati támogatással – akkor az a háborús propaganda és dezinformáció. Összeszedtük, ki mit hazudott az elmúlt héten. Előre annyit elárulhatjuk: volt bőven hamis hír ezen a héten is!
100 ÉVES A DÉL-AMERIKAI MAGYAR SAJTÓ
A dél-amerikai magyar sajtó története – I. rész: A kezdetek
Száz éve kezdődött a dél-amerikai magyar sajtó története. Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy felgöngyölítjük a kontinens magyar kolóniáinak teljes sajtótörténetét. Tartsanak velünk! Ígérjük, izgalmas utazás vár ránk téren és időn át…
(folyt. a Dél-amerikai Magyar Hírlap április elsejei számában)