Mindennapos eset – mondhatná az ember, és fordíthatná el a fejét. Előfordul az óhazában is – csak ott épp a cigány “anyák” és “apák”, netalán “testvérek” vagy épp a “nagyon szerelmes barátok” adják kurvának a cigány gyereklányokat. Jól kereső “állás” – már ha nem te “dolgozol” érte meg, csak élvezed az általa nyújtott javakat. A paraguayi rendőrök egy 16 éves lányt vettek el futtatójától, miután felfedezték őt egy bordélyban. A lány azonban nem akar visszamenni az anyjához, mert az “anyja” eladta őt a bordély üzemeltetőinek. Paraguayban a prostitúció 18 éves kor felett legális, azonban bordélyoknak itt sem szabadna működniük.
A 16 éves lányt több, mint 5 hónapig prostitúcióra kényszerítették, miután a saját “édesanyja” adta el őt a bordély üzemeltetőjének – és soha többé nem is érdeklődött felőle. De ki lepődik itt meg kérem? Az akkor 15 éves nővérét is eladta az “anya” egy bordélynak, hogy könnyen élhessen. A most megtalált 16 éves lány rabszolgaként élt a bordélyban, ahova hivatalosan “takarítóként” érkezett, de jól tudjuk, hol végződik egy bordélyházban az oda bekerülő lányok életpályája.
Az “anya” maga vitte mindkét lányát el a bordélyba, azt mondva nekik, hogy a ház takarítása lesz a feladatuk – de a bordély üzemeltetői azonnal levetkőztették és prostituálták őket. “Mindent tudott (az anya)” – mondta Maria Isabel Arnold ügyész. Óvszereket, szexuális játékokat és egyéb erotikus kellékeket találtak ott, valamint egy tucat felnőttkorú nőt, akik szintén prostituáltként “működtek”. Arnold kijelentette, hogy a “fürdő” tulajdonosa nagyon jól tudta, hogy a lány kiskorú, ezért elvette az igazolványát. Az ügyészek rámutattak, hogy az ügyben az a legsúlyosabb, hogy az anya nem először prostituálta valamely gyermekét.
“Az anya már akkor eladta egy férfinak, amikor a lány még Villa Hayes-ben lakott. Ugyanez történt a nővérével is, amikor 15 éves volt. ”- tette hozzá María Isabel.
Az anya a lányai prostituálásából származó jövedelmet a saját megélhetésére fordította – állítják. Arnold ügyésznő megemlítette, hogy a bordély tulajdonosa és az “anya” is 6 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Az “anya” mindeddig még csak nem is érdeklődött a lányáról. Marilian Portillo védőügyvéd szerint az áldozat elmondta, hogy otthon van, és szeretne az apjához költözni. A tinédzser álma, hogy visszatérjen az iskolába, és befejezze a 8. osztályt.
Paraguayban a diákoknak 7 és 13 éves koruk között (lenne) kötelező iskolába járniuk, ez 6 osztályt jelent. Az általános iskola (Educación Primaria) 9 osztályos, a középiskola (Educación Secundaria) 3 osztályt jelent – azonban ennek elvégzéséig még kevesebben jutnak el. A közoktatás mindenki számára ingyenes, azonban a lemorzsolódás magas. Az írástudottság 94,65% a felnőtt férfiak, illetve 93,84% a felnőtt nők körében. Bár elsőre nem festenek túl jól ezek a számok, de nem sokkal maradnak el például az évtizedek óta EU-tagállam Portugáliától (96,14% / 2018). Az írástudatlanság nagyságrendileg magasabb az indián őslakosok között, mint a fehér és mesztic paraguayiak soraiban.
Mária Terézia 1777-ben kiadott Ratio Educationisája után Magyarországon folyamatosan csökkent az analfabetizmus: a 90-es évek elejére már 1 %-ra sikerült csökkenteni, azonban utána ismét növekedésnek indult, és 1997-ben már 2%-nyi analfabétát “tudhatott magáénak” az ország. A funkcionális analfabetizmus – amikor az érintett tud írni és olvasni, de nagyon rosszul, nem értve meg valójában a szöveget, ami így a további tanulásra is képtelenné teszi – a különböző becslések szerint a felnőttek legalább 1/6-át, de akár 1/3-át is érintheti Magyarországon.
A magyarországi cigányság számának lakosságarányos növekedésével a funkcionális analfabetizmus is meredek növekedést mutat – azonban “polkorrektségből” az Óhazában már hosszú ideje nem publikálnak erre vonatkozó, megbízható adatokat. Így azt sem tudni hivatalos forrásból, hogy mekkora lehet a funkcionális analfabéták és az analfabéták összaránya a cigányságon belül. Az általunk megkérdezett nyelvész továbbra is “markánsan” 90% fölé teszi teszi a valamilyen szinten analfabetizmusban érintett Kárpát-medencei cigányok arányát.
(DÉL-AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP / a Wochenblatt cikke nyomán)