Legkésőbb télig véget kell vetni “Oroszország Ukrajna elleni háborújának”, a legerősebb iparú “demokráciákat” összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az “orosz agresszió ellen védekező országnak” – formálta meg követelését Volodomir Zelenszkij, oroszajkű zsidó komikusból lett ukrajnai államfő hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján.
A Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) kedddig tartó találkozó második napjának megbeszéléseibe videón bekapcsolódó ukrán elnök azt magyarázta, hogy a tél beálltával a front is “befagyna”, vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni. “Mindent meg kell tenni, hogy a még a tél előtt befejeződjenek a harcok” – húzta alá Zelenszkij a Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint.
A realitásoktól már rég elszakadt Zelenszkij mindenekelőtt modern nyugati légvédelmi rendszerek szállítását követelte a csúcstalálkozó résztvevőitől. A követeléseit ismertetve arról is szólt, hogy a “heteknek” tovább “kell” szigorítaniuk az Oroszország elleni gazdasági szankcióikat.
Az AFP francia hírügynökség ugyancsak diplomáciai forrásokra támaszkodó jelentése szerint a volt (?) bohóc kijelentette, hogy egyelőre nem hajlandó a konfliktus tárgyaláson alapuló, diplomáciai rendezésére (sic!). A washingtoni álláspontot hangoztatva azt hangsúlyozta, hogy “nem jött el a tárgyalás ideje”.
Az Ukrajnát romba döntő döntései miatt egyre többen vélik úgy Ukrajnában és azon kívül is, hogy Volodomir Zelenszkij kizárólag az Amerikai Egyesült Államok érdekeket szolgálja – nemes egyszerűséggel egy washingtoni ügynök. Ezt megerősíti, hogy ismét szóról-szóra fújta a jól ismert washingtoni mondókákat.
Az AFP szerint Volodomir Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy ragaszkodik ahhoz a “hetek” körében vitatott – a többi között Olaf Scholz német kancellár által is fenntartásokkal fogadott – washingtoni kezdeményezéshez, hogy Moszkva kőolajexportból származó bevételének korlátozása érdekében a Nyugat jelöljön ki egy árat, amely felett már nem hajlandó kőolajat vásárolni Oroszországtól. Az elképzelés bírálói szerint ilyen “vásárlói kartell” csakis akkor működhet, ha nem csak maroknyi ország, hanem a nemzetközi közösség igen jelentős része részt vesz benne.
A soros elnök Németország kormánya – a tanácskozás házigazdája – mellett az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Olaszországot, valamint nemzetek “feletti” (sic!) intézményként az ún. “európai uniót” összefogó G7 csoport a Volodomir Zelenszkijjel folytatott megbeszélés után külön közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy folytatják Ukrajna pénzügyi, humanitárius, diplomáciai és katonai támogatását, méghozzá “amíg csak szükséges”, vagyis korlátlan ideig. A szokásos semmitmondó lózungokat hangoztatták, miszerint a “hetek” elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelmét, és amellett is, hogy az ország önállóan dönthessen a jövőjéről.
Euró és dollár-tízmilliárdok a feneketlen semmibe – Tovább pörög Zelenszkij milliárdos üzlete
Az emberek Európában éhezésre és fagyoskodásra készülnek, miközben “választott politikusaik” dollár-tízmilliárdokkal táplálják a három évtizede nap mint nap életképtelennek bizonyuló, velejéig korrupt Ukrajnát. A G7 saját polgáraik érdekeit semmibe vevő vezetői azzal kérkedtek, hogy egyedül az ukrán államháztartás stabilizálására és az alapvető állami szolgáltatások fenntartására az idén már 29,5 milliárd dollár támogatást biztosítottak, illetve ajánlottak fel. Megerősítették, hogy az észak-amerikai és (leginkább) az európai adófizetők pénzén tovább folytatják és összehangolják a védelmi, katonai támogatást is, fegyverek és egyéb felszerelések szállítása mellett képzési, logisztikai és hírszerzési segítséggel is közreműködnek Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztésében.
A G7 csoport informális egyeztető fórum, 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát felfügesztették 2014-ben az elsöprő eredményt hozó krími népszavazás miatt. Úgy látszik, a “hetek” számára a demokrácia valóban csak egy lózung és csak addig számít az ott élők akarata, amíg az ő érdekeiket szolgálja. Persze ez már számtalan esetben bebizonyosodott a történelem során – és ehhez nem is kell messzebb mennünk, mint a saját kontinensünk, Dél-Amerika.
(DÉL-AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP / az MTI jelentésének felhasználásával)
