Át kell gondolni az Oroszország elleni szankciós politikát – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója szombaton a Somogy megyei Kötcsén, a Polgári Magyarországért Alapítvány Polgári Piknik elnevezésű rendezvényének helyet adó Dobozy kúria előtt újságíróknak. Orbán Balázs jelezte: Orbán Viktor miniszterelnök idei előadását az orosz-ukrán háború és annak Európára gyakorolt hatása fogja meghatározni.
Hozzátette: a szankciókkal “az oroszokat nem sikerült térdre kényszeríteni, Európa viszont egyre inkább térdre kényszerül”; elszabaduló energiaárak, soha nem látott infláció sújtja Európa valamennyi országát.
Emlékeztetett: amikor “az orosz agresszió elindult, Brüsszelben az a döntés született, hogy Európa szankciók bevezetésével tervezi megállítani őket, (…) és a szankciók kevésbé fognak fájni Európának, mint Oroszországnak”.
Eltelt fél év, a szankciókat erre az időre határozta meg az EU, így az őszi politikai szezon arról is fog szólni, hogy értékelni kell azokat – mondta. Ha körül nézünk a világban, azt látjuk, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a háború nem ért véget – húzta alá.
Abszurd elképzelésnek tartotta, hogy az energetika területén működőképesen lehet bevezetni szankciókat Oroszország ellen, a szakirodalom szerint ugyanis a szankciókat egy nagy szereplő vezet be egy kis szereplővel szemben. “A helyzet ennek ellenkezője: Oroszország energetikai értelemben óriás, Európa pedig törpe” – fogalmazott.
A szankciós politikát tehát át kell gondolni – mondta, és megerősítette, a magyar kormány kitart amellett, hogy a “legsérülékenyebb társadalmi csoportokat, alacsony keresetűeket, nyugdíjasokat, nagycsaládosokat szeretné megvédeni a következő időszakban”.
Orbán Balázs arra a kérdésre, hogy a magyar állam kellően megbecsüli-e a pedagógusokat, azt mondta: azon dolgoznak, (…) hogy az ország teherbíró képességétől függően minél inkább megbecsüljék a pedagógusokat “anyagi értelemben is”.
“Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a legtöbb, fontos munkát végző társadalmi cosport egyre magasabb jövedelemmel rendelkezzen. Korábban a köz- és felsőoktatásban került sor béremelésre” – jegyezte meg.
Munkajogi kérdésnek nevezte azt, hogy a polgári engedetlenséget tanúsító pedagógusokat el kell-e bocsátani. “Az állam a jogszabályok betartására tudja felkérni a pedagógusokat; nincs ilyen szándék, de ha a jogszabályok mást nem tesznek lehetővé, akkor ez elkerülhetetlen” – közölte.
Újabb kérdésre azt válaszolta: az Európai Helyreállítási Alap forrásairól szóló tárgyasok konstruktív légkörben zajlanak. “Sikerült a meglévő ideológiai különbségeket leválasztani a tárgyalásokról, továbbra is optimisták vagyunk” – fűzte hozzá.
További kérdésre válaszolva kijelentette: az európai gázár-maximálás terve egy bújtatott energetikai szankciónak tűnik. Előfordulhat, hogy olyanok, akik eddig importáltak Európába energiát, ezek után nem fognak, ami még feljebb viszi az árakat. “Minden olyan európai megoldást támogatunk, ami az európai gáz- és energiaárak hatékony és értelmes csökkentése irányába mutat” – húzta alá.
A korrupciós hivatal létrehozásával kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: Brüsszel és a magyar kormány folyamatosan vizsgálja az európai “uniós pénzek” elosztásának működését. Ebben nem lehet vitánk Brüsszellel, mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy az “uniós pénzek” felhasználása minél átláthatóbb legyen – hangsúlyozta. Jelezte: az ezzel kapcsolatos javaslatokat a magyar kormány be fogja fogadni.
Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő újságíróknak azt mondta, Magyarország és az Európai Bizottság a megegyezés felé mutató tárgyalásokat folytat a helyreállítási alap forrásainak felhasználásáról. Közölte: a bizottság képviselői részéről nem merült fel, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséghez.
“Soha semmi takargatnivalónk nem volt az <uniós pénzek> felhasználását illetően” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az egy ajánlattal folytatott közbeszerzési eljárások aránya Magyarországon az “európai unió” átlaga alatt van.
(MTI javítva / Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán)
