Szellemi Tulajdon Hivatala: nemzetgazdasági érdek a magyar borok oltalmazása

Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – közölte a hivatal elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és Sebestyén Csilla nemzetközi borakadémikus a hazai borok védelméről tartott budapesti sajtótájékoztatón 2020. augusztus 10-én. Évente 150-180 borászatokkal összefüggő védjegykérelem érkezik a hivatalhoz, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre és a logóra. Nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat.
(MTI/Szigetváry Zsolt)

Pomázi Gyula szerint a minőség mellett fontos, hogy a magyar borokat, borászati technológiákat piaci oltalmak is védjék. Az SZTNH tíz olyan oltalmi formát biztosít a hazai borászatok számára, amely valamilyen formában meg tudja védeni az adott terméket, illetve az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdont. Hatáskörük kiterjed a növényfajta oltalomtól kezdve egészen a különböző szőlészeti-borászati technológiákhoz, berendezésekhez kapcsolódó használati mintákra, szabadalmi bejelentésekre, valamint védjegyoltalmakra, földrajzi árujelzők mentén megvalósuló oltalmazásokra is – mondta. Évente 150-180, borászatokkal összefüggő védjegykérelem érkezik a hivatalhoz, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre, a logóra – tette hozzá.

Bort töltenek pohárba a hazai borok védelméről tartott budapesti sajtótájékoztatón 2020. augusztus 10-én.
(MTI/Szigetváry Zsolt)



Pomázi Gyula elmondta: a borászatoknak is lehetőségük van arra, hogy az iparjogvédelmi pályázatból igényeljenek forrást, támogatást. Ezáltal díjmentesen vehetők igénybe azon, a hivatal által kínált oltalmazási szolgáltatások, amelyek biztosítják mind a hazai, mind a nemzetközi piacra lépés lehetőségét. Az összes magyar bortermelő vidéken 32 magyar eredetmegjelölést és hat nagy földrajzi árujelző rendszert tartanak számon, ezek értékére mindenképpen vigyázni kell – emelte ki a SZTNH elnöke.

 Kitért arra is, hogy Európában minden ötödik bor hamis, évente 800 milliárd forintnak megfelelő kárt okoz a hamis borok értékesítése az Európai Unió (EU) borágazatának, ez a veszteség a teljes uniós borágazat bevételének az 5 százalékát teszi ki. Az unió tagállamaiban foglalkoznak ezzel a problémával, különösen a nagy borfogyasztó országokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban. Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az EU-ba hamis termékek különböző közvetítő országokon – például Albánián, Marokkón, Hongkongon, Szingapúron vagy Ukrajnán – keresztül. Sebestyén Csilla nemzetközi borakadémikus szerint a borásztársadalom feladata, hogy Magyarország borvidékeit feltegyék a világ bortérképére, ami csak a minőséggel érhető el. Emellett fontos, hogy a fiatalokat kulturált borfogyasztásra neveljék, megmutassák nekik a minőségi borokban rejlő értéket.

Erősödött a forint

Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon hétfőn. Az euró 344,64 forinton forgott este fél hétkor, 1 forint 42 fillérrel csökkent a közös európai fizetőeszköz árfolyama a reggeli 346,06 forinthoz képest. A napi kereskedésben 344,61 és 346,76 forint között mozgott az euró jegyzése.

    A dollár jegyzése a reggeli 293,42 forintról 293,32 forintra csúszott le estére.
    A svájci frankért reggel 321,27 forintot, este pedig 320,52 forintot kellett adni.
    A jent 2,7700 forinton jegyezték este, míg reggel hét órakor 2,7744 forinton.
    A főbb devizák közül az euró 1,1750 dolláron forgott este fél hétkor, 0,31 százalékkal gyengült a pénteki záráshoz képest. A napi kereskedés során az 1,1741 és 1,1801 dollár közötti sávban ingadozott az árfolyam.
    A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0754 frankon jegyezték.
    Egy dollárért 0,9152 frankot adtak, 0,32 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal gyengült a dollár, 105,90 jenen jegyezték hétfő este.

Felülteljesített a magyar tőzsde

    Budapest, 2020. augusztus 10., hétfő (MTI) – A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 350,25 pontos, 0,97 százalékos emelkedéssel, 36 302,78 ponton zárt hétfőn.

    A részvénypiac forgalma 9,2 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az  előző napi záráshoz képest.
    Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy hétfőn felülteljesített a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az európai tőzsdékhez képest, amit különösebb hír nem indokolt.
    Hozzátette, főleg az OTP papírja volt erős a nap folyamán, a bank a múlt hét pénteki gyorsjelentésében a vártnál jobb eredményt közölt, és a cég menedzsmentje optimista a jövővel kapcsolatban.
    A Mol árfolyama 30 forinttal, 1,63 százalékkal 1810 forintra csökkent, 1,2 milliárd forintos forgalomban.
    Az OTP-részvények ára 450 forinttal, 4,31 százalékkal 10 880 forintra emelkedett, forgalmuk 6,2 milliárd forintot tett ki.
    A Magyar Telekom árfolyama 7 forinttal, 1,84 százalékkal 387 forintra nőtt, forgalma 117,0 millió forint volt.
    A Richter-papírok árfolyama 120 forinttal, 1,68 százalékkal 7030 forintra esett, a részvények forgalma 1,2 milliárd forintot ért el.
    A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 3576,54 ponton zárt hétfőn, ez 94,82 pontos, 2,72 százalékos emelkedés a pénteki záráshoz viszonyítva.


Százharmincegy határsértő ellen intézkedtek a rendőrök a hétvégén

131 határsértő ellen intézkedtek a rendőrök és katonák péntektől vasárnapig – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 31, szombaton 21, vasárnap 40 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel, és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron. A román határszakaszon 39 embert fogtak el.

Az elmúlt héten az ország területén 362 határsértőt tartóztattak föl, és kísértek vissza. A megelőző héten – július 27-étől augusztus 2-áig – ez a szám 473 volt. A román és horvát határszakaszon 89 embert fogtak el az elmúlt héten. Embercsempészés miatt 13 gyanúsított ellen indult eljárás – derül ki a rendőrségi összesítésből.

Három határsértőt tartóztattak fel Tiszasziget külterületén.
(police.hu)



Negyvenhárom migránsra bukkantak egy kisteherautóban a hatóságok Szlovéniában

Szlovéniában negyvenhárom pakisztáni és bangladesi migránsra bukkantak a hatóságok egy kisteherautóban, a délnyugat-szlovéniai Sezana közelében – közölte hétfőn a ljubljanai rendőrkapitányság. A gépjárművet egy 39 éves bolgár állampolgár vezette. Az embercsempészt a hatóságok őrizetbe vették és vádat emeltek ellene.

Bár az év első felében, a koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó szigorú intézkedések miatt csökkent a határsértések száma, a szlovén rendőrség arra figyelmeztetett, hogy júliusban és augusztusban ismét nőni kezdett a migrációs nyomás. Míg tavasszal átlagban 500 migránst tartóztattak fel havonta, ez a szám júliusban 2319-re növekedett. A legtöbb illegális bevándorló marokkói és pakisztáni állampolgár, ugyanakkor tavalyhoz képest jelentősen visszaesett az algériai bevándorlók száma – mutatta rá. A Jutarnji List című horvát napilap hétfőn arról írt: a szlovén hatóságok július 31-ig 7049 illegális bevándorlót tartóztattak fel, ami mindössze százzal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Horvátországba 4695 bevándorlót toloncoltak vissza a szlovén rendőrök.

Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a lapnak úgy nyilatkozott: jelenleg 14 százalékkal nagyobb az illegális határátlépések száma, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Mint mondta, nem várható, hogy csökken a migrációs nyomás a határokon, miután a szerb és boszniai hatóságok a koronavírus-járvány megfékezésére hozott szigorítások enyhítése után ismét nem ellenőrzik a migránsok mozgását a befogadóközpontokon kívül.

Suhret Fazlic, a horvát határhoz közeli boszniai Bihac polgármestere a napokban arról számolt be, hogy a városban, de az egész Una-Szanai kantonban (megyében) az eddigi legrosszabb helyzet alakult ki a migránsok nagy száma miatt. Hozzátette: a megyében jelenleg hétezer migráns tartózkodik, és csak a felének van hely a befogadóközpontokban, négyezren Bihac, Cazina és Velika Kladusa utcáin kóborolnak és a szabadban vertek sátort. A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni, mert a nyugat-balkáni államokat nem tekintik célországnak.

Égett egy raktár Csepelen, ahol pirotechnikai eszközöket tároltak

Kigyulladt egy raktár Csepelen, a Színesfém utcában hétfő hajnalban, ahol akkumulátorokat és pirotechnikai eszközöket tároltak – tájékoztatta a katasztrófavédelem az MTI-t. A közlemény szerint az épület földszintje égett, ahol akkumulátorok voltak, és a tűz miatt ezek közül több is felrobbant.

Mint írták, a gyors és szakszerű tűzoltásnak köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy a lángok továbbterjedjenek a pinceszintre, ahol a pirotechnikai eszközöket tárolták.

Magyarország rendezi idén az egyetlen országúti kerékpáros junior vk-futamot

Az idei egyetlen junior világkupa-futamot Magyarországon rendezik meg az országúti kerékpárosok számára augusztus 26-28-án. A szervezők hétfői közleménye kiemelte: az eredeti tervek szerint Csehország, a Koreai Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Kanada, Luxemburg, Németország és Svájc is otthont adott volna egy vagy több világkupa-fordulónak, azonban a koronavírus-járvány miatt március közepén félbeszakított szezon folytatásaként újratervezett versenynaptárba már csak a nyíregyházi központú háromnapos viadal került be.

A Magyarországra először ellátogató, Visegrad 4 Juniors néven sorra kerülő vk-futam – amelyen válogatottak és regionális csapatok vesznek részt – három mezőnyversenyből és egy egyéni időfutamból áll. Országúti kerékpáros világverseny ezt megelőzően 1928-ban volt Magyarországon, amikor világbajnokságot rendeztek.
    
A verseny programja:

augusztus 26. (szerda): 1. szakasz, Vásárosnamény-Nyíregyháza, 95 km  
augusztus 27. (csütörtök): 2/a félszakasz, Nyíregyháza-Nyíregyháza (egyéni időfutam), 4,5 km
augusztus 27. (csütörtök): 2/b félszakasz, Ibrány-Ibrány, 73,2 km
augusztus 28. (péntek): 3. szakasz, Vásárosnamény-Nyíregyháza, 107,3 km

Puskás, a musical – Augusztus 20-án előbemutató az Erkel Színházban

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előbemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban. “A musical 1937-ben indul, amikor Puskás Öcsit a Kispest 10 évesen leigazolta, és 1960-ban zárul, amikor a Real Madrid mezében négy gólt lőtt a BEK döntőjében. A darab mélylélektani történet arról, hogyan lesz egy fiúból a világ legjobb játékosa” – mondta Szente Vajk a musical hétfői budapesti sajtóeseményén.

Veréb Tamás (k) Puskás Ferenc szerepében Juhász Levente-Szente Vajk-Galambos Attila Puskás, a musical című nagyszabású zenés színházi produkció sajtóeseményén Budapesten, a Hungexpón 2020. augusztus 10-én. A legismertebb magyar ember életéről szóló darab előbemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban, a rendező Szente Vajk.
(MTI/Kovács Tamás)



Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kiemelte: a koronavírus-járvány elleni sikeres hazai fellépésben az egészségügyi dolgozók munkája mellett a művészeti-kulturális élet szereplőinek példamutató magatartása is fontos szerepet játszott. Szabó László producer elmondta: a musical bemutatóját a Hősök terére tervezték, de a járványügyi helyzet egyelőre felülírta az eredeti elképzeléseket. A mostani előbemutatót ötszáz néző előtt tartják, a hivatalos bemutató várhatóan jövőre lesz.

“Puskás 1945. augusztus 20-án mutatkozott be a magyar válogatottban az Üllői úton, és rögtön góllal vette ki részét Ausztria 5-2-es legyőzéséből. Pontosan 75 évvel később, 2020. augusztus 20-án 15 és 19 órakor tartjuk meg a róla szóló musical előbemutatóját az Erkel Színházban. A darab egy ikon története, aki mindazt képviseli, amit mi magyarok jónak, szépnek tartunk saját magunkban. A musical barátságól, hűségről, hazaszeretetről, szerelemről és csibészségről szól” – jegyezte meg Szabó László. A darabot Galambos Attila és Szente Vajk írta, a zeneszerző Juhász Levente, a díszletet Rákay Tamás, a jelmezeket Kovács Yvette Alda tervezte, a koreográfus Túri Lajos Péter, a zenei vezető Károly Katalin.

Szente Vajk rendező
(MTI/Kovács Tamás)



A főszereplő Veréb Tamás, az Aranycsapat tagjai közül például Grosicsot Berettyán Nándor, Bozsikot Fehér Tibor, Kocsist Cseh Dávid Péter, Hidegkutit Solner Dániel alakítja. Szerepel a darabban mások mellet Farkas Mihály egykori honvédelmi miniszter (őt Nagy Sándor játssza), Östreicher Emil, aki Puskást a Real Madridba vitte (Szerednyey Béla), Sebes Gusztáv szövetségi kapitány (Cseke Péter), a rádióriporter Szepesi György (Harsányi Levente) vagy Puskás madridi csapattársa, Alfredo Di Stéfano (Nagy Balázs). A szerzők mindössze két fiktív alakot írtak a darabba: a főhőssel nem szimpatizáló Vörös elvtársat és Klárát, aki viszonzatlanul szerelmes Puskásba.

Szöllősi György sportújságíró, a darab szakértője szerint a Puskás-musicallel új művészi nemzedék állít emléket különleges műfajban az Aranycsapat hőseinek, akikből ezekben a pillanatokban válik történelmi személyiség. “Hihetetlen és nagyon megható látni, hogy Czibor Zoltánt például, akivel éjszakákat beszélgettem át, akiről könyvet írtam, Ember Márk alakítja, lányaim egyik kedvence, aki négyéves volt Czibor halálakor”. Mint elhangzott, a nagyszabású látványelemekkel kísért produkcióban huszonegy színész, hatvan táncos (köztük négy kerekesszékes), harminc gyerekszereplő látható, húsz dal hangzik el, lesznek artisták és tűzijáték is kíséri az előadást.

A musical támogatói között van a Civil Út Alapítvány, amelynek segítségével hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő emberek, gyerekek is meg tudják nézni az előadást. A Magyar Kórházszövetség közreműködésével pedig augusztus 19-én este a budapesti kórházakban dolgozók tekinthetik meg az előadás főpróbáját ingyenesen a Erkelben, előzetes regisztráció után.


Megújult a vasútvonal Mezőzombor és Nyíregyháza között

A megújult tokaji vasútállomás 2020. augusztus 10-én. Megújult Mezőzombor és Nyíregyháza között a Budapest-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza vasútvonal. A felújításnak köszönhetően megszűntek a sebességkorlátozások, tarthatóbbá vált a menetrend, és megbízhatóbban működhet a debreceni állomásról vezérelt központi forgalomirányítás.
(MTI/Vajda János)
Vonat a megújult tokaji vasútállomáson
(MTI/Vajda János)

(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük