Idén is rendelkezésre állnak a szükséges források a kulturális ágazat minden szakágában: a színházak, a múzeumok, a könyvtárak, a levéltárak, a közösségi intézmények, a cirkusz, az állatkertek és az egyéb kulturális intézmények számára egyaránt – közölte csütörtökön az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Vitályos Eszter a saját Facebook-oldalán közzétett videóban kiemelte, hogy január 1-jétől 20 százalékkal emelkedik az állami kulturális szektorban dolgozók bére.
    
Ez a béremelés is azt mutatja, hogy a magyar gazdaság sikeresen küzdött meg a járvány miatt kialakult helyzettel – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: a béremelés célja, hogy az ágazatban dolgozók végre közelebb kerülhessenek megérdemelt juttatásaikhoz, hogy elősegítse az eredményes kulturális feladatellátást, valamint hogy támogassa a kulturális szférában dolgozók pályán tartását.
    
A mostani bérfejlesztés minden korábbi, hasonló intézkedésnél szélesebb körű lesz: az összes foglalkoztatottra kiterjed, fenntartói struktúrától és jogállástól függetlenül, így csaknem 40 ezer dolgozót érint – jegyezte meg. Vitályos Eszter elmondása szerint a kormány támogatásának köszönhetően 2010-től mintegy száz kulturális beruházásról született döntés, amire a millennium óta nem volt példa.
    
A beruházások várható bruttó összértéke megközelíti a 890 milliárd forintot, a már megítélt egyedi támogatások összege pedig meghaladja az 590 milliárd forintot. A fejlesztések kétharmada vidéken, egyharmada Budapesten valósul meg.
    
Mint elmondta, 7 vidéki és 1 fővárosi színház felújítása vagy annak előkészítése van folyamatban, 12 múzeum fejlesztése valósulhatott meg, a levéltári területen pedig 9 beruházás előkészítése kezdődött meg. Ezek közül a legjelentősebb a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főépületének rekonstrukciója és az MNL Lángliliom utcai központjának felújítása és bővítése.
    
Vitályos Eszter emlékeztetett arra, hogy 4 könyvtár fejlesztése is folyamatban van: Szekszárdon a levéltárral együtt; Tatán a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Székesfehérváron a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár, Sárospatakon pedig szintén a művelődési ház és könyvtár újulhat meg.
    
A kultúrházak felújításai közül megemlítette a szedresi, a tatai és a decsi beruházásokat és a zebegényi Millenniumi Pavilon felújítását.
    
Az egyedi projektek mellett több kormányzati program is támogatja a kulturális beruházások megvalósulását, ilyen például a Modern Városok Program, amely 18 folyamatban lévő, illetve lezárult kulturális projektet tartalmaz 65 milliárd forint összértékben – említette meg az államtitkár.
    
Mint hozzátette, a Makovecz Imre építész életművének megőrzését és meg nem valósult terveinek megépítését célzó programot a kormány 2016-ban indította el, és eddig több mint 14 milliárd forint támogatásból 30 projekt valósulhatott meg.
    
A Liget Budapest projekt a millenniumi időszak óta a legnagyobb, nemzetközi szinten is többszörösen elismert magyarországi kulturális fejlesztés, melynek célja a Városliget tájképi megújítása és sokszínű kulturális intézményi hálózatának fejlesztése – közölte.
    
Vitályos Eszter kiemelte: nem véletlen, hogy az európai országok közül GDP-arányosan Magyarország támogatja a kultúrát a legnagyobb mértékben.
    
A kulturális kormányzat emellett mindent megtesz azért is, hogy támogassa a nemzeti gyökerek kutatását, a nemzeti identitás megerősítését és a tudományos eredmények közzétételét közérthető formában – mondta el az Emmi államtitkára.


(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük