Meghalt egy beteg, és huszonnéggyel nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon
Meghalt egy idős, krónikus beteg, és huszonnéggyel, 4970-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon – közölte a koronavirus.gov.hu kedden. A kormányzati portálon azt írták: a koronavírus-fertőzés miatt elhunytak száma 609, 3631-en már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 730. Az aktív fertőzöttek 32 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 43 százaléka budapesti.
Kórházban 60 koronavírusos beteget ápolnak, közülük hatan vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 8098-an vannak hatósági házi karanténban. A mintavételek száma 383 411. Kiemelték: a járvány továbbra is jelen van, és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van. Emlékeztetnek arra, hogy a beutazási korlátozásokat a további szigorítások elkerülésére vezették be. A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknek a járványügyi kontaktkutatás következtében elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk.
Az operatív törzs a karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte a rendőrséget. Ha valaki az országba visszatérve mentesülni szeretne a karantén alól, azt negatív PCR-teszt esetén teheti meg, amelyet saját költségén kell elvégeztetnie. Hangsúlyozták: az elmúlt napokban diagnosztizált új fertőzések arra figyelmeztetnek, a megelőzés legfontosabb módja most az, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe. Az utóbbi időben az új fertőzések többsége arra vezethető vissza, hogy többen, akik észlelték magukon a tüneteket, nem vették elég komolyan, és elmentek kisebb-nagyobb családi, baráti összejövetelekre, ahol másokat is megfertőztek.
A kockázatos külföldi utazások kerülése, valamint az üzletekben és tömegközlekedésben előírt maszkhasználat és távolságtartás mellett az egyik leghatékonyabb védekezési forma az, ha továbbra is éberek és fegyelmezettek vagyunk, és komolyan vesszük a koronavírusra utaló jeleket, függetlenül attól, hogy jártunk-e külföldön. Ha ezt betartjuk, akkor el tudjuk kerülni a fertőzés továbbterjedését, és emiatt további korlátozó intézkedések bevezetését – írták.
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (2163) és Pest megyében (735) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (386), Komárom-Esztergom (315), Zala (277), Csongrád-Csanád (157), Borsod-Abaúj-Zemplén (151), Veszprém (147) és Győr-Moson-Sopron megye (107), a sor végén Békés megye áll (19).
Szlávik: sok gyógyultnál megfigyelhető krónikus fáradtság és poszttraumás stressz
A koronavírusból felgyógyultak között sokaknál megfigyeltek krónikus fáradtság és poszttraumás stressz szindrómát – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa kedd este az M1 aktuális csatornán. Elmondta: az új fajta koronavírusnál a gyógyultak 20-25 százalékánál alakult ki krónikus fáradtság szindróma. Felidézte, hogy korábban két hasonló koronavírus-fertőzés volt a világon: a SARS és a MERS. A SARS-ból kigyógyult betegek nagy részénél nagyjából 3 év kellett, hogy a krónikus fáradtság szindrómából is kigyógyuljanak.
A mostani, új típusú koronavírusnál a kórházban, intenzív osztályon kezelt betegek 10 százalékánál poszttraumás stressz szindróma is kialakult. Ezt – mint hozzátette – a magyar gyógyult betegeknél is megfigyelték. Szlávik János kitért arra is, hogy a maszkhasználat elhanyagolása inkább a fiatalokra jellemző. Fel kell hívni a figyelmüket, hogy nem is ők vannak veszélyben, hanem azok, akiket megfertőzhetnek – hangsúlyozta.
A főorvos szerint csökken a fegyelem, de azért sokan látják, hogy ezt a betegséget egyelőre csak maszkhasználattal, fertőtlenítéssel, távolságtartással, a karanténszabályok betartásával lehet megakadályozni.
Elismerő oklevelekkel köszönte meg a járvány első hullámában kapott támogatásokat a Honvédkórház
Elismerő oklevelekkel köszönte meg a járvány első hullámában kapott támogatásokat a Honvédkórház. Az okleveleket a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának főigazgatója adta át kedden. Wikonkál Norbert hangsúlyozta: intézménye “derekasan helyt állt” a nem koronavírusos betegek ellátásában.
A Honvédkórház sürgősségi betegellátó centruma az ország legnagyobb ilyen részlege, és bár a megszokottnál kevesebb, mégis nagyon sok páciens érkezett oda a járvány első hulláma idején. A koronavírus-gyanús esetek kiszűrése nagy megterhelést jelentett – mondta.
