Miként egészíti ki az atomenergia a megújuló energiaforrásokat? – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában. Áder János elmondta, a műsor mostani és következő részében az energiaellátás problémáját járják körül, az első részben az atomenergia használatáról beszélgetnek a szakértővel.
Hárfás Zsolt hamis illúziónak nevezte azt, amit egyes zöldpolitikusok hangoztatnak, hogy nap- és szélerőművekre alapozva lehet garantálni az ország ellátásbiztonságát. Kiemelte, a nap- és szélerőművek időjárásfüggők, és mivel nem áll rendelkezésre ipari mértékű energiatárolás, feltétlenül szükség van alaperőművekre, amelyek “télen-nyáron, éjjel-nappal” tudnak villamos energiát termelni. Szerepük megkérdőjelezhetetlen – szögezte le.
A szakértő szólt a “zsinóráramról” is, ezzel kapcsolatban azt mondta, minden villamosenergia-rendszerben szükség van olyan áramra, amely folyamatosan rendelkezésre áll, így szükség van olyan erőművekre, amelyek ezt ki tudják elégíteni.
Példaként említette Németországot, ahol az elmúlt évek folyamatos fejlesztése eredményeként 140 ezer megawatt a naperőmű- és szélerőmű-kapacitás, mégis csak 20-25 ezer megawatt áll rendelkezésre, vagyis a villamosenergia-rendszer stabilitása érdekében szükség van atom- vagy szénerőművekre. A szakértő elmondta: sok esetben olyan kritikus Németország energiaellátása, hogy Franciaországból kell áramot importálni, illetve korlátozásokra is sor került.
Áder János kifejtette: minden fogadkozás ellenére távolabb vagyunk a párizsi klímacéloktól, mint az aláírás pillanatában voltunk. A volt köztársasági elnök felvetette, vajon elérhetőek-e a párizsi klímacélok az atomenergia nélkül.
Válaszában Hárfás Zsolt azt mondta, minden felelős nemzetközi szervezet egyetért abban, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében jelentősen csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók részarányát, és erősebben kell támogatni a klímabarát technológia – vagyis a megújulók és az atomenergia – elterjedését. Közölte, az atomerőmű a leginkább környezetbarát áramtermelési mód: az atomenergia egy kilowattórára jutó szén-dioxid-kibocsátása átlagosan 6 gramm, míg a naperőműveknél ez akár a 83 grammot is elérheti.
Hangsúlyozta: szükség van a megújulókra és az atomenergiára is, olyan “energiamixet” kell kialakítani, amely garantálja az ellátásbiztonságot és figyelembe veszi az egyes energiaforrások előnyeit és hátrányait. A szakember jelezte: a világ számos országa épít új atomerőművet vagy hosszabbítja meg a blokkok üzemidejét, ez világtendencia.
Azt mondta, a Paksi Atomerőmű biztonságosan üzemel és megkerülhetetlen nemzetgazdasági szerepe van, tavaly a hazai áramtermelés közel 50 százalékát biztosította. Jelezte: a rezsicsökkentés érdekében is feltétlenül szükség van az atomerőműre, ugyanis tavaly egy kilowattórát 11 forint 50 fillérért termelt meg, a nap- és szélerőművek kötelező átvételi árai azonban megközelítik átlagosan a 38 forintot.
Szólt arról is, hogy a megépítendő két új blokk a világ legkorszerűbb típusa, és emlékeztetett arra: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is elismerte, hogy ez az első olyan típus, amely megfelel a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek.
Áder János összegzése szerint az atomenergia megkerülhetetlen, ha biztonságos, olcsó, kiszámítható ellátást biztosító és a klímacélok elérését leginkább elősegítő energiaforrásról van szó.
A beszélgetésben szóba került az energiaárak közelmúltban tapasztalt robbanása is. Hárfás Zsolt szerint ha megduplázódik az üzemanyag ára, az az atomerőműben termelt villamos energia egységköltségét 10-15 százalékkal emeli, ugyanez gázerőműnél akár 75 százalék is lehet. Emellett az atomerőművet nem terheli a szén-dioxid-kvóta ára – jegyezte meg.
Szólt arról is, az ukrajnai háború rámutatott arra, milyen fontos az ellátásbiztonság szempontjából az, hogy a nukleáris üzemanyag készletezése egyszerűbb és kis költséggel megoldható. Az atomerőmű jelenleg is kétéves tartalékkal rendelkezik, ráadásul a szállításra több alternatíva – közút, vasút, légi út – áll rendelkezésre.
Hárfás Zsolt elmondta azt is, számításai szerint ha megépül a Paksi Atomerőmű új blokkja, éves szinten 4,5 milliárd köbméter földgázt tud majd megtakarítani az ország. Ez – mint Áder János megjegyezte – az éves magyar gázfogyasztás fele.
Kifejtette: “váltóállítás” történt az egyes országok politikájában, Európa egyre több országa kíván új blokkokat építeni, például Franciaország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia. Felismerték, hogy ha nagy mennyiségben a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi céloknak is megfelelve villamos energiát kell termelni, akkor ennek a legjobb módja az atomenergia – fogalmazott a szakértő.
A Kék bolygó következő adásában a fosszilis energia és a megújuló energia használatáról beszélget Áder János Hárfás Zsolttal.
(MTI)
