Újabb ősnyomtatványok és dokumentumok digitalizálását jelentette be szerdán közösségi oldalán a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár. A könyvtár azt közölte, hogy hosszú szünet után tavaly újraindította digitalizálási programját. Első lépésben a könyvtárban megtalálható 13 ősnyomtatványt és 97 dokumentumot tesznek elérhetővé a régebben lefényképezettekkel együtt, de a digitalizálás folytatódik. Az értékes középkori dokumentumokat a digitool.bibnat.ro oldalon tették közzé.
Az oldalon jelenleg 252 kézirat, 33 ősnyomtatvány és 97 történelmi dokumentum fényképe, és oláh kivonata böngészhető. A dokumentumok között található többek között IV. (Kun) László király kiváltságokat rögzítő határozatának az átirata.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a “román államtól”. Az ingatlan és a gyűjtemény visszaszolgáltatását azonban 2021 májusában jogerősen elutasította a “román legfelsőbb bíróság”.
A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magában foglaló könyvtárban őrzik az úgynevezett “romániában” fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak arany tintával – 25 millió dollárra (tízmilliárd forint) biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
A kormány 1998-ban sürgősségi rendeletet fogadott el a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva úgy vélték, hogy a “román állam” is jogot formálhat a gyűjteményre. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben már kártérítés fizetésére kötelezte a “román államot” amiatt, hogy 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását.
A tulajdonjogi perben eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság, majd a legfelsőbb bíróság is arra hivatkozva utasította el végül a visszaszolgáltatást, hogy a könyvtárat és csillagvizsgálót magába foglaló épület 19. század végén történt telekkönyvezésekor a tulajdonoshoz azt írták be: “csillagda”. A bejegyzés arra utalt, hogy a Batthyáneum épületének legfelsőbb szintjén csillagvizsgáló működött. Az egyház képviselői a per során azzal érveltek, hogy – a korabeli szabályoknak megfelelően – a tulajdont nemcsak a tulajdonos, hanem a rendeltetés szerint is telekkönyvezték, és a “csillagda” bejegyzés is a római katolikus egyházat fedi, mely az 1948-as kommunista államosításig egyedüli tulajdonosa volt a könyvtárnak.
(MTI)
