A választásra jogosultak 17 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a csaknem ezer önkormányzatot érintő helyhatósági választásokon, ennél is alacsonyabb, 6,45 százalékos volt a részvétel az igazságügyi reformot sürgető népszavazáson – közölte az olasz belügyminisztérium.
Az öt évvel ezelőtti helyhatósági választási fordulón délig a szavazásra jogosultak 19,2 százaléka járult az urnákhoz. A részvételi arányt legközelebb 19 órakor, majd az urnák zárásakor közlik.
A szavazás reggel hét órától este tizenegyig tart. A népszavazáson leadott voksokat az urnák lezárása után kezdik el számolni, a helyhatósági szavazócédulákat hétfő kora délutántól.
Olaszország 978 városában választanak új polgármestert és újítják meg az önkormányzati testületet. Több mint 8,8 millió választó jogosult a szavazásra.
A helyhatósági voksolás négy tartományi székhelyet, L’Aquilát, Genovát, Catanzarót és Palermót, valamint huszonkét megyeszékhelyet érint. Az esetleges második fordulót június 26-án rendezik.
2020 óta ezek lesznek az első választások, amelyeken maszk nélkül lehet részt venni. A szavazókörzetekben viszont biztonsági távolságot kell tartani, és gyakorta kell fertőtleníteni a helyiségeket. A választási bizottságok tagjainak kell maszkot viselniük.
A szicíliai Palermóban akadozva halad a szavazás, mivel vasárnap reggel derült ki, hogy ötven bizottsági elnök jelentett beteget.
A helyhatósági választással egy időben zajlik az igazságügyi reformot szorgalmazó népszavazás, amelyen 50,9 millióan jogosultak a részvételre, köztük majdnem 5 millió külföldön élő olasz állampolgár is, ők korábban levélben már szavaztak.
A referendum érvényességéhez – kérdésenként – a szavazásra jogosultak ötvenegy százalékának részvétele szükséges.
A népszavazás öt kérdésből áll, melyekre egyenként lehet igen vagy nem választ adni. Az első a Mario Monti vezette kormány idején, 2012-ben hatályba lépett, úgynevezett Severino-törvénycsomag teljes eltörlését szorgalmazza: a jogszabály a súlyos bűncselekmények, például a szervezett bűnözés, terrorizmus vagy közigazgatási bűncselekmény miatt elítélteket automatikusan kizárja politikai jogaik gyakorlásából. A jogszabály eltörlését szorgalmazók szerint automatizmus helyett a döntést esettől függően bírói hatáskörbe kell visszautalni.
A második kérdés a jogerős ítélet előtti letartóztatás gyakorlatát akarja korlátozni kizárólag azokra az esetekre, amikor fennáll a szökés, a bizonyítékok megsemmisítése vagy a bűncselekmény-ismétlés veszélye.
A népszavazás harmadik kérdése a bírói és ügyészi karrier szétválasztását kezdeményezi, a negyedik az ügyészi tanács belső minősítési rendszerét akarja megreformálni, az utolsó az ügyészi tanács tagjai megválasztásának módosítását szorgalmazza. A népszavazás kiírásához szükséges félmillió aláírást a parlamenten kívüli Radikális Párt és a jobboldali kormányerő Liga gyűjtötte össze.
(MTI)
