A francia védelmi miniszter szankciókat helyezett kilátásba a kormányt nyilvánosan bíráló katonák ellen

Florence Parly francia védelmi miniszter szankciókat szorgalmazott kedden azon katonákkal, köztük húsz nyugalmazott tábornokkal szemben, akik egy véleménycikkben Franciaország “széteséséről” írtak, és jelezték, készek “támogatni azokat a politikusokat”, akik megvédik a patriotizmust. A felhívás – amelyben mintegy húsz nyugalmazott tábornok, száz, szintén többségében nyugalmazott magas rangú tiszt és több mint ezer katona Emmanuel Macron államfőt a patriotizmus képviseletére kéri – a Valeurs Actuelles című jobboldali hetilapban április 21-én jelent meg, a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök elleni puccskísérlet hatvanadik évfordulóján.
    
Az aláírók elítélik “a szétesést, ami a hazát sújtja”, “a közösségek közötti gyűlölködést, amelyet egyfajta antirasszizmus táplál”, “az iszlamizmust és a külvárosi hordákat”, amelyek “az alkotmányunkkal ellentétes dogmák alá” kényszerítették az ország egy részét. A katonák az írásukban jelezték, hogy “készen állnak olyan politikusokat támogatni, akik a nemzet megóvására tekintettel vannak”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy amennyiben a jelenlegi politika folytatódik, “az aktív bajtársak beavatkozására lesz szükség”.
    
Franciaországban katonák ilyen jellegű állásfoglalása példátlan, a politikai vitáktól magát hagyományosan távol tartó francia hadsereg beceneve egyébként “a Nagy Sirály”.  A cikkre elsőként a radikális baloldal reagált szombaton, s mindenekelőtt a kormány hallgatását kifogásolta.
    
Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország elnöke hétfőn a párizsi ügyészségtől kérte, hogy indítson eljárást a felhívás aláíróival szemben.
    
“Mélenchon sokkal több energiát fordít a katonák szapulására, mint az iszlamisták bírálására” – vélte hétfőn a politikai paletta másik szélén álló Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke.
    
A vitába kedden végül a védelmi miniszter, Florence Parly is beleszólt, és arra emlékeztetett, hogy Franciaországban minden köztisztviselőre, így a rendvédelmi szervek és a hadsereg tagjaira is vonatkozik a “visszafogottság kötelezettsége”.
    
“Ami a visszafogottság kötelezettségét megsértő katonákat illeti, természetesen lesznek szankciók, ezért megkértem a vezérkari főnököt, hogy azok ellen, akik az aláírók között aktív katonák, alkalmazza a katonák státuszára vonatkozó szabályokat, azaz szankciókat” – mondta a tárcavezető a France Info hírrádióban.
    
“Elfogadhatatlan, ami történt” – fogalmazott a miniszter, aki egyébként vasárnap már “felelőtlennek” nevezte az írást. Jelezte azt is, hogy a felhívást aláíró nyugdíjas tábornokok ellen is lehetségesek szankciók, miután rájuk is vonatkozik a visszafogottság kötelezettsége.
    
Marine Le Pen, aki a felmérések szerint a jövő évi elnökválasztás első fordulóját a 2017-es voksoláshoz hasonlóan megnyerheti, kedden ismételten támogatásáról biztosította az elégedetlen katonákat, és azt kérte, szavazzanak rá jövőre.
    
A Nemzeti Tömörülés elnöke a France Info hírrádióban elmondta: egyáltalán nem bánta meg, hogy nyilvánosan támogatta a katonákat, és elítélte a kormány fellépését az aláírókkal szemben, mert szerinte félreértés katonai akcióra való felhívásként értelmezni a cikket.
    
“Ezek a katonák azt mondták ki, hogy alkalmazni kell a törvényeket, hogy hazánk helyzete elképesztően nyugtalanító. A jogmentes zónák, a bűnözés, az öngyűlölet, az a tény, hogy a vezetőink elutasítják a patriotizmust, hozzájárulnak a nemzet széteséséhez” – mondta a pártelnök.
    
“Azt üzenem nekik, hogy osztom a fájdalmukat, az álláspontjukat, de azt is, hogy ezeket a problémákat kizárólag csak a franciák által jóváhagyott politikával lehet rendezni, természetesen demokratikus keretek között” – tette hozzá Marine Le Pen.
    
A Valeurs Actuelles című hetilap a múlt héten Philippe de Villiers volt jobboldali miniszter és esszéista “Felkelést hirdetek” című írását közölte. Testvére, Pierre de Villiers 2017-ben a hadsereg költségvetési megszorításai elleni tiltakozásul mondott le vezérkari főnöki tisztéről, s a tábornok nem titkolt szándéka jelöltetni magát a jövő évi elnökválasztáson.


(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük