A főváros homoszexuális propagandája ellen tiltakozik a Mi Hazánk

(a Mi Hazánk hivatalos YouTube-csatornája)



Tizennyolcas karikát festett a budapesti Toldi mozi bejárata elé a főváros homoszexuális propagandája ellen tiltakozva kedden a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke. Novák Előd azt mondta, a Mi Hazánk számára elfogadhatatlan, fertőző, a fővárosi mozikban deviáns propagandát folytató rendezvénysorozat kezdődött Budapesten, a Friss Hús rövidfilmfesztivál keretében a Művész Moziban és a Toldi Moziban korhatár-besorolás nélkül vetítenek homoszexuális propagandát közvetítő filmeket. Közölte: jogi eljárást kezdeményeznek a korhatár-besorolás feltüntetésének elmulasztása miatt a szervezőkkel szemben.
    
Nagy Attila, a párt fővárosi elnöke emlékeztetett arra, hogy azon önkormányzatok ellen, amelyek a nemzeti lobogó mellé kifüggesztették a szivárványos zászlót, a párt feljelentést tett nemzeti jelkép megsértése miatt. Sajnálatosnak tartja, hogy a rendőrség elutasította a feljelentést – mondta.
    
A fesztivál szervezői próbálták megakadályozni Novák Elődöt a közterület lefestésében, ám a politikusnak rövid dulakodást követően sikerült festékszóróval a járdára fújnia a 18-as karikákat.


Budapest Fellowship címmel fiatal amerikai kutatóknak indult program Magyarországon

Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumának elnöke, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Budapest Fellowship programról tartott sajtótájékoztatón a Gerbeaud Kávéházban 2020. szeptember 15-én. Budapest Fellowship címmel Közép- és Kelet-Európával foglalkozó fiatal amerikai kutatók és szakemberek számára indított tízhónapos magyarországi programot a Mathias Corvinus Collegium és a The Hungary Initiatives Foundation.
(MTI/Bruzák Noémi)

Budapest Fellowship címmel Közép- és Kelet-Európával foglalkozó fiatal amerikai kutatók és szakemberek számára indított tízhónapos magyarországi programot a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a The Hungary Initiatives Foundation (HIF) – jelentették be kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke az eseményen a magyar kultúrdiplomácia szempontjából is stratégiai jelentőségűként értékelte az új kezdeményezést: négy, az Egyesült Államokból érkező szakember végez magyar vonatkozású kutatásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Nemzeti Emlékezet Bizottságánál, a Danube Institute-nél és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben.
    
A politikus, aki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, az előzményekről közölte, hogy az MCC egy átalakulás és fejlődés kellős közepén tart. Emlékeztetett: Magyarország számára a tehetséggondozás nemzetstratégiai kérdés, a collegium pedig azt feladatot kapta, hogy a 21. századi magyar politikai-gazdasági elit “kiképzésében” vállaljon szerepet. Hozzátette: a 25 éve létező tehetséggondozási programjukat ezért kiterjesztik és elmélyítik, a Kárpát-medencében több mint harminc helyen fognak nyílni MCC-pontok, ahol majdnem tízezer fiatallal foglalkoznak majd az általános iskolától az egyetem befejezéséig, és “még azon túl is”.

(MTI/Bruzák Noémi)


  
A következő magyar generáció és “a legtehetségesebbekből álló nemzeti elit” kialakításának stratégiai pontjai között említette a kuratóriumi elnök, hogy a programjaik résztvevőinek tisztában kell lenniük azzal, “kik vagyunk mi, magyarok” és mit szeretnénk elérni a jövőben. Továbbá – mutatott rá – “nekünk, magyaroknak értenünk kell” a körülöttünk zajló eseményeket, illetve hogy miként gondolkodnak rólunk az ország helyzetét és jövőjét is meghatározó civilizációs csomópontokban.
    
