Palkovics: a kormány olyan szövetségeseket keres, akik fejlesztik a térség gazdaságát

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j) és Szabó István tulajdonos a gyümölcs- és zöldségkonzerv gyártással foglalkozó Jonaco Kft. technológiai fejlesztésének átadásán Fehérgyarmaton 2020. szeptember 8-án. A kétmilliárd forintos beruházással teljesen megújultak a konzervgyár technológiai folyamatai, növekedett a kapacitás és bővült a termékpaletta.
(MTI/Balázs Attila)



A kormány olyan szövetségeseket keres, akik fejlesztik egy adott térség gazdaságát, munkahelyeket teremtenek, valamint készen állnak a fejlődésre és a fejlesztésre – jelentette ki Palkovics László a konzerviparban tevékenykedő Jonaco Kft. gyártástechnológiai fejlesztésének átadásán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton kedden. Az innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, Magyarország a fejlődés európai élmezőnyébe tartozik, ezt pedig a dolgozó magyar emberek munkája tette lehetségessé.
    
Mint mondta, ebben a tekintetben az elmúlt tíz év sikertörténet volt, tavaly a gazdaság öt százalékos növekedést produkált, amiben a koronavírus okozott zavart. A jól sikerült idei első negyedév után a második negyedévben főként az autóipar leállása okozott nagyobb mértékű visszaesést, a harmadik negyedévben viszont már látszik a gazdaság “visszapattanása”. Palkovics László a helyi fejlesztésre kitérve elmondta, a mostani tulajdonos tavaly vette át a konzervgyártó üzemet, bő fél év elteltével az akkori 26 dolgozóról 250-re nőtt a foglalkoztatottak létszáma, konzervgyártó kapacitását pedig hatszorosára növelte a társaság.

(MTI/Balázs Attila)


    
Ez a vállalkozás kifejezetten illeszkedik a térség mezőgazdaságához – mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a következő időszakban az élelmiszergazdaság és élelmiszeripar területén olyan pályázati támogatás lesz elérhető, amely a Jonaco Kft.-hez hasonló cégeket célozza meg. Szabó István, a kft. ügyvezetője elmondta, a koronavírus-járvány a társaság számára gazdasági nehézségeket okozott, ennek ellenére a cégvezetés a korábban elhatározott beruházások megvalósítása mellett döntött.
    
A nagyobbrészt saját forrásból, kétmilliárd forint körüli összegből megvalósított technológiaváltáshoz szükség volt a kormány támogatására, a konzervgyár újraindításához 200 millió, munkahelyteremtésre pedig 78 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a társaság – ismertette a cégvezető. Megjegyezte, ezeknek köszönhetően valamennyi dolgozó munkahelyét sikerült megőrizni, a jövőben pedig a folytatódó gyártástechnológiai beruházások mellett a szennyvízkezelés korszerűsítését is szeretnék megvalósítani a fehérgyarmati üzemben.



Koronavírus – Meghalt egy beteg, 341-gyel nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon

 Elhunyt egy idős, krónikus beteg, és újabb 341 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu kedden. A kormányzati portálon azt írták: 9304-re nőtt a Magyarországon eddig azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 626-ra emelkedett. 3972-en már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 4706. Az aktív fertőzöttek 43 százaléka, az elhunytak 59 százaléka, a gyógyultak 42 százaléka budapesti. Kórházban 192 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 12-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 23 318-an vannak, a mintavételek száma 487 146.
    
Kiemelték: ahogy az új fertőzések adatai is figyelmeztetnek, a járvány nem ért véget, a második hullám hazánkat is elérte, az aktív fertőzöttek száma ismét emelkedik, ezért nagyon fontos továbbra is a fegyelmezettség, a beutazási korlátozások és az általános higiénés szabályok betartása. Azt írták: a vírus behurcolása jelenti a legnagyobb veszély a magyar emberek egészségére és munkájára, ezért ismét szigorodtak a külföldről való beutazás feltétételei. Alapszabály szerint külföldi állampolgárok nem léphetnek Magyarország területére, a külföldről hazatérő magyar állampolgároknak pedig kötelező a 14 napos hatósági házi karantén.
    
A közösségi terjedés megfékezése érdekében mindenkitől azt kérik, továbbra is kerüljék azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsák a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossanak kezet, a maszkot viseljék az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be. Akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát. “Ha mindezeket betartjuk, akkor el tudjuk kerülni a fertőzés terjedését és a további, a mindennapi életünket korlátozó intézkedések bevezetését” – fogalmaztak.
    
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (4069) és Pest megyében (1314) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (554), Komárom-Esztergom (383), Zala (343), Hajdú-Bihar (340). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Békés (41).



Dunai hajóbaleset – A kapitány vallomásának ismertetésével megkezdődött a bizonyítás

A Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányának a nyomozás alatt tett vallomása ismertetésével megkezdődött a Hableány sétahajó tavaly májusi tragédiája miatt indult per bizonyítási eljárása kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A Viking Sigyn szállodahajó Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött a Hableány sétahajónak, maga alá gyűrte, így az elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván.
    
A szállodahajó 65 éves ukrán kapitányát az ügyészség vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. Az ügyben márciusban előkészítő tárgyalást tartottak, amelyen a vádlott közölte, nem mond le a tárgyalás jogáról. A kitűzött tárgyalásokat azonban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, így a bizonyítási eljárás csak mos kezdődhetett meg.
    
A vádlott, Jurij C. a bírósággal azt közölte, hogy egyelőre nem tesz vallomást és kérdésekre sem válaszol, ezért ismertették a nyomozati vallomását. Ebben azt mondta, hogy 2019. május 29-én 20 óra 50 perckor indult az utasokkal az Akadémia nevű hajóállomásról Nürnbergbe, és bár esett az eső és sötét volt, jók voltak a látási viszonyok. A magas vízállás miatt lejjebb engedték a kormányállást, így az csak 6,5 méter magasan volt. Lassan, 2-3 kilométer/órával haladt, hogy az utasok jól lássák a Parlamentet. A Margit-híd előtt 10-11 kilométer/órára növelte a sebességet, és az áthaladáshoz a hídnyílás közepén lévő fényt célozta meg. A folyónak ezen a szakaszán más hajók is voltak – közölte.
    
Tanúvallomásában a férfi azt mondta, látta a kisebb hajót, amely a Viking Sigynt jobbról előzte, 5-6 méteres oldaltávolságot tartva, de utána nem figyelte a Hableányt, mert a híd alatti áthaladásra koncentrált. Rádión senki nem jelezte, hogy előzni fog, a radar pedig nem mutatta a kisebb hajót, valószínűleg azért, mert nagyon közel volt – vallotta. A kapitány azt mondta, a szállodahajó orrában lévő turisták kiáltottak, hogy “boat” (hajó), majd két-három másodperc múlva ütköztek, egy erős lökést érzett. Ezután leállította a hajó motorját, a matrózok nekiláttak a mentésnek, ő pedig bejelentette a Navinfón a balesetet, majd kikötött – ismertette.
    
Tanúvallomásában még azt mondta a kapitány, hogy a kis hajó megelőzte őket, majd bevágott eléjük. A keddi tárgyaláson ezt azonban úgy pontosította, hogy csak a hajó orrában lévő utasoktól hallotta így. A kapitány tanúvallomásában kijelentette: szabályosan közlekedett, nem ő okozta a balesetet, és nem tudja, mit kellett volna tennie, hogy ne következzen be. Megjegyezte: a kis hajó megelőzhette, de nem keresztezhette volna az útját, és az 5-6 méteres oldaltávolság sem volt elegendő.
    
A bíróság kedden ismertette az ügyben készült szakértői véleményt, eszerint a Viking Sigyn előzte balról a Hableányt. A szakértői vélemény szerint a Viking kapitánya nem mérte fel, hogy a rendelkezésére álló tér nem lesz elegendő arra, hogy megelőzze a Hableányt a hídig, és ha nem fokozza a sebességet 11 kilométer/óráig, akkor elkerülhető lett volna a baleset. A szakértői vélemény szerint a radaron jól látható volt a Hableány, de rádiókommunikáció nem volt a két hajó között. A Viking kormányállásából a kémény és a ponyva korlátozta a kilátást.
    
A bíróság meghallgatott a szakértői vélemény három készítője közül kettőt. Az egyik szakértő elmondta: a Viking utolérte a Hableányt, és nem a Hableány keresztezte a Viking útját. A szakértő kifejtette, a Viking a vízvonal alatt hegyes orrú, de a vízvonal felett kiszélesedik az orr-rész, és ahogy a Hableány mellé ért, az orrkialakítás fordította be a kisebb hajót a Viking elé. A szakértő szerint a Vikingnek csökkentett teljesítménnyel kellett volna a Hableány után haladnia.
    
A szakértő arra is kitért, hogy a Hableány alkalmatlan volt a hajózásra, ugyanis a szükségesnél eggyel kevesebb matróz volt rajta. A szakértő a bíróság kérdésére elmondta azt is, hogy ha a Hableány kapitánya körültekintően jár el, láthatta volna, hogy milyen sebességgel közelít a Viking, és ha leveszi a teljesítményt és kitér jobbra, akkor a két hajó csak oldalról ütközött volna, elkerülve a tragédiát. A szakértők kikérdezését a bíróság várhatóan október 14-én folytatja. A keddi tárgyaláson a vádlott védője több irat fordításának, kézbesítésének elmulasztására figyelmeztette a bíróságot, és több alkalommal is jelezte, meglátása szerint a bíróság megsérti az eljárási szabályokat.



Szijjártó: erősödött az együttműködés az Egyesült Arab Emírségekkel

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozója az egyesült arab emírségekbeli Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan sejkkel, külügyminiszterrel Abu-Dzabiban 2020. szeptember 8-án.
(MTI/KKM/Borsos Mátyás)



Magyarország az Egyesült Arab Emírségekkel annak ellenére fokozni tudta az együttműködést, hogy ezt az elmúlt időben objektív körülmények folyamatosan akadályozták – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek. A tárcavezető Abu-Dzabiban tett látogatást, ahol egyeztetett a külügyminiszterrel, az ipari és fejlett technológiáért felelős miniszterrel, az energiaügyi és infrastruktúráért felelős miniszterrel, az élelmezés- és vízbiztonságért felelős államminiszterrel, valamint a külgazdasági államminiszterrel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) találkozója az egyesült arab emírségekbeli Szuhail bin Mohamed Faradzs Farisz al-Mazruei energiaügyi és infrastruktúráért felelős miniszterrel.
(MTI/KKM/Borsos Mátyás)
(MTI/KKM/Borsos Mátyás)


    
Tárgyalásairól beszámolva a külügyminiszter kiemelte: tavaly 37, idén az első félévben 14 százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amely így elérte a 160 millió dollárt. Hozzátette: most olyan megállapodásokat kötöttek, amelyekkel tovább fejlesztik az együttműködést, és újabb magyar cégeknek adnak lehetőséget a belépésre az ország piacára. Hangsúlyozta: a legfontosabb megállapodás az, hogy a Tungsram egy leányvállalatot hoz létre Abu-Dzabiban és egy gyárat épít 4 millió dollár értékben, amihez a magyar kormány is pénzügyi támogatást biztosít. A Tungsram már több megrendelést kapott a közvilágítási rendszerek modernizálására több várostól az Egyesült Arab Emírségekben, és azt várják, hogy ha ez a gyár megvalósul, újabb itteni városok fogják használni a cég termékeit saját közvilágításuk modernizálásához – magyarázta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozója az egyesült arab emírségekbeli Abdullah bin Tuk al-Mari gazdasági miniszterrel a Gazdasági Minisztériumban, Abu-Dzabiban 2020. szeptember 8-án.
(MTI/KKM/Borsos Mátyás)


    
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy megállapodtak egy közös üzleti tanács létrehozásáról az érdekelt vállalatok részvételével. Az Eximbank 725 millió dolláros hitelkeretet biztosít a két ország cégeinek a közös projektekhez – mondta. Kitért arra: abban is megállapodtak, hogy újraindítják a két ország között a teherszállítási légi forgalmat úgy, hogy biztosítják a belépést az országaik területére a teherszállító gépek személyzetének. Azt is mondta: megállapodtak arról is, hogy figyelembe veszik az Európai Unió javaslatát és annak megfelelően írják alá a beruházásvédelmi megállapodást, amely biztos jogi hátteret garantál a vállalatoknak.
    
A külügyminiszter közölte: a Mol egy egyedülálló technológiával szeretne megjelenni az itteni energiapiacon, amire annál is inkább van igény, mert az olajmezők kitermelési hatékonyságát növelni szeretnék, emellett pedig a közelmúltban a világ negyedik legnagyobb összefüggő gázmezőjét fedezték fel az Egyesült Arab Emírségek területén, és innen hamarosan megindulhat a kitermelés. Emlékeztetett: az ország a múlt hónapban állította üzembe a térség első nukleáris erőművét, és a több mint 30 éves magyar üzemeltetési és nukleáris biztonsági tapasztalat jó alapot adhat az energetikai együttműködés fejlesztésére. Megjegyezte: az Egyesült Arab Emírségekből 100 ösztöndíjas hallgatót fogadnak magyarországi egyetemeken.
 
A tárcavezető úgy vélte, a közel-keleti békefolyamatban az Egyesült Arab Emírségek rendkívül fontos szerepet játszik, hiszen nemrég megállapodtak Izraellel a diplomáciai kapcsolatok normalizálásáról. Ez nagyon jó hír Magyarországnak is, mert minél inkább béke és nyugalom van ebben a térségben, annál kevésbé valószínű migrációs nyomás kialakulása innen Európa felé – mutatott rá.
    
Elmondta: komoly a remény arra, hogy Izrael a jövőben más arab országokkal is rendezni tudja a kapcsolatait, és akkor a világ egyik legsúlyosabb válsággóca is végre megindulhat a rendeződés fel, ami lehetőséget ad arra, hogy az együttműködésben mind Izraellel, mind pedig az arab országokkal végre a hasznot hozó – gazdasági, energetikai, beruházási, kereskedelmi – kérdésekre tudjanak fókuszálni. Szijjártó Péter közölte: nagyra becsülik az Egyesült Arab Emírségek erőfeszítéseit ebben a tekintetben, és továbbra is támogatják Izrael politikáját annak érdekében, hogy minél több arab országgal tudja rendezni a kapcsolatait a térségben.



Palkovics: Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mondott a Magyarország 2030-ig tartó időszakára szóló Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája ismertetésén a Debreceni Egyetem Élettudományi Központjában, 2020. szeptember 8-án.
(MTI/Czeglédi Zsolt)



Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, a technológiai változások nyertese kíván lenni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter kedden a Debreceni Egyetemen (DE), ahol bemutatta az ország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiáját. Palkovics László azt mondta, a stratégia, amelynek kidolgozásában a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) több mint 250 tagszervezete, ezernél több szakértővel vett részt, alapvetések, technológiai fókuszterületek, projektek kijelölésével fogalmazza meg, milyen tevékenység szükséges a megvalósításhoz.
    
A stratégia alapján fel kell készíteni a magyar társadalmat, a magyar gazdaságot arra, hogy ez a technológia jön, ez a technológia már itt van, próbáljuk meg alkalmazni – hangoztatta a miniszter. A stratégia elemei közül kiemelte a részvételt az automata, önvezető járművek fejlesztésében. Szavai szerint Magyarország ezen a területen már sokat tett, tesztpálya épült, oktatási-kutatási programok indultak el, és kutató központot is létrehoztak.
    
Palkovics László “a mindennapi életünket könnyebbé tevő” területek közül kiemelte az ügyintézést, amikor a bejelentés helyszínén is közreműködő robothoz hasonló mesterséges intelligenciával működő gépekkel kerülünk elsődlegesen kapcsolatba például a posta, a kormányhivatal, vagy a bankok ügyfélszolgálatainál, de mesterséges intelligenciával szabályozzák például az öntözést az agrárium területén. “Gyorsan közel kell hozni azt a technológiát az emberekhez” – mondta a miniszter megjegyezve, hogy a mesterséges intelligencia adatokra épül, meglévő adatokból hoz döntéseket, ezért az embereknek a jövőben nem csak pénztárcájuk, hanem “adattárcájuk” lesz, ami megkönnyíti az ügyintézést.
    
Palkovics László, aki Jakab Rolanddal, az MIK elnökével közös prezentáció keretében mutatta be a stratégia fontosabb elemeit, azt mondta, a mesterséges intelligencia 2030-ra 11-14 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez Magyarországon. A Mesterséges Intelligencia Stratégia szervezeti hátteréről elmondta: Budapesten felállítják a kormányzati struktúrába illeszkedő Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (Navü), Debrecenben pedig az adatok elemzésével foglalkoznak, amihez újabb szuperszámítógépet telepítenek a Debreceni Egyetemre.

(MTI/Czeglédi Zsolt)


    
A kutatás-fejlesztés területéről kiemelte: már megalakult az MI Nemzeti Laboratóriuma, amelyen keresztül szeretnének a jövőben minél több világhírű kutatásba bekapcsolódni. Palkovics László hozzátette: Magyarország elkötelezett a stratégia megvalósításában, csatlakozott a finnországi kezdeményezéshez és célul tűzte ki, hogy az ország lakosságának 10 százaléka, mintegy egymillió embernek legyen valamilyen szintű ismerete a mesterséges intelligenciáról, a lakosság egy százaléka, százezer ember pedig képzésben vegyen részt, tanfolyamok keretében szerezzen ismereteket az új technológiákról.
    
Jakab Roland a stratégia részleteit ismertetve jelezte: a debreceni bejelentéssel egy időben a világhálóra is felkerült Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája, ami elérhető az ai.hungary.com weboldalon. Kósa Lajos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kiemelte: az, hogy a kormány úgy döntött, hogy a magyar mesterséges intelligencia központ két városban, Budapesten és Debrecenben lesz, a cívisváros fellépett “a 21.század jövőbe vezető országútjára”. “Az oktatás-kutatás megfelelő házigazdái leszünk” – tette hozzá a kormánypárti politikus.



Koronavírus – NNK: több településen emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyisége

Több településen emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyisége – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kedden a koronavirus.gov.hu oldalon.

A kormányzati portálon azt írták: Nyíregyházán, Budapest északi és központi területein, valamint Debrecenben nőtt az új koronavírus örökítőanyagának mennyisége a 36. héten végzett szennyvízvizsgálatok szerint. A szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a módszer a behurcolt eseteket és az egyedi gócokat nem méri, tehát az eredmények arra utalnak, hogy az ország nagyobb részén megindult a közösségi terjedés. A fertőzöttek emelkedő száma és az NNK által végzett szennyvízvizsgálatok azt mutatják, hogy a járvány nem ért véget, ezért nagyon fontos továbbra is a fegyelmezettség, a beutazási korlátozások és az általános higiénés szabályok betartása – írták.
    
Felhívták a figyelmet arra, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát. Kerülni kell azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak – folytatták – és lehetőleg tartani kell a szociális távolságot. Ahol nem lehet, ott indokolt az orrot és szájat eltakaró maszkot viselése. Viseljék a maszkot az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön. Gyakran és alaposan mossanak kezet. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, szigorúan tartsa azt be – sorolták az elővigyázatossági ajánlásokat. Ha mindezeket betartjuk, el tudjuk kerülni a fertőzés terjedését és a mindennapi életünket korlátozó további intézkedések bevezetését – olvasható az NNK közleményében.


Megfertőződött sportolók miatt az üzemeltető bezárja a veszprémi városi stadiont

Koronavírusos esetek miatt az üzemeltető bezárja a veszprémi városi stadiont – közölte a “VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. kedden az MTI-vel. A szervezet azt írta, a VLS Veszprém labdarúgócsapatánál kialakult koronavírusos esetek miatt, a betegség terjedésének visszaszorítása céljából a stadiont csütörtöktől jövő hétfőig saját hatáskörben bezárja, erről pedig tájékoztatta az ott működő sportegyesületeket.     

A VLS Veszprém NB III-as labdarúgócsapata a klub honlapján kedden azt közölte, hogy egy igazolt koronavírus-fertőzöttje van, és további tesztelések is zajlanak. A hétre felfüggesztették az edzéseket, a szerdai III. Kerületi TVE elleni hazai és a vasárnapi tatabányai mérkőzésükre halasztási kérelmet adtak be a magyar szövetséghez.



Női kézilabda NB I – Elmaradt a Győr-Békéscsaba mérkőzés

Egyik játékosának koronavírus-fertőzés gyanúja miatt nem állt ki a Békéscsaba a Győri Audi ETO KC otthonába kiírt keddi mérkőzésére a női kézilabda NB I-ben. A vendégek időben megérkeztek a találkozóra, de jelezték, hogy az egyik játékosuk nem érzi jól magát, azonban nem tudták igazolni, hogy negatív koronavírusteszttel rendelkezik. A szabályok értelmében 1 óra 15 percet vártak a felek, és mivel ekkora sem lett negatív tesztje a békéscsabai kézilabdázónak, nem játszották le az összecsapást. A fontos Bajnokok Ligája-sorozat előtt álló győriek ezt megelőzően két mérkőzést játszottak az NB I új szezonjában és mindkétszer győztek, míg a békéscsabaiak eddigi egyetlen találkozójukat elveszítették.
    
A vendégek a közösségi oldalukon jelezték kedden este, hogy egyik játékosuk még múlt pénteken utazás közben enyhe tünetet mutatott, rövid időre belázasodott, így a csapatorvos és a magyar szövetség (MKSZ) ajánlásának megfelelően nem lépett pályára a Boglári Akadémia-SZISE elleni bajnokin. Az Előre NKSE az esetet azonnal jelentette a szövetség felé, a sportoló azonnal orvosi vizsgálaton vett részt, és őt a vonatkozó szabályzatok figyelembevételével a legrövidebb időn belül PCR-tesztre küldték annak ellenére, hogy az első orvosi ellenőrzés nem valószínűsítette a koronavírus-fertőzést. A játékos és a csapat többi tagja azóta is teljesen tünetmentes. A csabaiak jelezték: az előzetes információk szerint a tesztet elvégző szolgáltató kedd délelőttre várta a laborból a leletet, de az a mérkőzés kezdetéig sajnos nem érkezett meg. Az érintett sportolót egyébként nem nevezték a győri mérkőzésre sem.
    
“Egyesületünk igyekezve felelősségteljesen és sportszerűen eljárni – folyamatosan egyeztetve a tesztet végző szolgáltatóval – hivatalosan jelezte az ügyet a Magyar Kézilabda Szövetségnek, illetőleg a hazai csapatnak. A csapat a bajnoki mérkőzésre jóhiszeműen elutazott, hiszen pozitív teszteredmény hiányában a találkozót meg kell rendezni, arra nincs protokoll, hogy kérdéses esetben mit kell tenni.
    
Mivel a teszt kiértékelése a kezdésig sem érkezett meg, a biztos eredmény nélkül az Előre NKSE nem vállalta a kockázatot, már a bemelegítést sem kezdte el, végül pedig nem lépett pályára, hiszen az egészség a legfontosabb” – olvasható a békéscsabaiak tájékoztatásában.
    
Hozzátették: természetesen nyitottak a mérkőzés későbbi pótlására is, hogy minden találkozó a pályán elért eredménnyel szerepeljen a tabellán. A győriek is a közösségi oldalukon számoltak be a történtekről. Őket a Békéscsaba illetékesei fél órával a mérkőzés kezdete előtt értesítették, hogy keretük egyik játékosa koronavírusteszten vett részt a hétfői nap folyamán és a teszt eredményét még nem kapták meg. Ekkor az ETO egyeztetést kezdett az MKSZ illetékes szerveivel, a versenybizottsággal, valamint az orvosi bizottsággal és keresték a lehetőséget a mérkőzés biztonságos lejátszására.
    
“Mivel ez annak függvénye volt, hogy tudomásunk legyen az érintett játékos teszteredményéről, aki nevezve ugyan nem volt a találkozóra, de az utazáson Győrbe részt vett a vendégcsapattal, ezért a szabályokban foglalt 75 percet megvártuk, hogy ki tud-e állni a Békéscsaba a mérkőzésre” – áll a győriek közleményében. “Mivel a teszteredmény nem érkezett meg, így a Békéscsaba kerete nem volt százszázalékos biztonsággal kijelenthetően fertőzésmentes, ezért a vendégcsapat úgy nyilatkozott, hogy nem tud kiállni a mérkőzésre.” A találkozó sorsáról az MKSZ illetékes szerve dönt majd.



Újra megnyílt két határátkelő a csonakország és a Felvidék között Borsodban

Bánréve, 2020. szeptember 8.
(MTI/Vajda János)



Az ingázók, a munkavállalók érdekében, az egészségügyi biztonság szigorú fenntartása mellett kedden a szeptember elsején elrendelt határzár után ismét megnyílt két határátkelő a csonkaország és a Felvidék között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánrévén és Tornanádaskán.

(MTI/Vajda János)



A Bánrévén tartott sajtótájékoztatón Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a kormánynak fontos, hogy megismerje az emberek, a határ mentén élők véleményét, meghallgassa őket. Most biztosítani kell az idősek, az iskolások védelmét és a gazdaság zavartalan működését – emelte ki, hozzátéve: az utazási korlátozás nagyon fontos, ugyanakkor a kormány figyelembe veszi a határ menti települések “speciális” helyzetét, hiszen sokan járnak át a határ másik oldalára dolgozni.    

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára (j) beszél, mellette Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (k) és Riz Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője.
(MTI/Vajda János)


    
Ezért is döntött a határok itteni megnyitása mellett a kormány, a szabályok szigorú betartása mellett – mondta az államtitkár. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára arról szólt, hogy már több hónapja küzd az ország a koronavírus ellen, az emberek az egészségüket és a munkahelyüket is féltik. Hangsúlyozta: a kormánynak ezekre a kihívásokra kell megoldást találnia, a határ újbóli megnyitásával most ez történt, hiszen megkönnyíti, hogy a határ mentén élők nem veszítsék el a munkájukat.
    
Riz Gábor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: továbbra is fontos a gazdaság működőképességének megőrzése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Bánréve a térség legjelentősebb tranzitútvonalán fekszik, ahol nemcsak Felvidékre szállítanak termékeket a fuvarozók, hanem Csehországba és Lengyelországba is ezen keresztül indulnak útjukra a kamionok. Többi között ezt a határátkelőt használják az ÓAM Ózdi Acélmű Kft. járművei is, útban a visegrádi országok felé, amelyek nagy felhasználói a cég termékeinek – emelte ki a képviselő.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszéde közben.
(MTI/Vajda János)


    
Tornanádaska térségében szintén a gazdasági együttműködés az egyik legfontosabb érv a határátkelőhely folyamatos használata mellett. A magyar és a felvidéki oldalon működő cégek között több is akad, amely napi szintű üzleti kapcsolatot ápol egymással. A határátkelő teljes lezárása olyan pluszköltségeket jelentene nekik, amelyek veszélyeztetnék a versenyképességüket – tette hozzá. Megköszönte a kormánynak, hogy a vírusveszély második hulláma elleni védekezés közben is fontosnak tartja az itt élők biztonságát, valamint a visegrádi négyek zavartalan gazdasági együttműködését.



Emmi: látogatási tilalmat rendeltek el a szociális intézményekben

Látogatási és intézményelhagyási tilalmat rendelt el az országos tisztifőorvos az ország minden szociális intézményében – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-vel. A közlemény szerint a hétfőtől elrendelt látogatási tilalom alól csak abban az esetben adható felmentés, ha valaki végstádiumú hozzátartozójától szeretne elbúcsúzni. Az intézményelhagyási tilalom nem vonatkozik az éjjeli menedékhelyekre és a hajléktalanok átmeneti szállására – tették hozzá.
    
Az intézményeket csak indokolt esetben, például munkavégzés vagy egészségügyi ellátás miatt, valamint a vezető engedélyével – különösen indokolt esetben – lehet elhagyni. A fogyatékos emberek, illetve a pszichiátria és szenvedélybetegek ellátását biztosító intézmények szervezett szabadidős céllal ugyanakkor elhagyhatók – hívták fel a figyelmet.
    
Továbbra sem jelenti az intézmény elhagyását, ha valaki az intézmény kertjében, területén tartózkodik, így arra a korlátozás sem vonatkozik – fűzték hozzá. Hangsúlyozták azt is, új ellátottat csak a felvétel előtt készült, két negatív koronavírusteszt birtokában lehet felvenni. Ez az előírás nem vonatkozik a hajléktalonok éjjeli menedékhelyére, a koronavírus-fertőzés tüneteit mutató hajléktalant viszont mindig egészségügyi intézménybe kell szállítani – írták.




Megint rekordot döntött az elhunytak száma Ukrajnában

Nem lassul a koronavírus terjedése Ukrajnában, keddre is több mint 2400 új beteget regisztráltak, a halálos áldozatok száma pedig újabb csúcsot döntött – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által közzétett adatokból, amelyeket az egészségügyi miniszter is megerősített szokásos napi tájékoztatóján. Az elmúlt napon 2411 új esettel 140 479-re nőtt az eddig igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké 57 újabb halálos áldozattal 2934-re emelkedett, miközben eddig 63 546-an gyógyultak meg, közülük előző nap 940-en. Jelenleg 73 999 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 1414-gyel nőtt egy nap alatt. Az 57 halálos áldozat az eddigi legtöbb, amelyet a járvány kezdete óta egy nap alatt feljegyeztek, a korábbi legtöbb elhunyt 54 volt, múlt szerdán. A legtöbb új fertőzöttet, 2836-ot, múlt pénteken regisztrálták.
    
Területi bontásban a legtöbb új beteget, 235-öt – továbbá négy újabb elhunytat – ismét az ország második legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben jegyezték fel, a második legtöbbet, 230-at és hat halálos áldozatot a kelet-ukrajnai Harkiv megyében. A legtöbb elhunytat, 11-et ezúttal a dél-ukrajnai Odessza megyéből jelentették, továbbá 196 új fertőzöttet, amivel a megye harmadik helyre került e tekintetben a statisztikában.
    
Kijevben az azonosított fertőzöttek száma elérte a 15 511-et, az elhunytaké pedig a 246-ot. Az ország lefertőzöttebb régiójában, a nyugati Lviv megyében eddig 16 073 fertőzöttet igazoltak, a halálos áldozatok száma öt újabb esettel 452-re nőtt.
    
Kárpátalján jelenleg az azonosított betegek száma 8180, közülük eddig 273-an haltak meg, és 3570-en győzték le a kórt.
    
Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter tájékoztatóján közölte, hogy előző nap 434 koronavírusos beteget kellett kórházba szállítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kórházi ápolásra szoruló Covid-betegek száma már megközelítette a nyolcezret. Kifejtette, hogy ez több mint kétszeres növekedés másfél hónap alatt, július közepén ugyanis még csak mintegy 3 és fél ezer koronavírusos beteg volt kórházban.
    
Elmondta még, hogy az egészségügyi alkalmazottak közül újabb 102 kapta el a vírust, közülük már 12 171-en fertőződtek meg a járvány kezdete óta. Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes pedig kedden egy tévéműsorban arról beszélt, hogy a 345 ezer belügyi alkalmazott közül csaknem kétezren betegedtek meg eddig, ami kétszerese az országos átlagnak. Előző nap 42 233 tesztet végeztek e Ukrajnában, ebből 22 860 PCR-tesztet és 19 373 antitestszűrést.



Újraindult a termelés a tápiószelei Ganz-gyárban

Újraindult a termelés a tápiószelei Ganz-üzemben, az ipari transzformátorokkal, nagyteljesítményű motorokkal és hidrogenerátorokkal foglalkozó, nagy múltú gyár több száz embernek ad munkát Nagykáta és Cegléd térségében – közölte az üzemet bérlőként működtető Ganz Transzformátor Motor-és Generátorgyártó Kft. kedden az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a korábbi tulajdonos nem tudta finanszírozni a működést, a gyárat új befektető vehette át az állami felszámoló felügyelete mellett, a több hónapos átmeneti leállás után.
    
A termelés az új, magyar tulajdonú befektető, a Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft. megjelenésével indulhatott újra. A cég vállalta, hogy a következő időszakban bérlőként működteti az üzemet, biztosítva a nehézipari gépek gyártásához szükséges finanszírozást – közölték, hozzátéve: az idei évre elsődleges céljuk a termelés stabilizálása, mindenekelőtt a megfelelő projektfinanszírozás biztosításával, illetve a vevői és szállítói kapcsolatok helyreállításával. Középtávon a cég növekedési pályára állítását tűzték ki, visszavezetve a világszerte ismert Ganz márkanevet. A közlemény szerint az újraindulást a gyár legnagyobb magyarországi és nemzetközi vevőivel, valamint szállítóival folytatott sikeres tárgyalások előzték meg.
    
A Pest megyei gyárban nagyfeszültségű ipari transzformátorokkal, nagy teljesítményű motorokkal, hidrogenerátorokkal, ezek szervizelésével, valamint elektromos alállomásokhoz kapcsolódó fővállalkozói tevékenységekkel foglalkoznak. Az üzem Nagykáta és Cegléd térségében az egyik legjelentősebb foglalkoztató. A közleményben emlékeztetnek: a Ganz Villamos Művek jogutódja 2006-ban került az indiai központú Crompton Greaves cégcsoport tulajdonába. A külföldi befektető számos más országban – például Belgiumban és Írországban – is akvirált hasonló cégeket, azok integrációja azonban sikertelen volt. Bár a tápiószelei üzemet modernizálták, a növekedéshez szükséges értékesítési csatornákat nem tudták kiépíteni.
    
A problémákat súlyosbították a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, aminek következtében a magyar cég, a CG Electric Systems Hungary Zrt. a májusi, júniusi és júliusi béreknek csak egy részét tudta kifizetni a dolgozóknak. Az indiai anyavállalatnál egy csalási ügyre is fény derült, amelyet követően ellehetetlenült a hazai cég finanszírozása, és a termelést le kellett állítani. A magyar cég felszámolása júliusban indult, állami felszámoló szervezet bevonásával, miután egy kormányrendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból kifizették az elmaradt béreket, a tulajdonosi jogokat átmenetileg gyakorló felszámoló döntött az üzem bérbeadásáról – közölte a Kft. A Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft.-t 2020-ban alapították, főtevékenysége villamos motor, áramfejlesztő gyártása.



A Spar 4,5 milliárd forintból bővíti bicskei és üllői logisztikai központját

A Spar 4,5 milliárd forint beruházással bővíti bicskei és üllői logisztikai központját – közölte a társaság kedden az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a kapacitásbővítő beruházásokat a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. saját forrásból valósítja meg. Ismertetik, hogy a Spar 1994-ben átadott – 10 hektáros – bicskei logisztikai központjában az év végére befejeződő beruházás keretében 4 ezer négyzetméterrel bővítik a szárazáru-raktárat és nagyobb lesz a frissáru kiszállítási terület is. Ez mintegy 4 ezer raklapnyi új tárolási és áruösszekészítési kapacitást jelent a jövőben. A megnövekedett terület lehetőséget biztosít arra, hogy a meglévő épületen belül a frissáru raktár területét is növeljék. A létesítmény teljes raktárterülete ezekkel együtt megközelíti a 40 ezer négyzetmétert. Emellett irodai fejlesztésre és üzemi járda építésére is sor kerül az összesen 2,5 milliárd forintba kerülő beruházás során.
    
A 2008-ban Üllőn megnyitott logisztikai bázison egy új, 6 ezer négyzetméteres – 5 ezer raklap tárolási kapacitású – szárazáru csarnokot építenek fel. Ezzel a meglévő épületben felszabaduló helyet frissáru és hústermékek számára használják majd. Ezeken kívül csaknem 2 ezer négyzetméteres raktározásra alkalmas galériát is kialakítanak, valamint egy új – akár napi 4 ezer raklap megmozgatására alkalmas – raklapemelő gépet vásárolnak és hőszivattyút is beüzemelnek. Az üllői fejlesztést 2 milliárd forintos saját forrásból finanszírozza a vállalat – írják a közleményben. Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője a közleményben kiemelte, hogy az első Spar üzlet 1991-es megnyitása óta mostanra már 382 saját üzemeltetésű áruházzal rendelkeznek, a franchise programjukhoz pedig 200 Spar-logós üzlet tartozik országszerte. Hozzátette, hogy a folyamatosan bővülő hálózatot magasabb szintű logisztikával tudják gyorsan és hatékonyan kiszolgálni.



Átadták Fehérgyarmat új piacát

(MTI/Balázs Attila)
(MTI/Balázs Attila)
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (k), Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője (b) és Péter Csaba (Fidesz-KDNP), Fehérgyarmat polgármestere átvágja a nemzeti színű szalagot a mintegy 500 millió forintból megépült új piaccsarnok átadóünnepségén Fehérgyarmaton, 2020. szeptember 8-án.
(MTI/Balázs Attila)



Elkészült Fehérgyarmat új piaccsarnoka, a mintegy 500 millió forint értékű beruházást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelenlétében adták át kedden a szatmári kisvárosban. A tárcavezető beszédében kiemelte, a földszintes, háromhajós épület méltó a város regionális tekintélyéhez, a félmilliárd forint értékű befektetés pedig jól illeszkedik az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiájához, a nemzeti, a gazdasági és környezeti fenntarthatósághoz.

(MTI/Balázs Attila)


    
A fejlesztés a kereskedelem ösztönzése mellett hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, a térség hagyományainak megőrzéséhez, illetve az épület tervezésénél energiahatékonysági szempontot is figyelembe vettek a tervezők – méltatta a beruházást Palkovics László. A miniszter hangsúlyozta, a létesítmény megépítésével a helyi gazdasági együttműködés magasabb szintre lép, mivel a városüzemeltető társaság, a termelők és az önkormányzatok közötti megállapodással a kevésbé ismert vagy ismeretlen termelők is piacra tudnak majd jutni.
    
Péter Csaba (Fidesz-KDNP), Fehérgyarmat polgármestere köszöntőjében elmondta, az 1800 négyzetméter alapterületű, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program segítségével megépült modern piaccsarnok időjárási körülményektől függetlenül helyet biztosít a térség termelőinek áruik eladására és hozzájárul a város és a térség helyi gazdaságának bővüléséhez, valamint a lakosság életminőségének javításához.


    
Az évek óta húzódó, időközben forráshiányossá vált projekt megvalósításához 125 millió forintot biztosított a kormány – tette hozzá. Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, egy tanulmány szerint 2011-ben a helyi termékeket legalább öt százalékban a helyi piacokon értékesítették. Fontosnak nevezte, hogy ez az öt százalék növekedjen és ehhez hozzájáruljanak azok a térségi kistermelők is, akik portékáikat a megújult fehérgyarmati piacon keresztül tervezik értékesíteni.



A MÁV-Start szeptember 27-éig meghosszabbította a balatoni menetrendet

A MÁV-Start két héttel, szeptember 27-éig meghosszabbította a balatoni menetrendjét – közölte a vasúttársaság kedden az MTI-vel. A közleményben részletezik, hogy Budapestről Nagykanizsára és Keszthelyre továbbra is külön-külön kétóránként közlekednek gyorsvonatok, Budapest és Balatonszentgyörgy között óránkénti kínálatot biztosítanak. A hétvégi időszakban a sebesvonatok kétóránként közlekednek. A keszthelyi gyorsvonatokban pedig továbbra is közlekednek étkezőkocsik.
    
Az északi parton Budapest és Tapolca között továbbra is kétóránként közlekednek a Kék hullám nevet viselő sebesvonatok. A Katica sebesvonatok hétköznap irányonként két alkalommal, hétvégén pedig egész nap kétóránként közlekednek Budapest és Balatonfüred között. A hétvégén egy pár Tekergő gyorsvonat jár Budapest és Tapolca között, elsősorban a kerékpárszállítási igények minél jobb kiszolgálása érdekében. Közölték, a Balaton 24 és a Balaton 72 napijegyek szeptember 30-áig megvásárolhatók és felhasználhatók.


(MTI / címlapkép: MTI/Balázs Attila)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük