Meglehetősen valószínűtlen történet a Godot Engine históriája. Egy Buenos Aires-i játékfejlesztő stúdió, az OKAM Studios kezdte el a fejlesztését, de a 2007-ben megjelent szoftverrel különösebb sikert nem értek el – az leginkább a fejlelsztő stúdió belső eszköze maradt. 2014 év elején a projekt történetének addigi kétségtelenül legjobb döntéseként nyilvánosságra hozták a játékmotor forráskódját, méghozzá a nagyon megengedő MIT-licensz alatt. Bárki teljesen ingyenesen készíthet a segítségével számítógépes-, vagy épp mobiljátékokat és azokat pénzért, bármiféle jogdíj vagy használati díj megfizetése nélkül terjesztheti – de magát a szoftvert is átírhatja a kedve szerint és a változtatásokat még csak nyilvánosan publikálnia sem kell.
Igazi sikertörténet vette kezdetét az ingyenessé tétellel. Az első verziót két évre rá követte a második főváltozat, majd újabb két évre rá, 2018-ban indult a hármas főverzió karrierje. No de még is hogyan lehet pénzt csinálni valamiből, ami teljesen ingyenes és hogy tette jobbá a szoftvert az ingyenesség? A projekt ingyenességével és megengedő licenszelési szabályaival számos fejlesztőt nyert meg, akik a szabadidejükben még jobbá tették a szoftvert – ez kvázi semmibe nem került az OKAM számára, de mégis egy sokkal jobb termékhez jutottak hozzá általuk. A pénz is elkezdett csordogálni. A kisebb adományok után már 2016-ban egy igazi IT-ipari nagyhal, a Firefox böngészőt is fejlesztő Mozilla részesítette 20.000 dollárnyi támogatásban a projektet, a Mozilla Open Source Support (MOSS) “Mission Partners” díj keretében. Az internetes óriás a pénzt természetesen (némi hazamutató szándékkal) a webes modulok fejlesztésére szánta. A világ legnagyobb szoftvercége, a Microsoft is meglátta a lehetőséget az argentin vezetésű, de addigra már világméretűre nőtt projektben – és 24.000 dollárt adott a C# programnyelv, mint szkriptnyelv implementálására. A hármas verzió így már ezzel együtt jelenhetett meg 2018-ban. Idén februárban egy kvázi konkurens, a világ egyik-, ha nem a legjobb játékmotorját, az Unreal Engine-t szállító Epic Games utalt 250.000 amerikai dollárt a Godot fejlesztőinek számlájára – amiért tulajdonképp semmi olyat nem is kért, ami közvetlenül őket is szolgálta volna.
Mindeközben az OKAM Studio is bőségesen profitált a fejlesztések eredményéből. Számos játékot adtak ki az ingyenessé tett, rengeteget fejlődött játékmotorral. Juan Linietsky és Ariel Manzur – a két eredeti fejlesztő – neve közismerté és megbecsülté vált az iparban. Az ingyenes szoftver a lelkes fejlesztőközösség révén már magyar nyelven is tud – és letölthető a https://godotengine.org/ oldalról. A szoftver egészen régi, fillérekért beszerezhető számítógépeken is működik és kis túlzással egy okos-vasalóra is képes játékokat fejleszteni. Windows, Linux, macOS, FreeBSD, OpenBSD, Haiku, valamint a mobilplatformok közül az Android és az Apple-féle iOS is támogatott, de akár webböngészőben futtatható játékokat is készíthetünk vele – egészen alapszintű, könnyedén elsajátítható programozói tudással is. Mindehhez bőséges dokumentáció és példaprogram áll rendelkezésre a projekt weboldalán.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap – Szilvai)