Orbán Balázs azt is célkitűzésként határozta meg, hogy “tudást hozzunk be kívülről a klasszikus reformkori értelemben”, és azt is, hogy más országoknak elmagyarázzuk, “kik vagyunk, hogyan gondolkodunk és mik a céljaink”. Korábban “ez a képességünk bizonyos történelmi adottságok” miatt korlátozott volt, ugyanakkor a magyar szuverenitás visszaszerzése lehetőséget ad ennek újraindítására – fogalmazott.
    
A Budapest Fellowship Programra térve ismertette: időről időre, lehetőleg egyre nagyobb számban az Egyesült Államokból érkező olyan fiatal szakembereknek biztosítanak magyarországi kutatási lehetőséget, akik érdeklődnek a térség iránt, szeretnének tanulni róla és “alapvetően barátsággal és nyitottsággal fordulnak felénk”. Számukra olyan komplex képzési programot állítottak össze, amelynek végén a résztvevők “sokkal jobban fogják érteni” Magyarország törekvéseit, és hozzájárulhatnak a magas szintű kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséhez – mondta Orbán Balázs, aki háláját is kifejezte a 2013-ban alapított washingtoni székhelyű HIF-nek.

Smith Lacey Anna, a The Hungary Initiatives Foundation ügyvezetõ igazgatója.
(MTI/Bruzák Noémi)


    
Smith Lacey Anna, a HIF ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, a Budapest Fellowship Program új szintre emeli az MCC-vel folytatott együttműködést. A tízhónapos, intenzív, intellektuálisan is kihívásokat jelentő programon keresztül a résztvevők megismerhetik és megérezhetik, hogy miről szól Magyarország – mondta, arra is kitérve, hogy a nemzetközi térben Magyarországról véleményt alkotók többségükben az országról való alapvető tudás hiányában nyilvánulnak meg.
    
A résztvevők a fogadóintézményeknél végzett munka mellett bejárják az országot, történelmi szemináriumokon és magyar nyelvi kurzuson is részt vesznek, amelynek végén – remélte Smith Lacey Anna – eredeti nyelven is meg tudnak ismerkedni a kutatásukhoz szükséges forrásanyagokkal. A témák között az amerikai-magyar katonai kapcsolatok, a Rákosi-rendszer tulajdonjog-problémái, a világjárvány kezelése és a kettős mércék, illetve a magyar nemzetiségi jogok a szomszédos országokban is szerepel.



Államtitkár: a Magyar Diplomáciai Akadémia célja a nemzeti érdekek iránt elkötelezett diplomaták képzése

Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár.
(MTI/Máthé Zoltán)



Magyar Diplomáciai Akadémia célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik elkötelezettek a magyar nemzeti érdekek képviselete és védelme iránt – mondta Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, az akadémia évnyitó ünnepségén kedden, Budapesten. A Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár a Ludovikán tartott évnyitón arról beszélt: a magyar diplomáciatörténet mérföldköve, hogy önálló, független diplomáciai akadémia jött létre Magyarországon, miután korábban mindig nagyhatalmi befolyás alatt álló intézmény képezte a hazai diplomatákat.
    
A szeptemberben induló és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben megvalósuló két képzés – a Diplomataképző Program és a Diplomáciai Vezetőképző Program – diákjai előtt tartott beszédében az államtitkár hangsúlyozta: az akadémia célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik szeretik a nemzetközi közeget, akik elkötelezettek a magyar nemzeti érdekek képviselete és védelme iránt, illetve a magyar nemzeti érdekek képviseletével való azonosulás és szolgálat képessége megvan bennük.

(MTI/Máthé Zoltán)


    
Az akadémia össznemzeti szemléletű, regionális fókuszú intézmény, amely nemzetközi szinten is versenyképes tudást ad, és olyan professzionális diplomáciai szakembereket képez, akik megfelelően és hitelesen képviselik Magyarországot, Magyarország gazdasági-politikai érdekeit a nemzetközi porondon – fejtette ki. Hozzátette, hogy az akadémia törekszik a határon túli magyarok bevonására és kiemelt figyelemmel kezeli a közép-kelet-európai régiót. Az államtitkár az akadémia felállításával kapcsolatban köszönetet mondott többek között Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának, Koltay Andrásnak, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorának, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek.

