Büszkék lehetünk mindarra, amit elődeink elértek, arra az értékre, amit teremtettek – mondta Nagy István agrárminiszter a Mesterségek Ünnepén tartott kenyérszentelésen szombaton a budai Várban. A miniszter hangsúlyozta: az államalapítás ünnepe alkalom arra, hogy számot vessünk, hogy büszkék legyünk arra, hogy milyen országban élünk.
Államalapító szent királyunk időtálló alapokat, erős hitet, erkölcsi erőt, biztos céltudatosságot hagyott ránk – mondta.
Nagy István szerint a Szent István-i örökség velünk van: hordozzuk szívünkben és továbbadjuk utódainknak, hogy a magyarság, a kereszténység és az európaiság összetartozó, egymástól elválaszthatatlan érték.
A miniszter Bolberitz Pál, Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus gondolatait idézve kiemelte: a kereszténységet el lehet gondolni Európa nélkül, de Európát nem lehet elgondolni a kereszténység nélkül. A kereszténységet el lehet gondolni Magyarország nélkül, de Magyarországot a kereszténység nélkül soha.
Kevés olyan nemzet van a világon, amely évszázadokon át így őrizné és magáévá tenné államalapító királya ünnepét. A Szent István-i örökség a hit, erő és ösztönzés mellett az ittlétünket is adta: a földet, amelyen élünk, amely a mindennapi kenyerünket adja nekünk – mondta Nagy István.
Hozzátette, a Szent István ünnepéhez kötődő kenyéráldás hagyományával tiszteletünket fejezzük ki mindennapi kenyerünkért, vagyis az életünkért.
Kitért arra, a világszerte terjedő Covid-járvány, a szomszédban dúló háború és a földeket sújtó aszály mind arra int minket, “hogy hálát adjunk minden egyes kenyér megszegésekor, és gondoljunk megbecsüléssel azokra a kezekre is, amelyek elvégzik a vetést és aratást, hogy legyen kenyerünk”.
“Legyünk büszkék a magyar gazdákra, akik tudásukkal, tehetségükkel, kitartásukkal művelik a földet és kenyeret adnak a nemzetnek” – szólított fel.
A miniszter hangsúlyozta: a kézműves mesterek őrzik és ápolják a legnemesebb magyar népi hagyományokat, az általuk készített mindennapi használati tárgyak ezeréves örökségünket, a magyar kultúrát hordozzák magunkban.
“A tárgyak mögött lássuk meg az embert: kérges kezét, ráncolódó homlokát, az aggódó tekintetet, amellyel formálja az anyagot” – emelte ki Nagy István.
A budai Várban szombaton többévszázados hagyományt felelevenítve a mesterek és táncosok díszes aratókoszorús felvonulása a Tóth Árpád sétányról a Tárnok utcán keresztül érkezett a Szentháromság térre, ott Szivák Tamás, a Mátyás-templom káplánja áldotta meg a Szent István-napi kenyeret, amelyből a résztvevők is fogyaszthattak.
A vasárnapig tartó 36. Mesterségek Ünnepén, az ország legnagyobb népművészeti fesztiválján mintegy ezer hazai és külföldi kézműves vesz részt. A díszvendég Dél-Korea, a fesztivál kiemelt témáját a faművességhez kapcsolódó mesterségek adják.
(MTI / A címlapkép korábban készült: MTI/Kovács Tamás)