Közölte: igazolhatóan egyetlen “minijárvány” sem alakult ki a kórház területén, holott nem kevés pozitív páciens fordult meg náluk. Sikerült megakadályozni azt is, hogy az egészségügyi személyzet elkapja a vírust az intézményben – hangoztatta a főigazgató. Úgy fogalmazott: “az igazi baj összekovácsolta az országot”, és egyértelművé vált, hogy szigorú szabályrendszerre van szükség, mert az előírások kisebb fokú áthágásának is súlyos következményei lehetnek.
Ebből a szempontból szerencsésnek nevezte, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja alapvetően katonai alakulat, az intézménytől nem idegen a fegyelem, az eljárásrend, a tisztelet. Nem volt idegen számukra az sem, hogy kórházparancsnok érkezett az intézményhez – mondta Wikonkál Norbert. Hozzátette: az egyéni és társadalmi felelősség viszonyában a hangsúlyok eltolódtak, nem fenntartható az a korábban jellemző individualista hozzáállás, hogy mindenki csak a saját boldogulását keresi, adott esetben más kárára.
A kollektív felelősség jelentősége felértékelődött, éreznünk kell, hogy felelősséggel tartozunk embertársaink iránt – mondta a főigazgató. A felelősségteljes magatartással a gazdasági összeomlás is elkerülhető, ha a társadalom és a gazdaság működtethető, az szintén mindenkinek jó – tette hozzá. Wikonkál Norbert reményét fejezte ki, hogy lesz védőoltás, ám addig a fertőzés nem tűnik el.
Az ősz nehéz lesz, az influenza és a különböző felső légúti vírusok megjelenésével újra vissza kell állni a fenntartható védekezés állapotába, a betegeket pedig tesztek sorozatával kell megvizsgálni. Szükség esetén vissza kell állítani azt az osztályt, ahol a kórházba érkező gyanús eseteket helyezik el mindaddig, amíg teszttel nem tudják igazolni, hogy fertőzöttek-e vagy sem – tette hozzá.
A közmédiának nyilatkozva a főigazgató kiemelte: a legnagyobb támogatás az volt, hogy a társadalom érezte, hogy fontos munkát végeznek. Az eszközök, tárgyak elhasználódnak, a kapott ételeket már rég elfogyasztották, de a tudat, hogy vannak támogatók, akik mögöttük állnak, ha szükséges, az megmarad – összegezte Wikonkál Norbert megjegyezve, hogy az adományok a szendvicsektől a tízmillió forintos nagyságrendű támogatásokig terjedtek.
Arra a kérdésre, hogy készen áll-e az intézmény az esetleges második hullámra, azt mondta: ha az esetszámok növekednek, akkor újra bevezetik a bevált rutinintézkedéseket.
Gyurta Dániel olimpiai bajnok, akinek támogatását szintén oklevéllel ismerték el, a közmédiának elmondta, hogy a Honvédkórház mindig része volt az életének. Közölte: az intézmény dolgozói mindig segítették, ha pályafutása során beteg volt vagy megsérült. “Most én próbáltam hozzájárulni az ő munkájukhoz, amennyire csak lehetett” – közölte a sportoló, aki a járvány első hullámának idején maszkokat adományozott az intézménynek.
Wikonkál Norbert mintegy 70 elismerő oklevelet adott át magánszemélyeknek, illetve cégek és szervezetek képviselőinek. Az elismerést a biztonság érdekében maszkban, fejbiccentéssel, kézfogás nélkül kapták meg az érintettek.
Elismerést kapott mások mellett Mága Zoltán hegedűművész, a Magyar Villamos Művek, az Információs Hivatal, a XIII. kerületi önkormányzat, a Fidelitas budapesti szervezete és a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete, amelynek tagjai a mintavételezésben segítették az intézményt.
Államalapító Szent István-emlékérmet kap Müller Cecília
(MTI/Vasvári Tamás)
Államalapító Szent István-emlékérem és -díj kitüntetéssel jutalmazták Müller Cecília országos tisztifőorvost – jelentették be a civil elismerés kuratóriumának tagjai pénteken Székesfehérváron. Spányi Antal megyés püspök, a civil elismerés kuratóriumának elnöke elmondta: a kitüntetés 2004-es alapításakor a Szent István-i értékrend hangsúlyozása volt a cél, hogy olyan ember kapja a díjat, aki életével és tevékenységével is példát tud mutatni az egész magyar társadalomnak. Örömét fejezte ki, hogy Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is a város legértékesebb civil díjaként említette az elismerést, ami Spányi Antal szerint azt jelenti, hogy a város vezetői is a Szent István-i értékrendet tartják követendőnek.
Az idei díjazottnak, Müller Cecília országos tisztifőorvosnak a népegészségügy érdekében végzett munkája joggal váltott ki elismerést az egész magyar társadalomban – hangsúlyozta a kuratórium elnöke. Példaértékűnek nevezte a tisztifőorvosnak a koronavírus-járvány idején tanúsított helytállását, valamint azt is kiemelte, hogy 2010-ben a vörösiszap-katasztrófa elhárításának irányítását is ő végezte regionális tisztifőorvosként. Müller Cecíliát emberi helytállása, keresztény hitvallása, szakmai tudása és áldozatos tevékenysége egyaránt méltóvá tette az Államalapító Szent István-emlékérem és -díj kitüntetésre – jelentette ki Spányi Antal.
Csurgai Horváth József, a városi levéltár igazgatója elmondta: már tizenhetedszer adják át a rangos civil elismerést, amelyet legutóbb, tavaly Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság nyugalmazott perjele kapott.
Müller Cecíliát a kuratórium tagjai idén egyhangúlag javasolták a díjra – tették hozzá. Az elismerést kedden adták át Székesfehérváron.
Több órát várakoznak a szerbek a koronavírustesztet végző laborok előtt, hogy külföldre utazhassanak
Több száz méteres sorok alakultak ki a koronavírustesztet végző laboratóriumok előtt Szerbiában a múlt hét vége óta, amikor Montenegró megnyitotta határait a Szerbiából érkezők előtt. A szerbiai állampolgárok negatív teszt felmutatásával léphetnek be az Adria-parti országba, így azok, akik a nyár utolsó heteiben még nyaralni szeretnének, megrohamozták a laborokat, amelyek előtt akár 12 órát is hajlandóak várni azért, hogy sorra kerüljenek.
Szerbiában keddre az előző napi 29 682-ről 29 782-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Hétfőn három újabb halálos áldozata volt a betegségnek, ezzel a halottak száma 677-re emelkedett. Hónapok óta nem volt ilyen alacsony a napi új fertőzöttek száma, 24 óra alatt csupán 100 fertőzöttet regisztráltak.
Koszovóban egy nap alatt 11 416-ról 11 545-re nőtt az azonosított fertőzöttek és kilenccel 410-re a halálos áldozatok száma. A pristinai közegészségügyi intézet közleménye szerint a járvány kezdete óta elhunytak mindegyikének volt valamilyen krónikus betegsége.
Észak-Macedóniában 24 óra alatt 12 739-ről 12 840-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Hétfőn három halálos áldozata volt a Covid-19-betegségnek, amivel a halottak száma 547-re nőtt. A járvány márciusi kitörése óta nem lehetett időpontot kérni a háziorvosoknál, illetve a kórházakban és rendelőkben, ugyanis minden egészségügyi intézmény a koronavírus-fertőzöttek vizsgálatára és fogadására készült fel. Keddtől ismét lehetővé vált az általános orvosi vizsgálatok előzetes bejelentése.
Montenegróban keddre 4035-ről 4085-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában három halálos áldozata volt a koronavírusnak, így a halottak száma 80-ra nőtt. A koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb szerint ismét kezelhetővé vált a helyzet az országban, a legnagyobb veszélyt viszont a gyülekezési tilalom ellenére megszervezett vallási rendezvények jelentik, egészen pontosan a szerb ortodox egyház istentiszteletei.
Bosznia-Hercegovinában hétfőről keddre 16 029-ről 16 111-re nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma, a halálos áldozatok száma pedig hattal 486-ra emelkedett.
Dömötör: ez lesz az egyik legnépszerűbb konzultáció
Már 1 millió 633 ezren nyilvánítottak véleményt a nemzeti konzultációban, így már most kijelenthető, hogy ez lesz az egyik legnépszerűbb konzultáció – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedd délután a Facebook-oldalán. Dömötör Csaba videójában megjegyezte: ennek oka van. A koronavírus-járvány változatlanul tombol a világban. Az ismert fertőzöttek száma közelíti a 22 milliót, az áldozatok száma pedig a 800 ezret. “Olyan fenyegetésről van szó, amit változatlanul komolyan kell venni” – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: a vírus Magyarországon is jelen van. Akkor tudnak a jövőben is eredményesen küzdeni ellene, ha tudják, hogy a magyarok mely intézkedéseket támogatják, melyek a legfontosabb egyetértési pontok.
Ezt segíti a konzultáció – mondta Dömötör Csaba, aki köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik eddig megosztották, illetve ezután megosztják véleményüket. Erre augusztus 31-ig van lehetőség.
“Minden vélemény számít” – fogalmazott.
Újabb bázist nyit a Wizz Air brit leányvállalata
Újabb bázist nyit a magyar kötődésű Wizz Air diszkont légitársaság brit leányvállalata, a Wizz Air UK London második legnagyobb forgalmú repülőtérén, Gatwicken nyit központot. A légitársaság az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy október 22-től Athénba, Nápolyba, Lanzarotéra és Máltára közlekednek a járatok, amelyeket a bázisra telepített Airbus A321-es fog teljesíteni.
A Wizz Air első repülőgépe 2016-ban szállt fel a londoni Gatwick Repülőtérről, azóta közel 1 millió utast szállított ottani járatain. A most bejelentett járatokkal 450 ezerrel emelkedik a felkínált kapacitás.
A légitársaság már 119 útvonalon és 69 úti célon üzemeltet járatokat összesen 11 egyesült királyságbeli repülőtéren. 2020 áprilisa óta a légitársaság több mint 200 új útvonallal bővítette hálózatát, és a közelmúltban Doncaster Sheffield-ben, Bákóban, Dortmundban, Lvovban, Lárnakában, Milánó-Malpensában, Tiranában és Szentpéterváron jelentett be új bázisokat.
Erősödött kedden a forint
Erősödött kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon. Az euró jegyzése a kora reggeli 349,08 forintról este hét órára 349,00 forintra csökkent. Csökkent a dollár és a svájci frank jegyzése is, a dolláré 293,55-ről 292,48 forintra, a svájci franké pedig 324,24 forintról 323,80 forintra.
A hónap eleje óta a forint az euróval szemben 1,1 százalékkal, a svájci frankkal szemben 1 százalékkal gyengült, a dollárral szemben pedig szinte változatlan árfolyamon áll.
A forint árfolyama jelenleg 5,4 százalékkal áll az év eleji alatt az euróval szemben, 6,2 százalékkal az év eleji alatt a svájci frankkal szemben, de erősödött egy százalékkal a dollárral szemben.
Növelte forgalmát és javította eredményét a DIGI
A második negyedévben előfizetői számának növekedése mellett magasabb bevételre tett szert és növelte működési eredményét a DIGI Communications N.V. internet- és kábeltévé szolgáltató vállalat a csoport honlapján közzétett beszámoló szerint.
A DIGI a júniussal zárult második negyedévben 310 millió euró, az egy évvel korábbi 294,1 millió eurónál 5 százalékkal magasabb értékesítési árbevételt ért el. Az adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) 115,2 millió euró lett, ami 6 százalékkal magasabb az előző évinél, és 37,2 százalékos bevételarányos jövedelmezőséget jelent.
A Kárpát-Medencén kívül Spanyolországban és Olaszországban érdekelt csoport bevétele a legnagyobb mértékben Spanyolországban nőtt, 47 millió euróról 66 millióra. Romániában 188 millióról 189 millióra emelkedett a bevétel, Magyarországon pedig 55 millióról 50 millióra csökkent. A többi piacán az előző évivel megegyező, 6 millió euró bevételt ért el az idei második negyedévben a DIGI.
A csoport legnagyobb piaca – az összes előfizetés 70 százalékával – továbbra is Románia, amely az összes bevétel 61 százalékát és a működési eredmény 75 százalékát termelte ki. A csoport előfizetéseinek (Revenue-Generating Unit, RGU) száma az egy évvel korábbi 15,5 millióról 9 százalékkal 16,9 millióra emelkedett a második negyedév végére.
Az előfizetések száma Spanyolországban 36 százalékkal 2,283 millióra emelkedett, a DIGI piaci részesedése az országban 3 százalékról 4 százalékra emelkedett. Romániában 7 százalékkal 11,865 millióra nőtt az előfizetések száma, Magyarországon viszont július végén a DIGI 2,460 millió előfizetéssel rendelkezett, 1 százalékkal kevesebbel a 2019 június végi 2,476 milliónál.
Egyéb piacokon, ami főként Olaszországot jelenti, az egy évvel korábbi 213 ezerről 245 ezerre növelte az előfizetések számát a második negyedév végére a DIGI. Magyarországon a DIGI az idei második fél évben 50,5 millió euró bevételt termelt, 8,8 százalékkal kisebbet a 2019 második negyedévi 55,4 százaléknál. A működési eredmény 5,6 százalékkal 15,2 millió euróra csökkent 16,1 millió euróról. A bevételarányos jövedelmezőség 30,0 százalékra emelkedett 29,1 százalékról.
Az év első hat hónapjában a magyarországi bevétel 6,9 százalékkal 102,8 millió euróra csökkent az előző évi 110,4 millió euróról. A működési eredmény viszont 26,6 millió euró lett, 3,5 százalékkal magasabb a 2019 első fél évi 25,7 millió eurónál. A bevételarányos jövedelmezőség a tavalyi 23,3 százalékról 25,9 százalékra javult.
Embercsempészt fogtak el a rendőrök Somogyban
Magyarország területére jogellenesen bejutott külföldieket szállított egy szerb férfi Iharosberénynél, a rendőrség kedden hajnalban elfogta és eljárást indított ellene – tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. Azt írták, a járőrök hajnali két órakor a község területén megállítottak egy dán rendszámú gépkocsit, amelynek szerb vezetője kiszállt az autóból és elmenekült.
A járműben a sofőrön kívül 15, személyazonosságát, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét igazolni nem tudó külföldi volt. A magukat szír állampolgárnak valló férfiak jogellenesen jutottak be Magyarország területére – tették hozzá. A rendőrök a 24 éves szerb sofőrt négy óra előtt, nyomkövető kutya segítségével Iharosberényben elfogták, ellene embercsempészet bűntett gyanúja miatt indítottak eljárást.
Tettéért alapesetben egytől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – jegyezték meg.
Lakat T. Károly kapta a Szepesi-díjat, Bodor Ágnes az Östreicher-díjat
Lakat T. Károly sportújságíró vehette át a Szepesi-díjat, Bodor Ágnes iparművész, az idén májusban elhunyt Ladinszky Attila élettársa pedig az Östreicher-díjat – az elismeréseket hatodszor ítélte oda a Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány.
Szöllősi György, a Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány kuratóriumi elnöke a keddi díjátadón – amelyre a Groupama Arénában került sor – emlékeztetett rá, hogy a Szepesi György-díjat 2015 óta évről évre a magyar labdarúgás ügye iránt elkötelezett sportújságíró kapja, míg az Östreicher Emil-díjat olyan hozzátartozó, aki egy már elhunyt, korábbi nagy futballista pályafutását, életét segítette a háttérből a nyugodt családi légkör megteremtésével. Kiemelte, hogy a díjátadást azért időzítették mostanra, mert augusztus 20-án lesz a 75. évfordulója annak, hogy az alapítvány névadója, Puskás Ferenc, az Üllői úton, első válogatott mérkőzésén első gólját lőtte, ami Szepesi György rádióriporteri pályafutásában is az első nemzetek közötti találkozó volt.
Mint elhangzott, az idén 70 éves Lakat T. Károly csaknem félévszádos, többnyire a labdarúgáshoz kötődő, attól elválaszthatatlan írói, szerkesztői, publicisztikai és riporteri munkájával érdemelte ki a Szepesi-díjat. “Könyvei, írásai egyedi hangvételűek, a pusztuló hazai futballkultúrát az események résztvevőjének, elszenvedőjének a személyességével és hitelességével ábrázolja” – olvasható az indoklásban. A sportújságíró korábban a Népsport, a Képes Sport munkatársaként, majd a Nemzeti Sport rovatvezetőjeként, később a Napkelte főszerkesztőjeként dolgozott, tíz könyvet írt.
Bodor Ágnes iparművész – aki 23 éven át volt élettársa Ladinszky Attilának – annak köszönheti az Östreicher-díjat, hogy az emigrációban páratlanul sikeres magyar labdarúgó csatárlegendának – Belga és Spanyol Kupa-győztes, belga bajnok és gólkirály – hazatérése után a szeretetben eltöltött évtizedek alatt nyugodt légkört teremtett. Az indoklásban szerepel még, hogy az élete utolsó éveit itthon töltő, megbékélő világvándor társaként hatalmas türelmet tanúsított.
Az alapítványtevő Puskás Ferencné szándéka szerint mindkét díj egymillió forintos pénzjutalommal jár, amelyet idén a Provident Pénzügyi Zrt. biztosított.
Nagy Ádám célja a feljutás a Premier League-be
Nagy Ádám célja, hogy az angol másodosztályban szereplő Bristol City labdarúgócsapatával a következő szezonban feljusson a Premier League-be. A 25 éves válogatott középpályás ezt az M4 Sport Sporthíradóban mondta, hozzátéve, a Championshipben eltöltött első szezonjában sokat tanult, az igazi áttörést azonban az előtte álló második idényben várja. “Az elsődleges, amiért ide igazoltam, az volt, hogy feljussunk a Premier League-be. Az első szezon felemásra sikeredett, hiszen a koronavírus-járványt követő leállás előtt még a rájátszás közelében voltunk, az újraindulás után viszont három rossz meccs következett, és máris a tabella közepén találtuk magukat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az elkövetett hibákat ki fogjuk tudni javítani, és akár közvetlenül is sikerülhet a feljutás” – nyilatkozta a 36-szoros válogatott futballista.
Nagy Ádám megjegyezte, az angol másodosztályú bajnokság sorsolása még nem készült el, de várhatóan szeptember 12-én rajtol majd a liga. Ez azt jelenti, hogy szezonbeli első tétmérkőzését alighanem a válogatottban játssza majd, ugyanis a nemzeti csapat szeptember 3-án Törökország, három nappal később pedig Oroszország ellen lép pályára a Nemzetek Ligájában.
“Így a felkészülés utolsó másfél hetét ki fogom hagyni, de közben a válogatottal is fontos mérkőzések várnak ránk. Azért dolgozom keményen, hogy ha meghívót kapok akkor olyan állapotban legyek, amivel segíteni tudom a csapatot” – tette hozzá.
Árpád-ház Program – 2,2 milliárd forintból folytatódnak a székesfehérvári fejlesztések
Az Árpád-ház Program székesfehérvári fejlesztései 2,2 milliárd forintból folytatódnak – közölte kedden Vargha Tamás fideszes országgyűlési képviselőre, az Árpád-ház Programért felelős kormánybiztosra hivatkozva Székesfehérvár önkormányzata. A politikus közösségi oldalán azt írta, hogy a kormány döntése értelmében mostantól a város rendelkezésére áll a forrás, amellyel a program részeként megvalósuló, “Az ország bölcsője” című, kiemelt székesfehérvári alprogram első szakasza lezárható.
A döntésnek köszönhetően befejeződhetnek az Ideiglenes Bazilikatörténeti Kiállítótér és Látogatóközpont kivitelezési munkálatai az egykori Köztársaság Moziban, és megvalósulhat az Aranybulla-emlékmű és környezete méltó helyreállítása. A kormányhatározat értelmében a látogatóközpont kivitelezési munkálataira 1,5 milliárd, a Aranybulla-emlékműre 650 millió forintot kapott a város.
Méhes György-darabbal kezdi a 2020-2021-es évadot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Méhes György Duplakanyar című vígjátékával kezdi a 76. évadját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, amely Gáspárik Attila rendezésében viszi színre az erdélyi író színpadi művét – közölte kedden a teátrum. A színpadra kerülő produkció egy letűnt korra való derűs visszatekintést ígér. Méhes György neve korántsem ismeretlen a marosvásárhelyi közönség számára, hiszen darabjai az 1989-es forradalom előtt igazi csemegének számítottak a romániai magyar színházakban. Az ötvenes évek végétől kezdődően műfordításai mellett több színdarabját is műsorra tűzte a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház.
Gáspárik Attila rendező elmondta, hogy a szerző biztos sikerrecept volt, a 33 névtelen levél, a Mi, férfiak, a Roppant kényes ügy mind garancia volt a teltházas szériákra. A vígjátékok sorában a gyöngyszem a Duplakanyar volt, amelyben egy párttitkár egy autóbaleset miatt kerül kórházba. A darabban számtalan utalás van az élelmiszerhiányra, az orvosoknak adott borítékra, a kórházi ágyhiányra. A rendező szerint a darab legfőképpen a színészek számára biztosított bravúros játéklehetőséget.
Emlékeztetett, hogy harminc év alatt Méhes György teljesen eltűnt az erdélyi színházak színpadairól, ezért most újabb esélyt adnak, és megvizsgálják, “ki tudjuk-e önfeledten nevetni a nem túl vidám múltunkat egy fiatal színészgeneráció játékában” – mondta a rendező.
(MTI, címlapfotó: MTI/Vasvári Tamás)