Koltay András, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora.
(MTI/Máthé Zoltán)


    
Koltay András, az NKE rektora arról beszélt: az egyetem feladata, hogy a magyar állam számára képezzen Magyarország és a világ dolgaiban korszerű tudással eligazodó, önálló döntéshozatalra képes, kellően művelt, szellemileg és fizikailag felkészült hallgatókat. Úgy vélte: talán aránytévesztés lenne szimbolikus erőt tulajdonítani annak a körülménynek, hogy Trianon után 100 évvel indul útjára a Magyar Diplomácia Akadémia, de annyi mindenképpen megállapítható, hogy “100 év küzdelmei a megmaradásért, az elnyomatás ellen, a diktatúrák szorításában sikerrel jártak”. Hozzátette: ez azzal a reménnyel kecsegtet, hogy Magyarország nemcsak alkotmányos, formáljogi, hanem valós, tényleges önrendelkezést is kivívhat magának “a mindenkori geopolitikai helyzetre ügyelve, de nem annak fogságában vergődve”.    
    
A Magyar Diplomáciai Akadémia a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő oktatási intézmény, amelynek célja, hogy biztosítsa a magyar diplomáciai szolgálat egységes, magas szintű elméleti és gyakorlati képzését és az utánpótlásnevelést. Az utánpótlásnevelést biztosító Diplomataképző Program, valamint a diplomáciai továbbképzést szolgáló Diplomáciai Vezetőképző Program szakmai támogatását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adja a Ludovika Campuson. Mindkét program hallgatói két féléves képzésben vesznek részt, magyar és angol nyelven.


Letették a Mamutec Hungary Kft. új csarnokának alapkövét

Medve Norbert (b) és Csipai Béla (j), a Mamutec Hungary Kft. cégvezetői, valamint Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója (b2), Dankó Béla fideszes országgyűlési képviselő (b3), Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (j3) és Toldi Balázs polgármester (j2) a műszaki textilárugyártással foglalkozó cég gyártó- és raktárcsarnokának alapkőletételén a Békés megyei Gyomaendrődön 2020. szeptember 15-én.
(MTI/Rosta Tibor)

Letették a műszaki textilárugyártással foglalkozó Mamutec Hungary Kft. új, 1287 négyzetméter hasznos alapterületű gyártó- és raktárcsarnokának alapkövét kedden a Békés megyei Gyomaendrődön. A mintegy 575 millió forintos beruházás a tervek szerint jövő nyárra készül el.
    
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az alapkőletétel előtt elmondta: a kormány 800 ezer euróval, több mint negyedmilliárd forinttal támogatta a beruházást. Hozzátette: a helyi hagyományokhoz illeszkedő beruházást jelentenek be, hiszen a könnyűipar mindig is jelen volt a térségben, azon dolgoznak, hogy fejlődjön a jövőben is. Hangsúlyozta: a gazdasági felemelkedést, az egzisztenciális biztonságot ne Budapesttől és főleg soha ne külföldi beruházóktól várják a Békés megyeiek, hiszen kiváló természeti, mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik a megye, ahol szorgalmas munkavállalók élnek. Mindezek az adottságok a jövő győztesei közé emelhetik a megyét – ebben segít a kormány. Kiemelte: azért dolgoznak, hogy tovább fejlődjön az infrastruktúra, megépüljön a békéscsabai repülőtér, a határon átnyúló utak, befektetők érkezzenek a térségbe, mindezek pedig fokozzák a térség gazdasági teljesítményét.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
(MTI/Rosta Tibor)


    
Csipai Béla, a Mamutec Hungary Kft. egyik cégvezetője elmondta: a csaknem 575 millió forintos beruházáshoz a kormány több mint 287 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá, a fennmaradó részt fele-fele arányban önerőből és banki hitelből biztosítják.

(MTI/Rosta Tibor)


    
Az új üzemcsarnok egy gyártó-, illetve egy raktárrészből áll majd. Az új üzemcsarnokban fonott és sodrott köteleket fognak gyártani, amelyeket már most is gyártanak a már meglévő csarnokukban, ez a beruházás kapacitásbővítést jelent. A kft. dolgozói létszáma 15 új munkavállalóval 123-ra nőtt. A csarnok elkészülte után pedig még 5 embert vesznek fel a raktárrészbe – közölte. A termékeket 99 százalékban exportálják. A cég anyavállalata Svájcban található, onnan szállítanak be a svájcin kívül nyugat-európai áruházláncokhoz, például Németországba, Franciaországba, Belgiumba.
    
A cégvezető bejelentette: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán csaknem 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek napelempark építésére. A csaknem 120 millió forintos projektben három ipari üzemcsarnok tetőszerkezetén egy 364,16 kilowatt teljesítményű, 1138 napelemből álló kiserőmű fog épülni. Ez az éves villamosenergia-felhasználásuk csaknem kétharmadát, mintegy 410 ezer kilowatt órát termel majd meg – mondta Csipai Béla.

Csipai Béla, a Mamutec Hungary Kft. cégvezetõje.
(MTI/Rosta Tibor)


    
Rákóczi Attila, a Békés megyei kormányhivatal főigazgatója meghatározó foglalkoztatónak nevezte a kft.-t.
 
Dankó Béla, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a beruházással a cég tovább javíthatja piaci pozícióit, bővül a termelés, még több embernek tud munkát adni. Toldi Balázs Gyomaendrőd polgármestere (független) méltatta a beruházást, egyben megköszönte Magyarország kormányának a beruházás támogatását.
    
A Mamutec Hungary Kft. honlapján elérhető adatok szerint a cég 2001. január 1-jén alakult, többségi tulajdonosa a svájci mamutec AG volt. 2008 novembertől a Mamutec Hungary Kft. tulajodonosa a Seilfabrik Ullmann AG. A nyilvános cégadatok szerint a Mamutec Hungary Kft. nettó árbevétele 2019-ben több mint 2,298 milliárd forint volt. A bevétel legnagyobb része exportértékesítésből származott. A társaság adózott eredménye 2018-ban 260 millió forint, 2019-ben csaknem 230 millió forint volt.

AM: az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

    Budapest, 2020. szeptember 15., kedd (MTI) – Szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme, a több mint 6300 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton október 21-ig; az Agrárminisztérium (AM) célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A tárca keddi közleménye szerint az idén két ütemben meghirdetett, összesen több mint 15 500 darab, 3 hektár alatti ingatlan csaknem 60 százalékára volt érdeklődés. Az átlagos ajánlati ár csaknem 1 millió forint volt hektáronként. Az első két ütemben 5550 hektárnyi területet értékesített a magyar állam, amelyből több mint 5 milliárd forint bevétel keletkezett.
    
Az AM közleményében jelezte: július elsején hatályba lépett a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes szakaszainak változása, így a harmadik ütemben a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) árverés mellőzésével, hirdetményes úton 10 hektárt meg nem haladó földek értékesítésére jogosult. Szeptember 21-én több mint 1400 darab, 3 és 10 hektár közötti földterületet hirdetnek meg, amely meghaladja a 7300 hektárt. Emellett az első két ütemben nem értékesített 3 hektár alatti földeket is újra közzéteszi az NFK, ezek esetében több mint 2300 hektárnyi, 4800 darab ingatlan megvásárlására nyílik újból lehetőség.
    
A tájékoztatás szerint a gazdáknak most is 30 napjuk lesz pályázni egy egyszerű ügyfélkapus regisztrációt követően. Ahogy az első két ütemnél, ezúttal is a magyar állam fizeti az értékbecslés költségeit az 1 hektár alatti földek esetében. A minisztérium arra törekszik, hogy a kormány által elrendelt biztonsági előírásoknak megfelelve, a lehető legkevesebb személyes kontaktus mellett kínálják fel a magyar gazdáknak az állami földvásárlás lehetőségét – hangsúlyozták a közleményben.
    
Az értékesítésre meghirdetett földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzéteszik.


A Szamos Marcipán süteménye lett idén Budapest desszertje

(MTI/Soós Lajos)



A Szamos Marcipán körtés karamell mousse-a lett idén Budapest desszertje, amelyet először az idei Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolhat meg a közönség péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt. A Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség immár harmadik alkalommal írta ki a Budapest desszertje versenyt, amelynek lényege, hogy szeretnének egy olyan édességet találni, amely a széles közönség tetszését elnyerve gazdagítani tudja a cukrászdák kínálatát – mondta kedden a rendezvény sajtótájékoztatóján Rebrus Csaba, a szövetség elnöke, az Édes Napok társtulajdonosa.
    
Emellett a verseny kiemelt célja, hogy a magyar cukrászati hagyományok az érdeklődés fókuszába kerüljenek és a hazai desszertek elfoglalják méltó helyüket az éttermek és cukrászdák kínálatában. Hozzátette: idén is magas színvonalú versenyművek érkeztek a felhívásra. A zsűrizéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy a nyertes termék az esztétikumon túl finom és viszonylag könnyen elkészíthető legyen, a cukrászmesterek mellett háziasszonyok is előállíthassák. Mint mondta, az alapanyagok tekintetében a piacról beszerezhető, szezonális termékeket részesítették előnyben. Az első desszertverseny a szőlő köré épült, idén a körtét állították a megmérettetés középpontjába.

Nagy Péter, a Szamos Marcipán cukrászmestere győztes alkotásával, a körtés karamell mousse desszerttel, a Budapest Desszertje 2020 verseny nyertes süteményével a főváros II. kerületében, a Miele bemutatóteremben 2020. szeptember 15-én. A desszert Sacher piskóta alapon vanília mousse, amelyben hideg körtepüré található, tetejére pedig karamell került. A süteményt először az idei Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolhatja meg a közönség szeptember 18. és 20. között a Szent István-bazilika előtt.
(MTI/Soós Lajos)


    
A verseny győztese egyhangú pontozással a Szamos Marcipán desszertje lett, a cukrászat a verseny történetében immár másod ízben nyerte el az elismerést – mondta Rebrus Csaba, aki hozzátette azt is, hogy a nyertes desszertből az elmúlt évek tapasztalata szerint az édes napok rendezvénye alatt több mint 3 ezer darabot értékesítenek. Hozzátette: a gasztronómiai eseményen az idei győztes desszert mellett megkóstolható lesz a 2018-as, 2019-es év nyertes terméke is.

Rebrus Csaba, a Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség elnöke (j) átadja Budapest Desszertje 2020 verseny győztesének járó oklevelet Kelényi Ádámnak, a Szamos Marcipán Kft. gazdasági igazgatójának (b) és Nagy Péternek, a Szamos Marcipán cukrászmesterének, a termék megalkotójának.
(MTI/Soós Lajos)


    
Kelényi Ádám, a Szamos Marcipán Kft. gazdasági igazgatója elmondta: az édesség a versenykiírásnak megfelelően többféle textúra kombinációja. A desszert Sacher-piskóta alapon vanília mousse, amelyben hideg körtepüré található, tetejére pedig karamell került. Elmondta, hogy egy teljesen új ízvilágot szerettek volna létrehozni, ami még nem szerepelt a cukrászdáik kínálatában. A termék megalkotója ismét Nagy Péter, a Szamos Marcipán cukrászmestere – közölte az igazgató.



(MTI / címlapkép: MTI/Soós Lajos)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük