Németh Szilárd: a világ sorsát döntően meghatározó összecsapás volt a “visztulai csoda”

A mértékadó hadtörténeti szakirodalom szerint az 1920-as “visztulai csoda” a világ sorsát döntően meghatározó tíz összecsapás közé tartozik – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszudvarán. Németh Szilárd a Magyarország és a “visztulai csoda” – magyar segítség a lengyel-bolsevik háborúban című kiállítás megnyitóján azt mondta: száz esztendeje két világ ütközött meg egymással.

Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka (b) tárlatvezetésével Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (b2) és Jerzy Snopek lengyel nagykövet (j3) megtekinti a Magyarország és a “visztulai csoda” – magyar segítség a lengyel-bolsevik háborúban címû kiállítást a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2020. augusztus 15-én.
(MTI/Soós Lajos)



“A keresztény-nemzeti-polgári civilizáció, a sok évszázados európai örökségével felvértezve állt szemben az internacionalista baloldal diktatórikus, birodalmi törekvéseivel” – fogalmazott, megjegyezve: “pontosan úgy, mint napjainkban”. A magyar és a lengyel nép most is mindent megtesz “határaink, keresztény értékeink, nemzeti szuverenitásunk megvédéséért” – jelentette ki az államtitkár. “Nekünk, magyaroknak és lengyel barátainknak is közös célunk, hogy kereszténységünket megbecsülve, egymást tisztelve, egymással szorosan együttműködve, szabad nemzetekként éljünk itt, Európában” – mondta Németh Szilárd.

Az államtitkár szerint “a mai Európában igazi kincs egy ilyen nemzetek közötti testvéri együttműködés, amilyen a lengyel és a magyar nép között alakult ki az elmúlt évszázadokban”. Németh Szilárd kiemelte: “az első világháborúban a vesztesek oldalára került, belpolitikai válságba sodort, majd bolsevik terrort elszenvedni kényszerült, idegen megszállás alá kerülő, területileg-emberileg megcsonkított, gazdaságilag kifosztott és katonailag tönkretett Magyarországnak becsületbeli üggyé vált lengyel barátaink szabadságharcának megsegítése”. Kifejtette: a magyar nemzet a kezdetektől fogva kiállt a lengyelek mellett.

“Gulyáságyú” (tábori, vontatható fõzõkocsi) a Magyarország és a “visztulai csoda” – magyar segítség a lengyel-bolsevik háborúban címû kiállításon a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. (MTI/Soós Lajos)



A magyar kormány 1918-tól mintegy 30 ezer puska, 350 géppuska, 7 millió 200 ezer lőszer, 19 löveg, 23 ezer tüzérségi lőszer és műszaki felszerelés szállításával segítette a lengyeleket. Az utolsó szerelvény 1919. március 22-én indult Lengyelországba. 1919-1920 fordulóján a magyar kormány engedélyezte a legnagyobb múlttal és gyártókapacitással rendelkező hazai hadiüzemnek, a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknek egy több tízmilliós lőszermegrendelés legyártását és Lengyelországba szállítását. A magyar szállítmány 1920. augusztus 12-én érkezett meg.

Augusztus 15-én a lengyel haderő világraszóló győzelmet aratott – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: “a keresztény Lengyelország testvéri magyar segítséggel újra megteremtette államiságát, megvédte nemzeti önállóságát és negyedszázadra megakadályozta Európa bolsevik megszállását”. Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka bizakodásának adott hangot, hogy a kiállítás révén sokan megismerik a történteket, amelyre a magyaroknak “különösen büszkének kell lenniük”.

(MTI/Soós Lajos)



A tárlatot – amelynek megvalósításában a Lengyel Hadtörténeti Múzeum és a budapesti Lengyel Intézet is sokat segített – a tervek szerint Lengyelországban is bemutatják – közölte az ezredes. Jerzy Snopek lengyel nagykövet úgy fogalmazott: “a magyar nemzet az egyetlen olyan nemzet, amelyre minden pillanatban számíthatunk”.

Ez a csata azért is fontos, mert megállította a “bolsevizmus, a kommunizmus offenzíváját” – emelte ki a nagykövet, aki arról is beszámolt, hogy Lengyelországban hamarosan emlékparkot avatnak a “visztulai csoda” emlékére. Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik.

(MTI / címlapkép: MTI/Soós Lajos)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük