A Magyar Légierő 2020 júniusában kivonta a szolgálatból az utolsó An-26-os katonai teherszállító repülőgépet. A lépés magával vonta a Légierő jelentős képességcsökkenését – ugyanis valódi, az öreg szovjet gép minden képességét felvonultató utódtípus nem került rendszeresítésre.

Tizenegy An-26-os gép viselhette a magyar felségjelet. A 202, 203, 204, 208, 209 és 210-es lajstromszámú 1975-ben, a 405, 406, 407 és 603 számú 1976-ban érkezett a Szovjetunióból. 1982-ben egy baleset csökkentette a számukat, majd 1997-ben a rossz gazdasági helyzet miatt ötöt vontak ki a szolgálatból. 2004-ben érkezett Ukrajnából a tizenegyedik, 110-es lajstromszámot kapott használt példány.

Két használt, ám kiváló állapotú és teljesen felújított Airbus A319-es utasszállító érkezett a Légierőhöz 2018-ban, az Air Berlin flottájából – de ezek rámpa híján természetesen nem képesek egy sor feladat ellátására, például légideszant ejtőernyős célba juttatására, valamint nagyobb méretű teheráruk, katonai járművek légi szállítására. Egy sor feladatra azonban sokkal jobb az európai gép: az afganisztáni misszió kiszolgálását, váltáscseréjét például sokkal gyorsabban, nagyobb kapacitással és alacsonyabb költségekkel tudja ellátni. A rámpás szállítógép beszerzése nem került le a napirendről, de ez egy lényegesen bonyolultabb kiválasztási folyamatnak ígérkezik, mint a 2018-as, rendkívül gyorsan lebonyolított beszerzés.

A Magyar Légierő Airbus A319-100 típusú repülőgépe
(MTI)

A 12 ország által grundolt, a Veszprém-megyei Pápán állomásozó Strategic Airlift Capability három óriási, magyar felségjelet viselő, rámpával is rendelkező C-17 Globemaster gépe ugyan a Magyar Légierő rendelkezésére (is) áll, azonban az ezeken vásárolható repült órák száma nem elegendő a Magyar Légierő napi feladatainak megoldásához.

Jair Bolsonaro brazil elnök a C-390 pilótafülkéjében

A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program évtizedek óta nem látott, nagyívű fejlesztéseket indított el 2017-ben. Számos egyéb haditechnikai eszköz mellett, a program részeként érkezett a két Airbus mellé két hosszabb utak lebonyolítására alkalmas, Dassault Falcon 7X üzleti repülőgép is. Ezeket főleg politikai delegációk szállítására alkalmazzák. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már egy ilyennel repült Jair Bolsonaro elnök 2019 január elsejei beiktatására. A magyar-brazil kapcsolatok kétségtelenül nagymértékben javultak Bolsonaro beiktatásával, amit az EU – MERCOSUR megállapodás tető alá hozása csak tovább erősített. A brazil elnök 2019 őszére tervezett, ám meg nem valósult látogatása kapcsán a szakma látótérbe került a brazil hadiipar talán legfontosabb termékének, a C-390 Millenium katonai szállítórepülőgép beszerzésének lehetősége. A háttérben folyó eseményekről – a korábbi beszerzésekhez hasonlóan – szinte semmi hivatalosnak tekinthető információ nem került nyilvánosságra azon kívül, hogy a Légierő részére folyamatban van egy modern rámpás típus beszerzése.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök Jair Bolsonaro brazil elnök és felesége, Michele Bolsonaro társaságában a Brazíliavárosban tartott beiktatási ünnepségen 2019. január 1-jén.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Orbán Viktor magyar kormányfő Jair Bolsonaro brazil elnökkel tárgyalt Brazíliavárosban, 2019 január 2-án
(MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)

A mai világban egy modern repülőgép létrehozása, sőt sorozatgyártása sem tekinthető egyetlen cég, de még csak egyetlen ország vállalkozásának sem. Az elmúlt évtizedekben szinte minden új géptípus multinacionális együttműködés keretében, vagy legalábbis különböző országok beszállítóinak segítségével jött létre. Ez a C-390 Millennium program esetében sincs másként. A program fővállalkozója a brazil Embraer, de számos ország cégei vesznek részt kisebb-nagyobb hozzájárulással a munkában. Csak a hajtómű maga négy ország, Németország, az Egyesült Államok, Japán és Nagy-Britannia cégeinek közös terméke. Az egyik legfontosabb beszállító a nagy múltú, 1919-ben alapított cseh repülőgépgyár, az Aero Vodochody – amely a szakma óriási meglepetésére, 2020 június 11-én – az An-26-os kivonásának napján – bejelentve a magyar AERO Investment Partners Zrt. többségi tulajdonába került.

Innen már nem alaptalan a feltételezés, hogy a háttérben a kategóriáján belül kiválónak ígérkező brazil teherszállító beszerzése – sőt, talán a gyártásban való hazai részvétel előkészítése – folyhat. Amennyiben megvalósulna, minden idők legnagyobb értékű magyar – dél-amerikai üzletkötése lehetne a C-390-beszerzés.

(Dél-amerikai Magyar Hírlap – Szilvai)

One thought on “Magyarország brazil katonai repülőgépeket vásárolhat”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük