A magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: “elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését” – mondta Szili Katalin Barcson szombaton.
A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a Somogy megyei városnak a trianoni békeszerződés 102. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségén fontos iránytűnek nevezte a nemzeti összetartozás napjáról 2010-ben hozott országgyűlési határozatot és az alaptörvényt is, amely a korábbi alkotmánnyal ellentétben nem a felelősséget érez, hanem a mindennapi odafigyelésről, támogatásról, együttműködésről szóló felelősséget visel kifejezést használja a határon kívüli magyarsággal összefüggésben.
Nem tudjuk visszafordítani a történelem kerekét, de tompítani lehet azon, ami a trianoni fájdalmakat kíséri, a kultúra, a hagyomány, az identitás és a nyelv összeköt bennünket még akkor is, ha nemzettársaink, akár a Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, vagy itt lent, Baranya-Somogy határán a határon túlra szakadtak – közölte.
Szili Katalin Kossuth Lajost idézve azt mondta, veszve csak azon nemzet lehet, amelyik lemond önmagáról. A miniszterelnöki megbízott hangoztatta: “mi nem mondunk le önmagunkról”.
“A magyar nem kudarcos, hanyatló nemzet, hanem olyan, amelyben nemcsak az önbecsülés, hanem a tartás is megvan, és ez hosszú távon erőforrást jelenthet számára ebben a világban” – fogalmazott. Hozzátette: ez az erőforrás segíthet abban, hogy a magyarság a jövőben is békében és biztonságban tudjon élni.
A miniszterelnöki megbízott szavai szerint fontos, hogy a magyarság 21. századi válaszokat tudjon adni az olyan új kihívásokra, mint a migráció, a pandémia, vagy az Ukrajnában dúló háború. Ennek során a nemzetre – bárhol is legyenek közösségei, diaszpórái a világban – úgy kell tekinteni, mint egy és azonos, összetartó közösségre.
Szili Katalin kiemelte, hogy az a nemzeti érzés, amelyet június 4-én, de a hétköznapokban is érez a magyarság, a valódi európaiságot is jelenti.
“Olyan európaiságot, amely nem egy megalkuvó Európában, hanem a nemzetek olyan Európájában hisz, ahol a szuverenitásunkat meg tudjuk őrizni, ahol a szabad együttműködés biztosítja a közös értékeken alapuló együttműködést” – jelentette ki.
Úgy vélte, csak ez lehet a jövő, ez biztosíthatja, hogy “magyarok tudjunk maradni bárhol a világban és mindig számíthassunk egymásra”.
(MTI / Címlapkép: MTI/Varga György)
