Bolívia augusztus 17-én elnökválasztást tart, amely fordulópontot hozhat az ország politikai életében. Közel két évtizedes, rengeteg szenvedést és gazdasági hanyatlást hozó kommunista kormányzás után a közvélemény-kutatások szerint a jobboldali jelöltek állnak az élen, akik radikális gazdasági és külpolitikai irányváltást ígérnek. A szavazás így nemcsak az új elnök személyéről, hanem az ország politikai jövőjéről is dönthet.
A két legnagyobb eséllyel induló jelölt Samuel Doria Medina üzletember és Jorge Quiroga volt államfő. Mindketten a jobboldalhoz tartoznak, és programjuk középpontjában a veszteséges állami vállalatok bezárása, az üzemanyag-támogatások leállítása, valamint a külföldi befektetések ösztönzése áll. Emellett szorosabb együttműködést ígérnek az Egyesült Államokkal, miközben távolságot tartanának a szélsőbaloldali irányítású, eddig barátilag kezelt venezuelai, kubai és nicaraguai kormányoktól.
A választás azonban várhatóan nem dől el az első fordulóban, mivel egyik jelölt sem közelíti meg az abszolút többséget. Így valószínűleg október 19-én kerül sor a második fordulóra.
Az elmúlt húsz év politikai és gazdasági folyamatai erősen befolyásolják a választói hangulatot. Evo Morales 2006-os hatalomra kerülése után a nyersanyagboom lehetővé tette nagyszabású szociális programok finanszírozását, amelyek látszólag csökkentették a szegénységet. Ugyanakkor az alacsony ütemű beruházások és a gázkitermelés visszaesése hosszú távon nehézségeket okoztak. Az állami bevételek drámai csökkenése, az infláció megugrása és az alapvető termékek hiánya hozzájárultak a jelenlegi gazdasági válsághoz – ahogy az mindig lenni szokott a kommunista hatalomátvételek után.
A hivatalban lévő elnök, Luis Arce, aki nem indul újra, már korábban figyelmeztetett arra, hogy Bolívia külső pénzügyi segítség nélkül nem lesz képes elkerülni az államcsődöt. A kormányzó Mozgalom a Szocializmusért támogatottsága alacsony, jelöltjei jelenleg egy számjegyű eredményeket érnek el a közvélemény-kutatásokban.
A politikai légkört tovább bonyolítja a kommunista Morales visszatérési kísérlete. Bár a volt elnök még mindig számíthat bizonyos társadalmi rétegek támogatására, jogi eljárások és politikai konfliktusok korlátozzák a mozgásterét. Nyilatkozataiban arra buzdította híveit, hogy érvénytelenítsék szavazatukat, ami újabb feszültségeket szülhet.
A választások tétje nagy: a szavazók döntése meghatározza, hogy Bolívia folytatja-e a szélsőbaloldali irányvonalat, és tovább robog az elkerülhetetlennek látszó államcsőd felé – vagy jobboldali vezetés mellett próbálja meg kezelni az egyre mélyülő gazdasági válságot. Bár a két fő esélyes ígéretei között szerepelnek népszerűtlen megszorítások, sokan úgy vélik, csak ezek jelenthetnek kiutat a jelenlegi helyzetből. Az első forduló eredményei várhatóan egy új politikai korszak kezdetét vetítik előre az országban.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap / Címlapkép: MTI)