Oroszország egy űrállomás és egy űrsikló fejlesztésébe készül belekezdeni – jelentette ki Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űripari vállalat vezérigazgatója hétfőn a Komszomolszkaja Pravda című lap rádiójának.     

Rogozin szerint még nem dőlt el, hogy az űrállomás nemzeti vagy
nemzetközi lesz-e, de a műszaki előkészítésnek már most meg kell
kezdődnie. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ezen a területen
mindig vezető szerepet töltött be. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi
Nemzetközi Űrállomás még mintegy 7-10 évig maradhat fenn.
Meglátása szerint az amerikai asztronautáknak a saját űrhajó
használatához való visszatérése nyomán növekedni fog az orosz
kozmonauták száma a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Úgy vélekedett,
hogy a Roszkoszmosz által az amerikaiak utaztatásával megkeresett
pénz “nem érte meg” a felelősséggel járó idegi megterhelést.
Közölte, hogy Oroszország érdeklődéssel figyeli, hogyan készítik
elő a Crew Dragonnak – a SpaceX amerikai űripari vállalat
űrhajójának – első repülését a Nemzetközi Űrállomásra.
“Nagyon örültünk, amikor az amerikaiaknál megjelent egy
alternatív emberi utazásra alkalmas szállítórendszer. Ez egy
természetes folyamat, el tudom képzelni, hogy egy ilyen erős
nagyhatalom, mint az Egyesült Államok, mennyire aggódott az elmúlt
kilenc év alatt amiatt, hogy nem volt lehetősége saját űrhajóin
szállítani az asztronautákat a Nemzeti Űrállomásra. Szakmai sikert
kívánunk nekik” – hangoztatta Dmitrij Rogozin.

“Nagyon perspektivikusnak” nevezte a pilóta által vezetett,
alacsony Föld körüli pályán többször felhasználható űrhajó
kifejlesztésének gondolatát. Emlékeztetett rá, hogy a Szovjetuniónak
volt egy Buran elnevezésű űrsiklója (meg még több másik is a gyártás különböző fázisaiban – a szerk. megj.), amelynek felhasználására aztán
nem találtak lehetőséget.

Közölte, hogy az Angara A-5 szupernehéz orosz hordozórakéta a
tervek szerint 2023-ra készül el.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hold-hasznosítási és
Mars-utazási célkitűzéseivel kapcsolatban azt mondta, hogy a
Roszkoszmosz nem engedhet meg magának mindent, amit megkíván.
Hozzátette, hogy Oroszország meg fogja akadályozni a Hold
privatizálását, bárkitől is származzon az elképzelés.
Rogozin ezzel Donald Trump amerikai elnök április 6-i
rendeletére utalt, amely a Hold és más égitestek forrásainak
kiaknázására vonatkozott, s amelyben Trump leszögezte, hogy az
amerikai kormányzat ellen fog állni minden olyan kísérletnek, amely
az emberiség közös örökségének tekinti a világűrt. Az orosz
tisztségviselő törvénysértőnek nevezte ezeket az elképzeléseket, és
azt mondta, hogy Moszkva nem kíván egy Hold-verseny részesévé válni.
Tájékoztatása szerint Oroszország 2020-ban kezdi el
Hold-programját és a bolygóra küldi a Luna-25 szondát. Ezt
2024-2025-ben a Luna-26 orbitális és Luna-27 nehézkészülék fogja
követni. Utóbbi fúrásra és egyéb kísérletek elvégzésére is képes
lesz.

Rogozin szerint a Roszkoszmosz előtt három feladat áll: az orosz
fegyveres erők harci rakétarendszerekkel való ellátása, a gazdaság
és az életszínvonal növelése (egyebek között az internet, a
telekommunikáció és a navigáció fejlesztése révén), valamint a világ
és a földi élet keletkezésére vonatkozó tudás megszerzése.
2020-tól kezdődően az összes űrprojektet a Roszkoszmosz égisze
alatt fogták össze Oroszországban.


(MTI / Címlapképen a korábbi “Buran” nevű szovjet űrrepülőgép)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük