Nem jogerősen felmentette a minősített emberölés vádja alól az unokatestvére megölésével vádolt taktaharkányi cigányt a Miskolci Törvényszék kedden.
A törvényszék az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: a vádirat szerint a cselekmény elkövetésekor 13 éves vádlott féltékeny volt (sic!) a kétéves sértettre. 2019 áprilisában egy este a vádlott taktaharkányi otthonuk udvarán elmozdította a szennyvízakna fedelét biztosító betondarabot, levette a fedelet és a sértettet a derítőben lévő másfél méteres szennyvízbe dobta, majd a nyílást lezárta és nem szólt senkinek.
A cselekmény idején a gyermekek szülei rokonokkal, barátokkal az ingatlanban alkoholizáltak. A kisfiút több óra múlva kezdték keresni, de már csak a holttestét találták meg. Halálát fulladás okozta. E tényállás alapján az ügyészség különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés miatt emelt vádat a kamasz ellen.
A Miskolci Törvényszék hosszas bizonyítási eljárás után a vádirattól eltérő tényállást állapított meg. E szerint a vádlott és a sértett jó viszonyban volt, a vádlott többször vigyázott kis rokonára, és csupán az életkori különbségből adódó szokásos súrlódások merültek fel közöttük.
Kész elmebaj az egész – de a java csak most következik:
A bíróság szerint nem volt megállapítható, miként mozdult el a derítő fedele (sic!) és a kisgyerek hogyan esett bele. A sértett sérülései nem utaltak idegenkezűségre, így például arra, hogy belökték az aknába. Nem derült ki, hogyan került vissza a helyére a szennyvízakna teteje, és egyáltalán volt-e biztosítva egy betondarabbal.
Nem jutunk szóhoz.
A törvényszék nagy jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a haláleset idején az udvaron játszó gyermekek vallomásai következetlenek, ellentmondóak voltak – ami nem ritka a cigányok esetében, hiszen folyamatosan és mindenről (is) hazudnak. Egyetlen tanúvallomás sem bizonyította a vádlott vádbeli cselekményét, a gyermekek vallomásai nem voltak alkalmasak arra, hogy azok alapján a vádlott vádbeli felelősségét a bíróság megállapítsa. Így, miután nem volt kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, a bíróság elsőfokú döntésével felmentette.
Az ítélettel szemben az ügyész 3 munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslatra, a vádlott és védője pedig eltérő ítéleti indokolásért, bűncselekmény hiányában történő felmentésért jelentett be fellebbezést. Az elsőfokú döntés így nem jogerős, az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik másodfokon – közölte a törvényszék.
(MTI nyomán)
