Májusban az ipari termelés volumene 9,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,4 százalékkal emelkedett, mivel idén májusban kettővel több munkanap volt, mint a múlt évben – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A márciusi és áprilisi visszaesés után az ipari termelés ismét nőtt: a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint 1,4 százalékkal nagyobb volt az áprilisinál.
Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,8, a csekély súlyú bányászaté 10,0 százalékkal nőtt, míg az energiaiparé 1,9 százalékkal csökkent.
A járműipar termelése három hónap csökkenés után májusban 8,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 3,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 12,4 százalékkal nőtt.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kiugróan magas, 21,9 százalékos növekedést ért el. Az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,8, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 23 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása tavaly november óta nem látott mértékben, 17,1 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően.
Az előző hónaphoz hasonlóan a legnagyobb mértékben, 37,0 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása emelkedett. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, száraz elem gyártása 72, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 33 százalékkal nőtt – közölte a KSH.
Három alágban csökkent a termelés: a vegyi anyag termék gyártása 3,6, a gyógyszergyártás 4,2 százalékkal, a legnagyobb mértékben, 20,4 százalékkal pedig a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbi magas bázistól – 2021 január óta először csökkent.
Az ipari export volumene 11,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,0, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,3 százalékkal bővült. Az élelmiszerexport 21,9 százalékkal, a villamosberendezések kivitele 40,6, a gépi berendezéseké 25,9 százalékkal nőtt, a gyógyszerexport 7,3 százalékkal csökkent.
Az ipar belföldi értékesítése 9,5, a feldolgozóiparé 7,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi eladásai 3,4 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól, az élelmiszeriparé 7,3 százalékkal, gépiparé 37,5 százalékkal, a számítógépiparé 28,2, a villamosberendezéseké 26,7 százalékkal nőtt a belföldi értékesítés.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 25,5 százalékkal nagyobb volt a tavaly májusinál. Az új belföldi rendelések 9,4, az új exportrendelések 28,8 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány május végén 29,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az exportrendelésállomány 32,1 százalékkal magasabb, a belföldi 2,4 százalékkal alacsonyabb volt a tavaly májusinál.
Az év első öt hónapjában az ipari termelés 5,9 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,6, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítésé 9,4 százalékkal emelkedett – ismertette a KSH.
A magyarországi ellenzék belső ellenség mintaállamában, “bezzegromániában” visszaesett az ipari termelés
Az oláhoknál 0,8 százalékkal csökkent az ipari termelés a nyers adatok szerint az idei első öt hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte szerdán a román országos statisztikai intézet.
A szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a visszaesés 2,4 százalék volt a vizsgált időszakban. Az első öt hónapban jegyzett nyers adatok szerinti csökkenést főleg a villamos- és hőenergia, illetve a gáz előállítása és szolgáltatása okozta, amely 6,1 százalékkal csökkent, a bányaipari kitermelés 4,4 százalékkal maradt el a tavalyitól, ugyanakkor a feldolgozóipar kibocsátása 0,3 százalékkal emelkedett.
Májusban az ipari termelés 6,4 százalékkal nőtt a tavalyi ötödik hónaphoz mérten, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a bővülés 1,1 százalék volt. Áprilishoz képest 10 százalékos növekedést jegyeztek fel a nyers adatok szerint, ugyanakkor a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 0,1 százalékos csökkenést regisztráltak.
Két év visszaesés után tavaly egész évben 7,1 százalékkal nőtt a nyers adatok szerint a román ipari termelés, miután 2020-ban 9,2 százalékkal, 2019-ben pedig 2,3 százalékkal mérséklődött éves összevetésben. Az ipar kibocsátása az oláh GDP mintegy 20 százalékát adja.
(MTI nyomán / Címlapkép: MTI/Komka Péter)