A NATO-tagországok támogatása az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók ügyében modern “vazallusság” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtök este a TASZSZ hírügynökségnek arra reagálva, hogy Varsó kiutasított három orosz diplomatát, több országban pedig bekérették az orosz nagykövetet.
“A NATO-országok láncreakciója az amerikai szankciók támogatására az erkölcstelen blokkfegyelem megnyilvánulása, amikor a döntéseket nem valós tények alapján, hanem parancsra hozzák meg, álszolidaritást kifejezve. Ez nem szolidaritás, de még csak nem is kampányszerűség. Ez 21. századi vazallusság” – mondta.
Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke ugyancsak a TASZSZ-nak azt mondta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok “igazi vazallusaként” viselkedik, és “nem akar elmaradni a washingtoni nagy testvértől” sem a retorikában, sem a tettekben.
“Ez az amerikai szankciók visszhangja” – mondta.
A politikus szerint Varsó ruszofób gesztusa, amelyre semmi oka sem volt, “tovább mélyíti a szakadékot” az orosz-lengyel viszonyban. Szluckij ellenlépéseket helyezett kilátásba.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz, kémkedéssel vádolt orosz diplomatát, a “Moszkva részéről érkezett”, (Grimm-mesékbe illő) kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt, mára már szintén saga-szerűen bonyolított “orosz beavatkozásra” válaszul.
Moszkvában emiatt a külügyminisztériumba kérették John Sullivan amerikai nagykövetet. Ott a tárca tájékoztatása szerint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes közölte vele, hogy ellenintézkedések sorozata várható, amelyekért Washingtont terheli a felelősség, amely “azzal a bejelentett szándékával ellentétben, hogy pragmatikus kapcsolatokat építsen ki Oroszországgal, újabb súlyos csapást mért rájuk”. Az orosz fél szerint Moszkva sok éven át “rendkívül felelős módon viszonyult a kétoldalú viszony elfogadható szinten való fenntarthatóságának feladatához”, az egymást követő amerikai kormányok azonban csak egyre tovább rontották a helyzetet, és nem reagáltak Moszkva “pozitív impulzusaira”.
John Sullivan az amerikai nagykövetség honlapján “szakmainak” és “tiszteletteljesnek” nevezte az orosz külügyminisztériumban lefolytatott tárgyalását. A misszióvezető szerint Washington tovább keresi majd a módját annak, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolatai legyenek Moszkvával, az Egyesült Államok érdekeinek megfelelően.
Az irány nem tűnik jónak, annyi biztos.
Sullivan szerint a találkozó az amerikai fél kezdeményezésére jött létre. Beszámolója szerint tájékoztatta az orosz hivatalos személyeket a moszkvai tárcánál azokról a “messzemenő intézkedésekről, amelyeket az Egyesült Államok azért tesz, hogy felelősségre vonja az orosz vezetést ellenséges lépéseiért”.
A nagykövet szerint az Egyesült Államok világosan értésre adta, hogy meg fogja védeni “nemzeti érdekeit” (sic!). Jó kérdés persze, milyen jogos nemzeti érdekei lehetnek az Amerikai Egyesült Államoknak Kelet-Európában? A korábbi amerikai vádaskodást ismételve utalt rá, hogy Joe Biden amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott minapi telefonbeszélgetése során “kifejezte komoly aggodalmát Oroszország olyan ellenséges lépéseivel kapcsolatban, mint a vegyi fegyver használata az Alekszej Navalnij elleni merénylethez, a Solar Windsen keresztül végrehajtott kibertámadás, az amerikai katonák elleni bérgyilkosság megrendelése Afganisztánban és a 2020-as választásokba történt beavatkozás”.
Más kérdés, hogy Navalnij-on kívül nincs ember, aki túlélt volna egy (valóban) Novicsokkal történt, halálosnak szánt mérgezést – mint ahogy a többi vád is inkább tűnik szavakkal történő dobálózásnak, hamis vádaskodásnak, mint sem bizonyítékokkal megerősített, valóban megtörtént eseményeknek.
Zaharova korábban azt mondta, hogy az orosz külügyminisztérium hívta meg a nagykövetet, és a beszélgetés “nehéz” lesz vele.
(DÉL-AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP / az MTI jelentésének felhasználásával / címlapkép: Kremlin.ru)
