További híreink az óhazából – 2020.09.15.

A főváros homoszexuális propagandája ellen tiltakozik a Mi Hazánk

Tizennyolcas karikát festett a budapesti Toldi mozi bejárata elé a főváros homoszexuális propagandája ellen tiltakozva kedden a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke. Novák Előd azt mondta, a Mi Hazánk számára elfogadhatatlan, fertőző, a fővárosi mozikban deviáns propagandát folytató rendezvénysorozat kezdődött Budapesten, a Friss Hús rövidfilmfesztivál keretében a Művész Moziban és a Toldi Moziban korhatár-besorolás nélkül vetítenek homoszexuális propagandát közvetítő filmeket. Közölte: jogi eljárást kezdeményeznek a korhatár-besorolás feltüntetésének elmulasztása miatt a szervezőkkel szemben.
    
Nagy Attila, a párt fővárosi elnöke emlékeztetett arra, hogy azon önkormányzatok ellen, amelyek a nemzeti lobogó mellé kifüggesztették a szivárványos zászlót, a párt feljelentést tett nemzeti jelkép megsértése miatt. Sajnálatosnak tartja, hogy a rendőrség elutasította a feljelentést – mondta.
    
A fesztivál szervezői próbálták megakadályozni Novák Elődöt a közterület lefestésében, ám a politikusnak rövid dulakodást követően sikerült festékszóróval a járdára fújnia a 18-as karikákat.

Budapest Fellowship címmel fiatal amerikai kutatóknak indult program Magyarországon

Budapest Fellowship címmel Közép- és Kelet-Európával foglalkozó fiatal amerikai kutatók és szakemberek számára indított tízhónapos magyarországi programot a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a The Hungary Initiatives Foundation (HIF) – jelentették be kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke az eseményen a magyar kultúrdiplomácia szempontjából is stratégiai jelentőségűként értékelte az új kezdeményezést: négy, az Egyesült Államokból érkező szakember végez magyar vonatkozású kutatásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Nemzeti Emlékezet Bizottságánál, a Danube Institute-nél és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben.
    
A politikus, aki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, az előzményekről közölte, hogy az MCC egy átalakulás és fejlődés kellős közepén tart. Emlékeztetett: Magyarország számára a tehetséggondozás nemzetstratégiai kérdés, a collegium pedig azt feladatot kapta, hogy a 21. századi magyar politikai-gazdasági elit “kiképzésében” vállaljon szerepet. Hozzátette: a 25 éve létező tehetséggondozási programjukat ezért kiterjesztik és elmélyítik, a Kárpát-medencében több mint harminc helyen fognak nyílni MCC-pontok, ahol majdnem tízezer fiatallal foglalkoznak majd az általános iskolától az egyetem befejezéséig, és “még azon túl is”.

  
A következő magyar generáció és “a legtehetségesebbekből álló nemzeti elit” kialakításának stratégiai pontjai között említette a kuratóriumi elnök, hogy a programjaik résztvevőinek tisztában kell lenniük azzal, “kik vagyunk mi, magyarok” és mit szeretnénk elérni a jövőben. Továbbá – mutatott rá – “nekünk, magyaroknak értenünk kell” a körülöttünk zajló eseményeket, illetve hogy miként gondolkodnak rólunk az ország helyzetét és jövőjét is meghatározó civilizációs csomópontokban.
    
Orbán Balázs azt is célkitűzésként határozta meg, hogy “tudást hozzunk be kívülről a klasszikus reformkori értelemben”, és azt is, hogy más országoknak elmagyarázzuk, “kik vagyunk, hogyan gondolkodunk és mik a céljaink”. Korábban “ez a képességünk bizonyos történelmi adottságok” miatt korlátozott volt, ugyanakkor a magyar szuverenitás visszaszerzése lehetőséget ad ennek újraindítására – fogalmazott.
    
A Budapest Fellowship Programra térve ismertette: időről időre, lehetőleg egyre nagyobb számban az Egyesült Államokból érkező olyan fiatal szakembereknek biztosítanak magyarországi kutatási lehetőséget, akik érdeklődnek a térség iránt, szeretnének tanulni róla és “alapvetően barátsággal és nyitottsággal fordulnak felénk”. Számukra olyan komplex képzési programot állítottak össze, amelynek végén a résztvevők “sokkal jobban fogják érteni” Magyarország törekvéseit, és hozzájárulhatnak a magas szintű kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséhez – mondta Orbán Balázs, aki háláját is kifejezte a 2013-ban alapított washingtoni székhelyű HIF-nek.

    
Smith Lacey Anna, a HIF ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, a Budapest Fellowship Program új szintre emeli az MCC-vel folytatott együttműködést. A tízhónapos, intenzív, intellektuálisan is kihívásokat jelentő programon keresztül a résztvevők megismerhetik és megérezhetik, hogy miről szól Magyarország – mondta, arra is kitérve, hogy a nemzetközi térben Magyarországról véleményt alkotók többségükben az országról való alapvető tudás hiányában nyilvánulnak meg.
    
A résztvevők a fogadóintézményeknél végzett munka mellett bejárják az országot, történelmi szemináriumokon és magyar nyelvi kurzuson is részt vesznek, amelynek végén – remélte Smith Lacey Anna – eredeti nyelven is meg tudnak ismerkedni a kutatásukhoz szükséges forrásanyagokkal. A témák között az amerikai-magyar katonai kapcsolatok, a Rákosi-rendszer tulajdonjog-problémái, a világjárvány kezelése és a kettős mércék, illetve a magyar nemzetiségi jogok a szomszédos országokban is szerepel.

Államtitkár: a Magyar Diplomáciai Akadémia célja a nemzeti érdekek iránt elkötelezett diplomaták képzése

Magyar Diplomáciai Akadémia célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik elkötelezettek a magyar nemzeti érdekek képviselete és védelme iránt – mondta Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, az akadémia évnyitó ünnepségén kedden, Budapesten. A Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár a Ludovikán tartott évnyitón arról beszélt: a magyar diplomáciatörténet mérföldköve, hogy önálló, független diplomáciai akadémia jött létre Magyarországon, miután korábban mindig nagyhatalmi befolyás alatt álló intézmény képezte a hazai diplomatákat.
    
A szeptemberben induló és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben megvalósuló két képzés – a Diplomataképző Program és a Diplomáciai Vezetőképző Program – diákjai előtt tartott beszédében az államtitkár hangsúlyozta: az akadémia célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik szeretik a nemzetközi közeget, akik elkötelezettek a magyar nemzeti érdekek képviselete és védelme iránt, illetve a magyar nemzeti érdekek képviseletével való azonosulás és szolgálat képessége megvan bennük.

    
Az akadémia össznemzeti szemléletű, regionális fókuszú intézmény, amely nemzetközi szinten is versenyképes tudást ad, és olyan professzionális diplomáciai szakembereket képez, akik megfelelően és hitelesen képviselik Magyarországot, Magyarország gazdasági-politikai érdekeit a nemzetközi porondon – fejtette ki. Hozzátette, hogy az akadémia törekszik a határon túli magyarok bevonására és kiemelt figyelemmel kezeli a közép-kelet-európai régiót. Az államtitkár az akadémia felállításával kapcsolatban köszönetet mondott többek között Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának, Koltay Andrásnak, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorának, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek.

    
Koltay András, az NKE rektora arról beszélt: az egyetem feladata, hogy a magyar állam számára képezzen Magyarország és a világ dolgaiban korszerű tudással eligazodó, önálló döntéshozatalra képes, kellően művelt, szellemileg és fizikailag felkészült hallgatókat. Úgy vélte: talán aránytévesztés lenne szimbolikus erőt tulajdonítani annak a körülménynek, hogy Trianon után 100 évvel indul útjára a Magyar Diplomácia Akadémia, de annyi mindenképpen megállapítható, hogy “100 év küzdelmei a megmaradásért, az elnyomatás ellen, a diktatúrák szorításában sikerrel jártak”. Hozzátette: ez azzal a reménnyel kecsegtet, hogy Magyarország nemcsak alkotmányos, formáljogi, hanem valós, tényleges önrendelkezést is kivívhat magának “a mindenkori geopolitikai helyzetre ügyelve, de nem annak fogságában vergődve”.    
    
A Magyar Diplomáciai Akadémia a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő oktatási intézmény, amelynek célja, hogy biztosítsa a magyar diplomáciai szolgálat egységes, magas szintű elméleti és gyakorlati képzését és az utánpótlásnevelést. Az utánpótlásnevelést biztosító Diplomataképző Program, valamint a diplomáciai továbbképzést szolgáló Diplomáciai Vezetőképző Program szakmai támogatását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adja a Ludovika Campuson. Mindkét program hallgatói két féléves képzésben vesznek részt, magyar és angol nyelven.

Letették a Mamutec Hungary Kft. új csarnokának alapkövét

Letették a műszaki textilárugyártással foglalkozó Mamutec Hungary Kft. új, 1287 négyzetméter hasznos alapterületű gyártó- és raktárcsarnokának alapkövét kedden a Békés megyei Gyomaendrődön. A mintegy 575 millió forintos beruházás a tervek szerint jövő nyárra készül el.
    
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az alapkőletétel előtt elmondta: a kormány 800 ezer euróval, több mint negyedmilliárd forinttal támogatta a beruházást. Hozzátette: a helyi hagyományokhoz illeszkedő beruházást jelentenek be, hiszen a könnyűipar mindig is jelen volt a térségben, azon dolgoznak, hogy fejlődjön a jövőben is. Hangsúlyozta: a gazdasági felemelkedést, az egzisztenciális biztonságot ne Budapesttől és főleg soha ne külföldi beruházóktól várják a Békés megyeiek, hiszen kiváló természeti, mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik a megye, ahol szorgalmas munkavállalók élnek. Mindezek az adottságok a jövő győztesei közé emelhetik a megyét – ebben segít a kormány. Kiemelte: azért dolgoznak, hogy tovább fejlődjön az infrastruktúra, megépüljön a békéscsabai repülőtér, a határon átnyúló utak, befektetők érkezzenek a térségbe, mindezek pedig fokozzák a térség gazdasági teljesítményét.

    
Csipai Béla, a Mamutec Hungary Kft. egyik cégvezetője elmondta: a csaknem 575 millió forintos beruházáshoz a kormány több mint 287 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá, a fennmaradó részt fele-fele arányban önerőből és banki hitelből biztosítják.

    
Az új üzemcsarnok egy gyártó-, illetve egy raktárrészből áll majd. Az új üzemcsarnokban fonott és sodrott köteleket fognak gyártani, amelyeket már most is gyártanak a már meglévő csarnokukban, ez a beruházás kapacitásbővítést jelent. A kft. dolgozói létszáma 15 új munkavállalóval 123-ra nőtt. A csarnok elkészülte után pedig még 5 embert vesznek fel a raktárrészbe – közölte. A termékeket 99 százalékban exportálják. A cég anyavállalata Svájcban található, onnan szállítanak be a svájcin kívül nyugat-európai áruházláncokhoz, például Németországba, Franciaországba, Belgiumba.
    
A cégvezető bejelentette: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán csaknem 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek napelempark építésére. A csaknem 120 millió forintos projektben három ipari üzemcsarnok tetőszerkezetén egy 364,16 kilowatt teljesítményű, 1138 napelemből álló kiserőmű fog épülni. Ez az éves villamosenergia-felhasználásuk csaknem kétharmadát, mintegy 410 ezer kilowatt órát termel majd meg – mondta Csipai Béla.

    
Rákóczi Attila, a Békés megyei kormányhivatal főigazgatója meghatározó foglalkoztatónak nevezte a kft.-t.
 
Dankó Béla, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a beruházással a cég tovább javíthatja piaci pozícióit, bővül a termelés, még több embernek tud munkát adni. Toldi Balázs Gyomaendrőd polgármestere (független) méltatta a beruházást, egyben megköszönte Magyarország kormányának a beruházás támogatását.
    
A Mamutec Hungary Kft. honlapján elérhető adatok szerint a cég 2001. január 1-jén alakult, többségi tulajdonosa a svájci mamutec AG volt. 2008 novembertől a Mamutec Hungary Kft. tulajodonosa a Seilfabrik Ullmann AG. A nyilvános cégadatok szerint a Mamutec Hungary Kft. nettó árbevétele 2019-ben több mint 2,298 milliárd forint volt. A bevétel legnagyobb része exportértékesítésből származott. A társaság adózott eredménye 2018-ban 260 millió forint, 2019-ben csaknem 230 millió forint volt.

AM: az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

    Budapest, 2020. szeptember 15., kedd (MTI) – Szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme, a több mint 6300 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton október 21-ig; az Agrárminisztérium (AM) célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A tárca keddi közleménye szerint az idén két ütemben meghirdetett, összesen több mint 15 500 darab, 3 hektár alatti ingatlan csaknem 60 százalékára volt érdeklődés. Az átlagos ajánlati ár csaknem 1 millió forint volt hektáronként. Az első két ütemben 5550 hektárnyi területet értékesített a magyar állam, amelyből több mint 5 milliárd forint bevétel keletkezett.
    
Az AM közleményében jelezte: július elsején hatályba lépett a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes szakaszainak változása, így a harmadik ütemben a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) árverés mellőzésével, hirdetményes úton 10 hektárt meg nem haladó földek értékesítésére jogosult. Szeptember 21-én több mint 1400 darab, 3 és 10 hektár közötti földterületet hirdetnek meg, amely meghaladja a 7300 hektárt. Emellett az első két ütemben nem értékesített 3 hektár alatti földeket is újra közzéteszi az NFK, ezek esetében több mint 2300 hektárnyi, 4800 darab ingatlan megvásárlására nyílik újból lehetőség.
    
A tájékoztatás szerint a gazdáknak most is 30 napjuk lesz pályázni egy egyszerű ügyfélkapus regisztrációt követően. Ahogy az első két ütemnél, ezúttal is a magyar állam fizeti az értékbecslés költségeit az 1 hektár alatti földek esetében. A minisztérium arra törekszik, hogy a kormány által elrendelt biztonsági előírásoknak megfelelve, a lehető legkevesebb személyes kontaktus mellett kínálják fel a magyar gazdáknak az állami földvásárlás lehetőségét – hangsúlyozták a közleményben.
    
Az értékesítésre meghirdetett földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzéteszik.

A Szamos Marcipán süteménye lett idén Budapest desszertje

A Szamos Marcipán körtés karamell mousse-a lett idén Budapest desszertje, amelyet először az idei Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolhat meg a közönség péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt. A Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség immár harmadik alkalommal írta ki a Budapest desszertje versenyt, amelynek lényege, hogy szeretnének egy olyan édességet találni, amely a széles közönség tetszését elnyerve gazdagítani tudja a cukrászdák kínálatát – mondta kedden a rendezvény sajtótájékoztatóján Rebrus Csaba, a szövetség elnöke, az Édes Napok társtulajdonosa.
    
Emellett a verseny kiemelt célja, hogy a magyar cukrászati hagyományok az érdeklődés fókuszába kerüljenek és a hazai desszertek elfoglalják méltó helyüket az éttermek és cukrászdák kínálatában. Hozzátette: idén is magas színvonalú versenyművek érkeztek a felhívásra. A zsűrizéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy a nyertes termék az esztétikumon túl finom és viszonylag könnyen elkészíthető legyen, a cukrászmesterek mellett háziasszonyok is előállíthassák. Mint mondta, az alapanyagok tekintetében a piacról beszerezhető, szezonális termékeket részesítették előnyben. Az első desszertverseny a szőlő köré épült, idén a körtét állították a megmérettetés középpontjába.

    
A verseny győztese egyhangú pontozással a Szamos Marcipán desszertje lett, a cukrászat a verseny történetében immár másod ízben nyerte el az elismerést – mondta Rebrus Csaba, aki hozzátette azt is, hogy a nyertes desszertből az elmúlt évek tapasztalata szerint az édes napok rendezvénye alatt több mint 3 ezer darabot értékesítenek. Hozzátette: a gasztronómiai eseményen az idei győztes desszert mellett megkóstolható lesz a 2018-as, 2019-es év nyertes terméke is.

    
Kelényi Ádám, a Szamos Marcipán Kft. gazdasági igazgatója elmondta: az édesség a versenykiírásnak megfelelően többféle textúra kombinációja. A desszert Sacher-piskóta alapon vanília mousse, amelyben hideg körtepüré található, tetejére pedig karamell került. Elmondta, hogy egy teljesen új ízvilágot szerettek volna létrehozni, ami még nem szerepelt a cukrászdáik kínálatában. A termék megalkotója ismét Nagy Péter, a Szamos Marcipán cukrászmestere – közölte az igazgató.

(MTI / címlapkép: MTI/Soós Lajos)