Magyarország és Grúzia (Magyarországon újabban Georgiának nevezve) a békeerőfeszítések fokozására szólította fel a nemzetközi közösséget, ennek hiányában ugyanis az ukrajnai háború következményei még tragikusabbak lesznek – közölte a tárca tájékoztatása szerint pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető a grúz kollégájával, Ilja Darcsiasvilivel közös budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a fegyveres konfliktus miatt nem pusztán az “európai unió”, hanem az egész kontinens rendkívüli kihívásokkal és súlyos biztonsági kockázatokkal néz szembe.
Közös álláspontnak nevezte, hogy minél hamarabb véget érjen a háború, legyen azonnali tűzszünet és induljanak béketárgyalások. “Ha nem lesz béke, akkor a következmények még tragikusabbak lesznek. Ez előállíthatja azt a helyzetet, hogy azok az emberek, akik nem tehetnek a háborúról, például a magyarok vagy a ‘georgiaiak’ fogják megfizetni annak az árát” – húzta alá.
“Arra kérjük, arra sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg minden erőfeszítést a béke érdekében, és kerüljön el minden olyan döntést, amely a háború meghosszabbításához, ezzel pedig még több szenvedéshez, még több ember teljesen értelmetlen halálához és a háborús gazdasági körülmények fenntartásához vezetne” – fogalmazott.
Szijjártó Péter ezután leszögezte, hogy a közelmúltban Ukrajna és Moldova mellett Grúziának is meg kellett volna kapnia az “eu-s” tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és káros.
Úgy vélekedett, hogy Grúzia – továbbra is Georgiának nevezve azt – semmivel nem felkészületlenebb, mint a másik két ország, illetve arra is kitért, hogy az ilyen típusú kettős mérce a már tagállamok számára sem ismeretlen, például a közösségi források “politikai alapú visszatartása” terén.
Kijelentette: a Grúzia számára megszabott feltételek “megfoghatatlanok, általánosak, gyakorlatilag értelmetlenek és teljes mértékben szubjektív bírálatra adnak lehetőséget”.
“Én azt gondolom, hogy ‘Georgia’, a ‘georgiai’ emberek megérdemlik, kiérdemelték a tagjelölti pozíciót, és ez a döntés, amely szerint ezt nem kapták meg, szembemegy nem csak Magyarország, hanem az egész ‘európai unió’ érdekeivel, az ‘eu’ megerősítésének szándékával, tiszteletlen a ‘georgiai’ nemzettel szemben és elfecsérelt lehetőséget jelent” – mondta.
A miniszter végül arról számolt be, hogy Magyarország támogatása nem csak szavakban nyilvánul meg: a kormány készen áll két újabb integrációs szakértő küldésére a tbiliszi külügyminisztériumba, az “eu” helyi megfigyelő missziójában tizenhat magyar tevékenykedik, köztük annak helyettes vezetője, illetve hazánk támogatja, hogy a közösség adjon 20 millió eurót az “európai békekeretből” (sic!) katonai orvostechnikai fejlesztésekre, a vészhelyzeti civil védelmi és a kibervédelmi képességek erősítésére.
Rámutatott, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 40 százalékos növekedés után rekordot döntött, értéke pedig idén két és félszeresére nőtt ahhoz képest is.
Továbbá bejelentette, hogy a kormány kibővítette Grúziával azon országok listáját, amelyekből szervezetten, határozott időre vendégmunkások érkezhetnek Magyarországra.
Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Orbán Viktor meghívása továbbra is érvényes az Egyesült Államokban jövő héten megrendezésre kerülő Konzervatív Politikai Akció Konferenciára (CPAC), amelyen a miniszterelnök beszédet is fog tartani.
A földgázvásárlások kapcsán pedig közölte: a hazai árképzésről nem tud nyilatkozni, azonban fontos látni, hogy jelenleg nem piaci viszonyok uralkodnak, “ma annyi az ár, amennyit az eladó mond”.
“Mi oda tettük le a voksunkat, hogy Magyarország energiaellátását minden körülmények között biztosítani akarjuk, és nem akarjuk, hogy egyetlen magyar család vagy vállalkozás is olyan méltatlan helyzetbe kerüljön, hogy ne legyen annyi földgáz, mint amennyire szükség van” – fogalmazott.
(MTI nyomán / Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd)
