Megújult debreceni Dósa nádor tér
(MTI/Czeglédi Zsolt)
(MTI/Czeglédi Zsolt)
Palkovics: erősíteni kell a magyar tulajdonú vállalkozásokat
Szükség van arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a tavasszal leálló gazdaság újból magasabb fokozatba kapcsoljon, ehhez pedig meg kell erősíteni a magyar tulajdonú vállalkozásokat, ezáltal Magyarország megerősödve kerülhet ki a vírus okozta válságból – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter szombaton Lentiben. Palkovics László a város felújított inkubátorházának avatásán azt mondta, hogy a kormány a most záruló európai uniós elszámolási időszakban is a gazdaság fejlesztését tartotta elsődlegesnek, és ez hasonlóan alakul a következő hét évben is.
A 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklusban a rendelkezésre álló 52 milliárd euró uniós forrás 33 százalékát a gazdaságfejlesztésre, főként a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére szánja Magyarország – közölte a miniszter. Felidézte, hogy tavaly 5 százalékos gazdasági növekedést ért el az ország, és az idei első negyedévben is 2 százalék volt a bővülés, a júniusi mélypont után pedig ismét növekszik a foglalkoztatottság. A válság által egyik leginkább érintett ágazat, a turizmus tavaly 11 százalékkal részesedett a GDP-ből, ezért is kiemelt terület, de szükséges, hogy többlábúvá váljon a magyar gazdaság – mondta.
A magyar tulajdonú vállalkozásokra kell építenünk, mert ezek bizonyosan Magyarországon képzelik el a jövőjüket, de a kormány és az Európai Unió partnerségi megállapodása is célként fogalmazta meg a kkv-k megerősítését. Ennek egyik eleme az inkubációs szolgáltatások terjesztése, vagyis a Lentiben felújítotthoz hasonló inkubátorházak fejlesztésén keresztül a vállalkozói hajlandóság, az önfoglalkoztatás és az innovatív vállalkozói szemléletmód erősítése – fogalmazott Palkovics László.
Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos arra emlékeztetett, hogy a második világháború után a határ menti terület nagyon sokat szenvedett, nem kapott lehetőséget fejlesztésekre, ami a mai napig tapasztalható hátrányokat okozott. A horvát, a szlovén és az osztrák határ közelségét azonban előnnyé lehet változtatni, hogy akik vállalkozni, tanulni, élni szeretnének ebben a térségben, megtalálják a lehetőségeiket – mondta.
Horváth László, Lenti polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta: közel 20 éve épült az inkubátorház, amelyet csaknem 227 millió forint beruházással újítottak most fel. A város mintegy 8 millió forint önerőt használt fel, a fennmaradó összeget pályázaton nyerték el.
A beruházás részeként kívül és belül is teljesen felújították, korszerűsítették és energiafelhasználás szempontjából is hatékonyabbá tették az épületet, annak nyílászáróit és fűtési rendszerét, illetve új közösségi tereket hoztak létre. Az épület előtt 32 parkolóhelyet, valamint két elektromosautó-töltő pontot is kialakítottak. Reményeik szerint 12 induló vállalkozás fejlődéséhez járulhat hozzá az intézmény – tette hozzá a polgármester.
Koronavírus – Ismét sorozatban dönt rekordokat Ukrajnában az új betegek száma
Egyre gyorsuló ütemben terjed a koronavírus-fertőzés Ukrajnában, harmadik egymást követő napon döntötte meg az új betegek száma a korábbi rekordot, meghaladva az 1800-at, a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma pedig velük együtt már csaknem elérte a 90 ezret – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által szombaton közzétett adatokból, amelyeket az egészségügyi miniszter is megerősített szokásos napi tájékoztatóján.
Az elmúlt napban az igazolt fertőzöttek száma 1847 új esettel 89 719-re, az elhunytaké pedig 33 újabb halálos áldozattal 2044-re nőtt, miközben eddig 47 430-an gyógyultak meg, közülük előző nap 633-an. Jelenleg 40 245 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 1181-gyel nőtt egy nap alatt. A mostani rekordnövekmény előtt csütörtökön 1732, szerdán 1592 új fertőzéses esetet jegyeztek fel Ukrajnában.
A legtöbb új beteget, 254-et ismét a keleti országrészben lévő Harkiv megyéből jelentették, továbbá rekordszámút, 232-t az ország második legfertőzöttebb területének számító fővárosból, Kijevből. Utóbbiban az igazolt fertőzöttek száma velük együtt elérte a 10 392-t, az elhunytak száma egy újabb áldozattal 151-re nőtt. A legtöbb halálesetet, hatot az ország lefertőzöttebb régiójában, a nyugat-ukrajnai Lviv megyében regisztrálták, ahol az igazolt fertőzöttek száma 11 824-re, az elhunytaké 324-re emelkedett.
Kárpátalján az elmúlt napban négy újabb halálos áldozattal 234-re nőtt az elhunytak száma, az azonosított fertőzötteké pedig 6170-re emelkedett.
Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter közölte, hogy Kijevben és két nyugat-ukrajnai régióban, Lviv és a romániai határnál lévő Csernyivci megyékben haladta meg eddig a kórházi ágyak leterheltsége a kritikus 50 százalékot azokban az egészségügyi intézményekben, amelyeket a koronavírusos betegek fogadására jelöltek ki. Hozzátette, hogy országosan az ágyak leterheltsége átlagosan 24 százalék.
Közölte, hogy az elmúlt napon is igen sok, 333 Covid-19-beteget kellett kórházba szállítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg 5754 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, 1819-cel többet, mint egy hónappal ezelőtt.
A szeptemberi iskolakezdésről azt mondta, hogy csak a vörös zónába sorolt településeken, illetve régiókban tervezik bezáratni az iskolákat. A hónap elején bevezetett karanténrendszer szerint négy színes, zöld, sárga, narancs és vörös zónára osztják az országot az adott régióban lévő járványhelyzet alapján, amelyet hetente vizsgál felül a kormányzat. Beszámolt még arról, hogy előző nap 39 189 tesztet végeztek el az országban, ebből 20 929 PCR-tesztet és 18 210 antitestszűrést.
Enyhe földrengés volt Tolnában
Enyhe földrengés volt szombat kora este Tolna megyében – közölte honlapján a katasztrófavédelem.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tájékoztatása alapján azt írták, hogy a Richter-skála szerinti 2,4 magnitudójú földrengés 18 óra 43 perckor keletkezett Pincehely közelében, mintegy 5 kilométeres mélységben. A rengést a lakosság érzékelte, károkról nem érkezett bejelentés.
Gyopáros: mintegy nyolcszáz településen nyertek forrást egyházi közösségi terek fejlesztésére a Magyar falu programban
Mintegy nyolcszáz település egyházközössége több mint 12 milliárd forint értékben nyert forrást egyházi közösségi terek fejlesztésére a Magyar falu programban tavaly és idén – hangoztatta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton Rábaszentandráson.
(MTI/Krizsán Csaba)
Gyopáros Alpár a helyi evangélikus gyülekezet közösségi terének átadó ünnepségén elmondta, hogy ebben a pályázati konstrukcióban kifejezetten a történelmi egyházak voltak a kedvezményezettek, mert a falvakban a közösségi élet szervezésében fontos szerepük van. Kiemelte, hogy országszerte mintegy hetven evangélikus gyülekezet majdnem egymilliárd forintot nyert ebben a pályázatban. lmondta, hogy mielőtt a Magyar falu programot meghirdették, felmérést készítettek a fiatalok körében arról, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a falvakban maradásra vagy visszaköltözésre ösztönzik őket. Tízből hét válaszadó a helyi közösségi élet hiányát jelölte meg. A kormány épp ezért az első pályázati kiírásban az egyházi közösségi élet fellendítésére írt ki pályázatot közösségi terek fejlesztésére.
(MTI/Krizsán Csaba)
Gyopáros Alpár kitért arra, hogy Magyarországon és az egész világon pap- és lelkészhiány van, nem ritka, hogy egy vidéki plébános vagy lelkész hat-hét településen is szolgál, emiatt nem marad ideje a közösségszervezés hagyományos feladatára. Ezért a program keretében közösségszervező személy foglakoztatását is támogatják. A kormánybiztos beszélt arról is, hogy Rábaszentandráson az evangélikus gyülekezet 23 millió forint támogatást nyert a programban, nemcsak a helyi közösségi tér kialakítására, hanem program- és rendezvényszervezésre, kisértékű eszközbeszerzésre, valamint közösségszervező foglalkoztatására is.
Élő közösségbe, jó helyre került a támogatás – fogalmazott Gyopáros Alpár. Elmondása szerint a település a Magyar falu program pályázatain mintegy hatvanmillió forintot nyert.
Szakértő: megugrott az érdeklődés a kiadó nyaralók iránt
Megugrott az érdeklődés a kiadó nyaralók iránt – mondta az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában. Balogh László kiemelte: az emelkedés főleg a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhülési időszakában volt látványos. Májusban 70 százalékkal több érdeklődés érkezett a kiadó nyaralók iránt, mint egy évvel korábban, és ez a többlet júniusban is 50 százalék volt.
A szakértő szerint a szoba- és apartmankiadással foglalkozó szállástulajdonosok is jó helyzetben vannak a belföldi turizmus felpörgésével, mert szinte soha nem látott a kereslet a szálláshelyek iránt a tópartokon, de megtalálhatják számításaikat az ingatlanjaikat hosszú távra kiadó tulajdonosok is. A nyaralók, házak és lakások kiadása egyre nagyobb szeletet képvisel a tóparti ingatlanok piacán – mondta. A bérleti díjakban Balogh László szerint nagy különbség van aközött, hogy egész évre vagy csak a szezonra adják ki az ingatlanokat.
Aki még a szezon előtt, március-áprilisban nézelődött, az északi parton körülbelül havi 200 ezer forintért tudott bérelni egy átlagos nyaralót, a déli parton ugyanezt 140-150 ezer forintért kapta meg. A nyári csúcson az északi parton 240-250 ezer, a délin 200-220 ezer forint a nyaralók havi átlagos bérleti díja – tette hozzá. Hangsúlyozta: a Balatonnál egyértelműen megfigyelhető a fokozott érdeklődés a kiadó nyaralók iránt, és a Velencei-tónál is megjelentek a bérlők, a Tisza-tónál azonban még nem jellemző ez a tendencia.
Hozzátette: ennek oka lehet az is, hogy az ingatlanok ára nagy különbséget mutat az egyes tavaknál. Míg a Balatonnál és a Velencei-tónál 20-30 millió forint alatt nem lehet nyaralót vásárolni a tóparti településeken, a Tisza-tónál akár tízmillió forintért megkapható egy nyaraló, ezért ott sokan inkább vásárolnak a bérlés helyett – mondta Balogh László. A változások akár át is rajzolhatják a pihenési szokásokat a jövőben. A szakértő szerint a koronavírus-járvány korlátozásai rámutattak arra, hogy akik távmunkában dolgoznak, azoknak teljesen mindegy, hogy egy belvárosi lakásból, vagy a Balaton partjáról végzik ezt a tevékenységet, így megnövekedhet az igény a hosszabb vagy középtávra kiadó nyaralók iránt is.
Vonattal ütközött egy autó Győrnél, a balesetben egy ember meghalt
InterCity vonttal ütközött egy személyautó szombaton Győrben, a Tarkarét utcai vasúti átjáróban, a balesetben egy ember meghalt – tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t. Ruskáné Takács Anita elmondta, hogy a vonat maga alá gyűrte az autót.
A Mávinform honlapján azt közölte, hogy egy Grazból Budapestre tartó InterCityvel ütközött az autó. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. vonalán Győr és Ikrény között szünetel a forgalom, az utasokat pótlóbuszok szállítják, emiatt késésekre kell számítani.
Húszmillió forintot csaltak ki egy idős asszonytól, a rendőrök elfogták az egyik elkövetőt
“Unokázós” csalók húszmillió forintot csaltak ki egy idős asszonytól, a budapesti rendőrök összehangolt akcióval elfogták az egyik, 74 éves elkövetőt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon szombaton. A telefonáló csaló rendőrnek adta ki magát, és egy bajba került rokonra hivatkozva kért pénzt.
A közleményben ismertetik: a XIII. kerületi rendőrök július 28. óta nyomoztak az akkor még ismeretlen férfi ellen, aki elfogásáig három másik idős nyugdíjastól is megszerezte megtakarított pénzét, családi ékszereit. A bűncselekmények elkövetésével gyanúsítható J. Lászlót a nyomozók két hét alatt azonosították. A rendőrség tájékoztatása szerint az áldozatokat J. László jelenleg még ismeretlen társa hívta fel vezetékes telefonjukon, és az idősek megtévesztésére minden esetben ugyanazt a sémát alkalmazta: a férfi a beszélgetés során rendőrnek adta ki magát, majd azt állította, hogy egyik családtagjuk súlyos balesetet okozott, és azért, hogy ne kerüljön börtönbe, óvadékot kell fizetniük. Az álrendőr a beszélgetés közben kifaggatta az időseket családtagjaikról, így sokszor maguk a sértettek árultak el olyan információkat, amelyet a csalók a beszélgetés során felhasználtak, hogy még hitelesebbé tegyék a kitalált történetet.
Az áldozatok meggyőzése érdekében volt, hogy a hívó átadta a telefont mellette lévő társának, aki a sértettektől megszerzett információkat felhasználva eljátszotta a bajba került rokont. Így a stressztől és a jól koreografált történettől az idősekben fel sem merült a gyanú, hogy egy megszervezett csalás áldozatai lettek – írta a rendőrség. A telefonáló, miután meggyőzte a sértetteket, társát, J. Lászlót az idősek lakcímére vagy egy megbeszélt találkozási helyre irányította, ahol a férfi a pénzt és az ékszereket átvette. A BRFK unokázós nyomozócsoportja a zseblopási alosztály nyomozóival közösen kedden fogta el J. Lászlót Budapesten a II. kerületben, azután, hogy átvette a húszmillió forint értékű valutát és ékszereket. Előállítását követően négy rendbeli csalás miatt hallgatták ki gyanúsítottként, és őrizetbe vették. A bíróság pénteken elrendelte a férfi bűnügyi felügyeletét, még ismeretlen társai ellen jelenleg is nyomoz a rendőrség. A közlemény kitér arra, hogy a nyomozók hiánytalanul visszaadták a szintén 76 éves megkárosított nőnek a közel 20 millió forint értékű valutát és ékszereket.
(MTI)