Venezuelai forgatókönyv: Cihanouszkaja 10,9 százalékkal elnöknek tartja magát
Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt elhagyta Fehéroroszországot, és Litvániában tartózkodik – írta Linas Linkevicius litván külügyminiszter a Twitteren kedden, hangsúlyozva, hogy Cihanouszkaja Litvániában biztonságban van. Olga Kovalkova, Cihanouszkaja egyik kampányképviselője a Tut.by hírügynökségnek elmondta, hogy az ellenzéki elnökjelölt külföldre távozását a fehérorosz hatóságok bonyolították le. Kovalkova azt mondta, hogy a politikusnak, aki a korábban őrizetbe vett stábfőnökével, Marija Morozzal együtt utazott el, “nem volt más választása”, de “csapatának egy része továbbra is túsz marad”
Maga Cihanuouszkaja a YouTube-on videoüzenetet tett közzé, amelyben arról beszélt, hogy “önként” hozta meg “nagyon nehéz” döntését, amit azonban konkrétan nem indokolt meg.
“Tudom, hogy sokan megértenek, sokan elítélnek és sokan meggyűlölnek. De tudják, ne adja Isten, hogy bárki ilyen választás elé kerüljön, mint én” – mondta a szemmel láthatóan erősen felzaklatott állapotban lévő asszony. “Ezért, emberek, arra kérem önöket, hogy vigyázzanak magukra. Egyetlen élet sem ér annyit, mint ami most történik” – tette hozzá a jelölt, aki elismerte hogy “gyenge nő” maradt, holott úgy gondolta, hogy a kampány megedzette.
Hétfőn Valerij Vakulcsik, a fehérorosz Állambiztonsági Bizottság (KGB) vezetője bejelentette, hogy 120 fős egységet rendelt ki az egyesült ellenzéki kampánystáb védelmére, mert úgy értesültek a testülettől és egy elfogott üzenetből is, hogy merénylet készül Cihanouszkaja ellen.
A politikusnőt csapata azóta nem tudta elérni, hogy hétfőn elhagyta a választási bizottság épületét. Az ellenzéki elnökjelölt azért kereste fel a hivatalt, hogy több választókerületben a szavazatok újraszámlálását vagy a voksolás megismétlését követelje. Az ellenzéki jelölt bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazókörzetekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.
A választási bizottság előzetes eredményei alapján Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett a vasárnapi elnökválasztáson. A részvételi arány 84 százalékos volt – amely igen komoly társadalmi támogatottságot jelez (a szerk.). A végeredményt augusztus 14-én teszik közzé.
Cihanouszkaja (általa feltételezett, bizonyítékokkal alá nem támasztott) választási csalásra hivatkozott, és leszögezte: nem fogadja el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének. A 37 éves angoltanárnő, aki néhány hét alatt vált a fehérorosz ellenzék vezéralakjává, egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy hazájában marad, és tovább küzd a hatalom ellen. Két gyermeke már külföldön tartózkodik, férje Szjarhej Cihanouszki, kormánykritikus vlogger (köztörvényes bűnökért – a szerk.) börtönben ül. A litván külügyminiszter hétfőn aggodalmát fejezte ki az asszony biztonságáért.
Litvánia, amely – Fehéroroszországhoz hasonlóan – egykor szovjet tagköztársaság volt, ma az Európai Unió és a NATO tagja. Más országok belügyeibe avatkozva az ország gyakran ad menedéket a fehérorosz vagy az orosz ellenzék tagjainak. Vasárnap és hétfő este országszerte erőszakos tüntetések robbantak ki. Ezekben legkevesebb egy tiltakozó életét vesztette, sokan megsebesültek, sok randalírozót őrizetbe vettek. Cihanouszkaja provokációtól tartva – vagy inkább félelmében – kijelentette, hogy nem vesz részt a megmozdulásokon.
Lukasenka ellenfelei keddre országos sztrájkot hirdettek az állami szférában, hogy megbénítsák a hatalmi rendszer működését. Kérdés, hogy alig 11%-os támogatottsággal mennyit érhetnek el – és mennyi joguk van hozzá ennyire alacsony társadalmi támogatottsággal. Csak remélhetjük, hogy Fehéroroszországban nem uralkodik el az erőszak. Az elmúlt évek hathatós külföldi támogatással megvalósult kríziseinek tapasztalatai – Ukrajna, Grúzia, Venezuela, Bolívia – véres folytatást ígérnek.
A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el.
Elkezdődött
Az Egyesült Államok nagyon aggódik a fehéroroszországi fejlemények miatt, és továbbra is mindent megtesz az ottani civilek, a tüntetők védelme érdekében – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán Prágában sajtóértekezleten, miután munkaebéd keretében Andrej Babis cseh kormányfővel tárgyalt.
“Nagyon aggódunk, mert a választások nem voltak szabadok és igazságosak” – szögezte le kérdésre válaszolva Pompeo. Szerinte az Egyesült Államok már felszólította a fehérorosz hatóságokat, hogy ne alkalmazzanak erőszakot a civil tüntetők ellen, s ez az álláspontja változatlan. “Azt akarjuk, hogy a fehérorosz emberek is olyan szabadságban éljenek, mint mi” – tette hozzá a miniszter.
Andrej Babis “sokkolónak, botrányosnak” minősítette a fehéroroszországi fejleményeket, szerinte a tüntetők elleni erőszak alkalmazása “elfogadhatatlan”. “Bízom abban, hogy az Európai Unió a fehéroroszországi fejleményekkel kapcsolatban nem marad csak a nyilatkozatok szintjén, hanem konkrét lépéseket tesz az ottani rendszer ellen” – hangsúlyozta a cseh kormányfő.
Mike Pompeo és Andrej Babis egyetértettek abban, hogy Oroszország igyekszik megsemmisíteni a demokráciát, és szétverni a nyugati szövetségi rendszert. “Moszkva nem fog sikerrel járni, a szabadság győzni fog” – mondta az amerikai tárcavezető újságíróknak. Kifejezte meggyőződését, hogy Csehország mindig jól fog dönteni, ha az autoriter rendszer és a demokrácia között kell választania. Később hozzátette, hogy Kína célja szintén a nyugati demokráciák megsemmisítése.
“Az amerikai külügyminiszter megalapozatlanul támadja és becsmérli Kínát, hogy ellentéteket szítson Kína és más államok között” – reagált Kína prágai nagykövetsége Pompeo ezen kijelentéseire. A miniszter több ízben is nagyon élesen bírálta Pekinget, s egyebek között azzal vádolta, hogy világuralomra törekszik. “Pompeo kijelentései tele vannak ideológiai előítéletekkel, a hidegháborúra emlékeztetnek, és ellentétben vannak korunkkal” – szögezte le nyilatkozatában a Kína kínai nagykövetsége.
Andrej Babis úgy fogalmazott, hogy a cseh-amerikai viszony jelenleg rendkívül jó. Kijelentette: a munkaebéd keretében ismertette Pompeóval a visegrádi csoport működését is. “Európa nemcsak Németország vagy Franciaország, sokkal szélesebb. Beletartoznak a V4-ek is” – mondta a cseh kormányfő újságíróknak. A cseh kormányfő szerint a felek véleményt cseréltek a Dukovany atomerőmű tervezett bővítéséről is. A mintegy 250 milliárd koronás projekt iránt több külföldi vállalat, köztük az amerikai Westinghouse, valamint egy-egy orosz és kínai cég is érdeklődik.
“Amennyiben Oroszországnak lényegesebb befolyása lenne az atomerőmű bővítésére, az talán Csehország függetlenségét is alááshatná” – vélekedett Pompeo. Babis ezzel összefüggésben csak annyit jegyzett meg, hogy a tervezett két új energiablokk megépítésére nemzetközi pályázatot írnak ki. Ami a biztonsági kérdéseket illeti, Pompeo szerint Csehország és az Egyesült Államok együttműködése nagyon jó, “egy csapatot” alkotnak. “Készek vagyunk segíteni. Ha valaki veszélyeztetni fogja önöket, akkor az önök oldalára állunk. Tudjuk, hogy a demokráciát fogják választani” – tette hozzá Pompeo.
Az amerikai külügyminiszter délután rövid beszédet mondott a cseh parlamenti felsőházban, a szenátusban, és fogadta őt Milos Zeman cseh államfő is. A prágai sajtó szerint alapvetően udvariassági látogatásról volt szó. “Milos Zeman a beszélgetés során felhívta Pompeo figyelmét arra, hogy a nagyhatalmaknak össze kellene fogniuk a nemzetközi terrorizmus elleni harcban” – mondta a találkozó után Andrej Babis. Csehország az amerikai külügyminiszter többnapos közép-európai körútjának első állomása. Mike Pompeo Prágából csütörtökön Szlovéniába utazik, majd Ausztriába és Lengyelországba látogat.
… és folytatódott
Von der Leyen: szankciókra van szükség a demokratikus értékek és az emberi jogok megsértőivel szemben
További szankciók meghozatalára van szükség azokkal szemben, akik megsértették a demokratikus értékeket vagy visszaéltek az emberi jogokkal Fehéroroszországban – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását megelőzően pénteken. Von der Leyen Twitter-üzenetben reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagországainak péntek délután, videókonferencia keretében tanácskozó külügyminiszterei vitájuk során kinyilvánítják a fehérorosz nép alapvető szabadságokhoz és demokráciához fűződő jogainak uniós támogatását.
Rendkívüli ülést tartanak pénteken az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei a hétvégi fehéroroszországi elnökválasztás nyomán kialakult állapotokkal, a libanoni robbanást követő fejleményekkel, a Földközi-tenger keleti medencéjében zajló török szénhidrogén-kutatásokkal, valamint a venezuelai helyezettel kapcsolatban. Információk szerint a miniszterek újabb szankciók kiterjesztéséről tárgyalhatnak a Fehéroroszországban vasárnap tartott elnökválasztást követő megmozdulások résztvevőivel szembeni erőszak alkalmazásáért, az indokolatlan letartóztatásokért, valamint a választási eredmények vélt hamisításáért felelős személyek ellen. Noha a videokonferencia nem tesz lehetővé szankciós határozatok meghozatalát, diplomáciai források szerint előkészíthetik őket, felgyorsítva a konkrét intézkedések elfogadásának folyamatát.
Jöhetnek a szankciók is – a demokrácia nevében, demokratikus felhatalmazás nélkül
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken abban állapodtak meg, hogy szankciókat készítenek elő a fehéroroszországi választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen – közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken. Josep Borrell az uniós külügyi tanács videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülését követően közzétett Twitter-üzenetében kijelentette: az Európai Unió nem fogadja el a vasárnap tartott választás eredményét.
Diplomáciai források szerint a Fehéroroszországot érintő, a felelősök elleni célzott szankciók meghozatalának szükségességével kapcsolatban a miniszterek között egyetértés mutatkozott. A később meghozandó tényleges korlátozó intézkedéseket a tagállamok képviselőinek személyes jelenléttel tartott külügyi tanácsülésen, egyhangúlag jóvá kell hagyniuk – tették hozzá. Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere újságíróknak nyilatkozva megerősítette: a tanácskozáson mindenki egyetértett azzal, hogy megbízást adhatnak új szankciós határozatok előkészítésére.
Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy országa “teljes mértékben elkötelezett” a célzott büntetőintézkedések meghozatala mellett a fehérorosz nép jogainak és szabadságának támogatása érdekében.
A pénteken bejelentett hivatalos végeredmény szerint a múlt vasárnapi elnökválasztást Aljakszandr Lukasenka jelenlegi elnök nyerte a szavazatok 80,1 százalékával. Legfőbb ellenlábasa, Szvjatlana Cihanouszkaja a voksok 10,12 százalékát kapta. Fehéroroszországban a választás óta minden nap az utcára vonulnak az emberek, tüntetéseket jelentettek Minszkből, Grodnóból, Bresztből és más városokból is. A hatóságok országszerte több ezer ember vettek őrizetbe, és két tüntető halálának a hírét erősítették meg.
A pénteki értekezlet további témái közül Borrell kiemelte, hogy az EU teljes szolidaritásáról biztosította Görögországot és Ciprust. Továbbá felszólította Törökországot, hogy azonnal szüntesse be a helyzet elmérgesedését okozó, a Földközi-tenger keleti térségében végzett nyersanyagkutatásra irányuló tevékenységét, és kötelezze el magát a párbeszéd folytatása mellett. Törökország nemrégiben újból geológiai kutatóhajókat irányított a Földközi-tenger keleti medencéjébe, hogy a Görögországhoz is közel eső tengerrész alatti földgázkészlet kitermelését előkészítse. A területre mindkét ország hadihajókat vezényelt.
Az Európai Bizottság késő este kiadott közleménye szerint a Bejrútban múlt héten bekövetkezett kettős robbanást követően kialakult politikai helyzettel összefüggésben a miniszterek megismételték annak fontosságát, hogy a libanoni hatóságok a leggyorsabban reagáljanak a kialakult gazdasági és társadalmi válságra, valamint fordítsanak figyelmet a bizalomépítésre a Nemzetközi Valutaalappal tervezett megállapodás létrehozásával. Hozzátették, az illetékes hatóságoknak független és hiteles vizsgálatot kell folytatniuk a kikötőben történt, 178 ember halálával és több mint hatezer sérülttel járó robbanás felelőseinek megállapítására.
Venezuelával összefüggésben, különös tekintettel a közelgő törvényhozási választásokra az Európai Unió megerősítette a dél-amerikai ország politikai szereplőinek közös megoldást célzó erőfeszítéseinek támogatását. Mint közölték, a támogatás magában foglalhatja az uniós választási megfigyelők küldését abban az esetben, ha a választások hitelességének és átláthatóságának minimális feltételei megvalósulnak.
A Bolíviában kialakult, a szeptember 6-ra kitűzött választások októberre halasztása miatt több napja tartó tiltakozások okozta politikai állapotokra reagálva a miniszterek a békés párbeszéd szükségességére hívták fel a figyelmet, valamint arra, hogy minden szereplőnek a koronavírus okozta nehézségek megoldására kell összpontosítania az emberéletek védelme érdekében.
(MTI nyomán / Dél-amerikai Magyar Hírlap – Lantos, képek: képernyőfelvételek a Lengyelországból sugárzó, belorusz nyelvű műholdas Belsat TV adásából)