Peru elnöke aláírta a katonai bűncselekményekre vonatkozó amnesztiatörvényt. Peru államfője, Dina Boluarte szerdán aláírta azt a vitatott törvényt, amely amnesztiát biztosít a hadsereg, a rendőrség, valamint a polgári önvédelmi egységek tagjai számára a kommunista gerillák ellen vívott, 1980 és 2000 közötti fegyveres konfliktus során feltételezett bűncselekményekre vonatkozólag. A döntés jelentős bel- és nemzetközi felháborodást váltott ki.
Az elnök a törvény kihirdetésekor a katonák és az önvédelmi csoportok szerepét méltatta, akik – szavai szerint – „a terrorizmus elleni harcban védték meg az országot”. Az új jogszabály azokat a fegyveres testületek tagjait érinti, akiket bűncselekmények elkövetésével vádolnak vagy már elítéltek a Fényes Ösvény és a Túpac Amaru terrorista csoportok elleni harc során. A hivatalos adatok szerint a húszéves konfliktusban mintegy 70 000 ember vesztette életét.
A törvényt azonban komoly bírálatok érték. Az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság (IACHR) felszólította Perut, hogy azonnal függessze fel a jogszabály alkalmazását, mivel az sértheti az áldozatok jogait. Az ENSZ szakértői szintén a vétó mellett érveltek, hangsúlyozva, hogy „Peru kötelessége kivizsgálni, felelősségre vonni és megbüntetni az emberi jogok súlyos megsértését és a nemzetközi jog alá tartozó bűncselekményeket”. A szakértők szerint a törvény 156 lezárt és több mint 600 folyamatban lévő ügyet érinthet.
A perui Igazság és Megbékélés Bizottsága több mint 4000 tömegsírt azonosított, amelyek a politikai erőszak két évtizedéhez köthetők. A konfliktus során történt jogsértések miatt börtönbüntetésre ítélték Alberto Fujimori volt elnököt is, akit 2023-ban humanitárius okokból engedtek szabadon. Hasonlóképp, a mostani törvény több száz katonának nyújthat jogi mentességet.
A kritikusok szerint az amnesztia komolyan veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és megakadályozhatja az áldozatok és családjaik számára a jogorvoslatot. Támogatói viszont úgy vélik, hogy az állam ezzel fejezi ki háláját azoknak, akik a terrorizmus ellen küzdöttek. A vita így továbbra is élesen megosztja a perui társadalmat és a nemzetközi közvéleményt.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap)