Az energiaellátás Magyarországon mind a gáz, mind az áram tekintetében biztosított – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a Kormányinfón.
Kiemelte: a jelenlegi fogyasztói és piaci igényeket egyaránt ki tudják elégíteni, és folyamatosan tárgyalnak beszerzésekről, a stratégiai tartalékok bővítéséről. Ugyanakkor a háború és a szankciók következtében jelentősen emelkedtek az energiaárak, ezért a rezsicsökkentett árakat a kormány az átlagfogyasztás erejéig tudja biztosítani minden háztartás számára – fűzte hozzá.
A miniszter elmondta azt is: mivel nem azonos a fűtőértéke az oroszországi, az itthon kitermelt és a nyugatról vásárolt gáznak, rendeletben pontosítják az átlagfogyasztás szabályozását.
Ezért állapították meg 63 645 megajoule-ban a fűtőértéket, ami jelentősen több, mint ami korábban a rendeletben szerepelt – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy minden eddiginél szigorúbb és átláthatóbb rendszert hoznak létre az “uniós pénzek” felhasználására és az “uniós közbeszerzések” ellenőrzésére.
Kifejtette: hétfő éjfélig kellett a magyar kormánynak választ adni az “európai bizottság” kérdéseire a költségvetési kondicionalitási eljárásban. Igen intenzív tárgyalásokon vannak túl, az elmúlt két hétben napi rendszerességgel egyeztettek a “bizottsággal” – közölte.
Hangsúlyozta: olyan választ tudtak küldeni a “bizottságnak”, amelyben a testület összes javaslatával kapcsolatban közös álláspontra jutottak.
Kiemelte: remélhetőleg a kondicionalitási eljárás lezárható, és akkor a helyreállítási alapot és a hétéves költségvetést magában foglaló megállapodás is aláírható. Bíznak benne, hogy az a konstruktivitás, amely az elmúlt egy hónapban a “bizottságot” jellemezte, ezt követően is fennmarad – tette hozzá.
A tárcavezető kérdésre válaszolva az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökének és elnökhelyettesének felmentéséről azt mondta, a kormány “minden tekintetben elfogadta és támogatta” Palkovics László technológiai és ipari miniszter álláspontját.
Hozzátette: ezekre a vezetői változtatásokra az augusztus 20-i előrejelzésektől függetlenül sor került volna, tehát bár “látványosan tévesnek bizonyult” az OMSZ augusztus 20-i előrejelzése, a felmentés hátterében “hosszabb távú elégedetlenség” van.
“Ez nem az utolsó, hanem az utolsó utáni csepp volt a pohárban” – fogalmazott.
Közölte: nem volt politikai nyomásgyakorlás az OMSZ munkatársain.
Gulyás Gergely kérdésre elmondta, Orbán Viktor szabadságát tölti, ezért vezette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a keddi kormányülést.
Az idei nyugdíjprémium összegére vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely elmondta: a tavalyihoz hasonló, azzal megegyező nyugdíjprémium kifizetésére számíthatnak idén is a nyugdíjasok, a felső határ 80 ezer forint.
Az “európai bizottsággal” való megállapodással kapcsolatban közölte, már nyújtottak be az Országgyűlésnek a megállapodás miatt szükséges törvénymódosításokat, és “számtalan további törvény módosítására” tettek ígéretet, ha létrejön a megállapodás a “bizottsággal”.
Szégyenletesnek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy magyar ellenzéki képviselők és pártcsaládjaik mindent megtesznek azért, hogy miközben ők havonta nettó ötmillió forintot keresnek, aközben az orvosok, az ápolók és a tanárok ne kaphassanak béremelést, és Magyarország ne jusson hozzá azokhoz a fejlesztési forrásokhoz, amelyek egyébként megilletik.
Gulyás Gergely az “uniós forrásokra” vonatkozó kérdésre azt válaszolta: miután az “európai bizottság” és a kormány közötti nézetkülönbségek abból adódtak, hogy – az esetek óriási többségében – ez eddigi forrásmegosztás sem volt “elnéző”, nincs olyan szigorítás, ami Magyarországnak “fájdalmas lenne”. Magyarországnak nincs semmi titkolnivalója az “eb” előtt, “adtunk többletgaranciákat” – mondta.
Hozzátette: az európai ügyészséghez való csatlakozás nem volt az “uniós kérések” között többletgaranciaként.
Az “uniós forrásokat” érintő kérdésre Gulyás Gergely közölte, hogy az “eb”-nek 30 napon belül kell válaszolnia a magyar kormány levelére. Az “uniós” választ illetően optimista a kormány, ugyanis az “eb” összes írásban tett javaslatát elfogadták vagy megegyezésre jutottak róla.
A miniszter jelezte azt is, hogy ezek a tárgyalások a legmagasabb nem politikai szinten zajlanak, az “eb” pedig egy politikai testület.
Szintén kérdésre megjegyezte, tíz fölött lesz a törvénymódosítások száma, feltéve, hogy létrejön a megállapodás a “bizottsággal”.
Arról is beszélt, hogy ha van egy hely, ahonnan a magyar vagyonnyilatkozati rendszer semmilyen kritikával nem illethető, akkor az Brüsszel, mert ugyanazt a rendszert vezették be, mint amely az európai parlamenti képviselőkre vonatkozik.
Arról, hogy a magyar állam részesedést vásárolna a Vodafone-ban, illetve az ennek vételárát magasnak értékelő kritikákra reagálva Gulyás Gergely kifejtette: ilyen esetben teljeskörű könyvvizsgálat történik, ami az árra is kiterjed. “A magyar állam nem tud úgy vásárolni, hogy nagy nemzetközi cégek azt az árat ne hagynák jóvá, amiben az állam és az eladó konkrét esetben meg tud állapodni” – hangoztatta.
Emlékeztetett: 2010 után a kormány kimondott célkitűzése volt, hogy az energia- és bankszektorban, a média és távközlés területén és a kiskereskedelemben legalább fele részben, de többségében magyar tulajdon legyen. Ez eddig három területen sikerült, most nagy lépést tettek, hogy a negyedikben is sikerüljön.
További kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: az állam kisebbségi vevő 49 százalékban, több hónapos eljárás következik, amíg a céget részleteiben értékelik.
Szavai szerint jó, ha a távközlési szektor többségében magyar tulajdonban van, a finanszírozást pedig addig kell megteremteni, amíg az egész ügylet lezárására sor kerül.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a 4iG kezdett tárgyalni a távközlési céggel, majd ezután kapcsolódott be az egyeztetésekbe a magyar állam. Értékelése szerint a tranzakció a magyar állam számára jó üzlet, az “megáll magában” és nem vesz el senkitől – utalt azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy ezt az összeget nem lehetett volna-e például pedagógusbéremelésekre fordítani.
Arra kérdésre, hogy a válság miatt miért nem halasztották el a vásárlást, más beruházásokhoz hasonlóan, a miniszter azt felelte, nagyon csekély az esély arra, hogy egy-másfél év múlva meglenne a vásárlás lehetősége.
Elmondta azt is: a Vodafone-ügylet tervezése már 2010-ben elkezdődött.
Arra, a felvetésre, hogy az állami megrendelések visszaesése várhatóan jelentős nehézségeket okoz az építőiparnak, Gulyás Gergely úgy reagált, az állami beruházás az építésügy területén körülbelül 20 százalékos volt, és abban bízik, hogy a magánberuházások száma nem fog olyan mértékben csökkenni, mint az államiak. Emellett, miután a folyamatban lévő állami építkezéseket kivétel nélkül be fogják fejezni, az állami megrendeléscsökkenés is lassú, tehát nem drámai folyamat lesz.
Tájékoztatása szerint a kormány a koronavírus miatt nem tervez korlátozásokat bevezetni, valamint a megbetegedések számának közlését gyakorítani a jelenlegihez képest.
Jelezte, a Covid-fertőzések száma július végéhez képest jelentősen, több mint 30 százalékkal csökkent, a betegség lefolyása pedig lényegesen enyhébb, mint korábban bármikor.
Gulyás Gergely közölte: a miniszterelnök szabadságon van, a jövő héten fog már dolgozni. A megbeszélése a horvát elnökkel nem volt hivatalos tárgyalás – tette hozzá.
Érdeklődésre közölte azt is, hogy a vasárnap este Moszkvában leszálló honvédségi repülőgép Nagy Márton minisztert szállította, aki ott energetikai tárgyalásokat folytatott. Egy másik kérdésre válaszolva a tárgyalásokat eredményesnek ítélte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergelyt megkérdezték az iskolák várható rezsiköltségének emelkedéséről is, amelyre válaszul hangsúlyozta: abból indulnak ki, hogy a kórházakat, szociális intézményeket és iskolákat “mindenképpen, minden körülmények között nyitva kell tartani”. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az iskolák fenntartója a magyar állam, amelynek akkor is fenn kell tartania ezen intézményeket, amikor a fenntartással kapcsolatos költségek emelkednek.
Hozzátette: a Belügyminisztérium a múlt héten 50-60 milliárd forintra becsülte a többletköltségeket, de az energiaárak hektikusan változnak.
A forintgyengülésre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a dollár erősödése nemcsak az eurónak árt, hanem a forintnak is, majd fontosnak nevezte, hogy az árfolyammozgások ne legyenek ilyen hektikusak. “Az a kormányzati és jegybanki szándék, hogy a forint erejét őrizzük meg, fontos üzenet a piacoknak” – hangoztatta, jelezve: ezért terveztek olyan költségvetést, amely tartható, és a jövő évre is jelentős hiánycsökkentést határoztak meg.
(MTI/Bruzák Noémi)
Gulyás Gergely szólt arról is, a magyarországi gáztárolók jól állnak, a jelenleg tárolt 3,8 milliárd köbméter 76 téli napra elegendő, a lakossági és az ipari felhasználást is figyelembe véve, és több mint fél évre csak a lakossági felhasználással számolva.
A miniszter tájékoztatása szerint a súlyos aszály miatt nem került veszélybe a magyar lakosság élelmiszerellátása. A magyar mezőgazdaság egy jó évben 22-23 millió ember élelmiszer-ellátásáról tud gondoskodni, és bár az aszály nagy károkat okozott, akkorát nem, hogy a magyar lakosság ellátása ne lenne biztosítva.
Gulyás Gergely jelezte, miután a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet önmagában olvasva “akár félre is lehetett érteni”, Nagy István agrárminiszter az erdőgazdaságoknál eddig is érvényesülő általános elveket miniszteri utasításban rögzítette. Ennek tartalmával “mindenki egyetért, az ügy rendeződött” – értékelt.
Közölte, 2200 határvadász fog a tervek szerint szeptemberben esküt tenni, és az egység 4000 főre bővül a jövő év elejére.
Gulyás Gergely kérdésre elmondta, egyik európai állam sem segít olyan mértékben a fogyasztóknak a gáz és áram átlagos fogyasztásáig, mint a magyar kormány.
Jelezte: piaci áron a 180 ezres gázszámla helyett a fogyasztónak 17 ezer forintot kell fizetni, és jelentős az áram árához való állami hozzájárulás is, itt havi 200 ezer forintot fizet ki az állam mérőhelyenként.
Mint mondta, a kormány dolgozik azon, hogy legyenek olyan alternatív módszerek, amelyekkel egy adott háztartás gázfogyasztása csökkenthető lehet. Ezeket a javaslatokkal két héten belül közzéteszik – jelezte.
A gazdák kárenyhítésére vonatkozó kérdésre elmondta, nehéz helyzetben az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák valamilyen mértékű kártalanításhoz jussanak.
Hozzátette: a kormány az EU-tól arra számít, hogy megkapja a mezőgazdasági támogatásokat, “ezen túlmenően nem érdemes az európai unióra számítani”.
Jelezte ugyanakkor, hogy a közösség “uniós szintű” támogatást csak a legnagyobb katasztrófák során – például földrengés – szokott adni.
Gulyás Gergely elmondta, folynak az aszálykárfelmérések, így a gazdák kártalanításának mértékéről egyelőre nem tud beszélni.
Arra a kérdésre, hogy mennyiben érinti a magyar gázellátást az, hogy az orosz fél “visszafogja” az Északi Áramlat 1-et, a miniszter azt válaszolta: az osztrákok felől jövő gáz mennyisége is csökkent, ezt próbálják délről ellensúlyozni.
Nem született olyan döntés, hogy a Vodafone és a Digi összeolvadna – mondta kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Hozzátette: arról is korai még beszélni, hogy a telefontarifákat hogyan fogja érinteni az állami akvizíció. “Csak pozitív irányba befolyásolhatja, de hogy milyen mértékben, azt ma még nem tudjuk megmondani” – fogalmazott.
A magyar adófizetők azért járnak jól azzal, hogy az állam tulajdonrészt szerzett a Vodafone-ban, mert magyar tulajdonban lesz egy olyan cég, amely jelentős nyereséget termel. Hozzátette: nem lát jelentősebb versenyjogi kérdést, “mert az államnál nem jön létre nagyobb koncentráció, mint ami a Vodafone-nál fennállt”.
Piaci túlsúlyról sem lehet beszélni az akvizíció kapcsán – tette hozzá, mert a piacnak marad lényegesen nagyobb szereplője, mint a 4iG vagy az állam.
Szóba hozták az újságírók azt is, hogy állami kitüntetést kapott Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója, akivel szemben “korábban felmerültek antiszemita vádak”. Azt firtatták, hogy a kitüntetés hogy fér össze a kormánynak az antiszemitizmusra vonatkozó zéró tolerancia elvével. Gulyás Gergely azt válaszolta: a kormánynál a zéró tolerancia valóban zéró tolerancia, szemben a magyar nyilvánossággal és a politika másik oldalával, ahol az antiszemitákkal és a zsidókat listázni akarókkal össze lehet fogni, és közös koalícióra lehet lépni.
Siklósi Beatrix munkásságával “a jogállam legválságosabb óráiban”, a 2006. őszi rendőri erőszak időszakában állt ki az áldozatok, a megvertek, a bántalmazottak és elesettek mellett, ezért legalább ilyen, vagy még nagyobb kitüntetést érdemelne – mondta a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy miért nem emelkedik tíz éve a családi pótlék, a miniszter úgy reagált, “kár kiemelni” a családtámogatási rendszer egyetlen elemét.
Fontosnak nevezte, hogy a jövő évi költségvetésben a családtámogatásra fordított összeg nem csökken, és a magyar családtámogatás európai összehasonlításban a lehető legbőkezűbb az ország GDP-jéhez képest.
(MTI nyomán / Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi)