Elutasította a liaoningi fellebbviteli bíróság kedden egy kanadai drogcsempésznek a fellebbezését, akit röviddel az után ítéltek halálra, hogy Kanadában őrizetbe vették a Huawei kínai óriásvállalat alapítójának lányát. Robert Lloyd Schellenberg kanadai állampolgárt 2018 novemberében a talieni népbíróság eredetileg szabadságvesztésre ítélte, amiért “összeesküdött másokkal”, hogy 222 kilogramm metamfetamint csempésszen Kínából Ausztráliába 2014 végén. Ezt követően a liaoningi fellebbviteli bíróság 2018 decemberében rendelt el perújrafelvételt, miután az ügyészség azzal érvelt, hogy az eredetileg kiszabott 15 éves börtönbüntetés túl enyhe volt. Schellenberg egyik ügyvédje akkor azt mondta, hogy a bíróság nem szigoríthatta volna az ítéletét anélkül, hogy új bizonyítékot mutattak volna be az ügyben. A liaoningi bíróság végül 2019 januárjában mondta ki a halálos ítéletet, amely ellen Schellenberg fellebbezést nyújtott be. Az ítélet ellen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is felemelte a szavát, és azzal vádolta Kínát, hogy önkényesen hozta meg a döntést.
    
A liaoningi fellebbviteli bíróság közleménye szerint a halálos ítélet helyénvaló, az azt eredményező bírósági eljárás pedig jogszerű volt. Az ügyet a kínai törvények előírása szerint továbbították a kínai legfelsőbb bíróságnak felülvizsgálatra.
    
Meng Van-csout, a Huawei kínai informatikai és telekommunikációs óriásvállalat globális pénzügyi igazgatóját, az óriásvállalat alapítójának lányát 2018 végén amerikai kérésre vették őrizetbe Vancouverben, ahol azóta házi őrizetben tartják fogva. Az Egyesült Államok szerint Meng Van-csou a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül Iránnal üzletelt 2009 és 2014 között, és ezzel megsértette a Washington, illetve az Európai Unió által elrendelt Irán-ellenes szankciókat. A Huawei tagadja a vádakat. A letartóztatás heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, az esetet követően pedig őrizetbe vettek Kínában két kanadai állampolgárt – a magyar állampolgársággal is rendelkező Michael Kovrig korábbi diplomatát és Michael Spavor üzletembert – az ország “nemzetbiztonságát fenyegető” cselekmények gyanújával. Bár Kína nem kapcsolta össze Meng ügyét a kanadaiak letartóztatásával, Peking korábban arra figyelmeztette Ottawát, hogy súlyos következményekkel kell számolnia, ha nem engedik szabadon a Huawei alapítójának lányát. Meng kiadatási pere a múlt héten lépett az utolsó szakaszába.
    
Kína nem teszi nyilvánossá a kivégzések számát, de jogvédő szervezetek szerint a távol-keleti országban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon, és évente több ezer emberre szabnak ki halálbüntetést. Az ismert adatok alapján a Kínában halálra ítéltek között olyan nemzetiségűek is előfordulnak, akiknek országaival Peking egyébként jó viszonyt ápol – köztük például Nigéria, amelynek szenátusa 2016-ban azt az értesülést tette közzé, hogy mintegy 120 állampolgáruk vár kivégzésre Kínában. Schellenberg ügye óta még legalább három kanadai állampolgárra szabtak ki halálos ítéletet Kínában, szintén kábítószerekkel kapcsolatos bűntettek miatt.


(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük